Tényellenőrzés: ezúttal Nagy István agrárminiszter hasalt el a próbán

2024. december 18. 14:30 2024. dec. 18. 14:30

Kifejezetten „érdekes” interjút adott az agrárminiszter hétfőn este. A majdnem félórás (24 perces) kérdezz-felelekben tőle elhangzott számos állítás közül ezúttal csak az élelmiszerárakra vonatkozó kijelentéseit vesszük górcső alá, pontosabban szembesítjük a valós tényekkel. Ebben Katona Tamás volt segítségünkre. A korábbi pénzügyi államtitkárt, majd a Központi Statisztikai Hivatal elnökét arra kértük, reagáljon röviden Nagy István állításaira.  

Álljanak itt akkor az ATV Egyenes beszéd című műsorában Nagy István agrárminiszter által elmondottak és azok cáfolata.

1. állítás és vélemény:

Nagy István: „ne legyünk igazságtalanok, nemcsak Magyarországon növekedtek az élelmiszerárak... mindenütt nőtt a világon az élelmiszer ára, mert nőttek az energiaárak”.

Katona Tamás: ez igaz, mindenütt nőttek az élelmiszerárak, de az Európai Unióban kiemelkedően a magyarok nőttek a legnagyobb mértékben, miközben az energiaárak növekedése a többieket is ugyanúgy sújtotta. Az ok nálunk a kormány hatékonyságot fékező, az inflációt gerjesztő politikája. Az elmúlt 3 évben Magyarországon 60 (!) százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ami kiemelkedően a legmagasabb dinamika volt az EU-ban. 

Forrás: KSH

2. állítás és vélemény:

Nagy István: „hogy miért? Mindenütt nőttek az élelmiszerárak, mert nőttek az energiaárak. Tehát nőtt az előállítás költsége. Ha növekszik az előállítás költsége, akkor természetes, hogy nő az élelmiszer ára... Jogos a kérdés, Magyarországon miért ekkorát nőtt? Mert más volt a kiindulási alap: átlagban ugyanaz az élelmiszerár, mint a szomszédos országokban, korábban alacsonyabb volt. Tehát mi egy alacsonyabb szintről növekedtünk... Ezért csalóka ez az összehasonlítás”

Katona Tamás: nagyon sok csalóka dolog van abban, amivel a kormány kommunikációja az utóbbi években előállt. Valóban olcsóbbak voltak nálunk korábban az élelmiszerek, mint az EU más, leginkább nyugat-európai tagországaiban – és tényleg, ma már ott tartunk, hogy utolértük őket, sőt, néhány nyugat-európai ország árainak a szintjét meg is haladtuk. Ugyanakkor az agrárminiszter azt „elfelejtette” megemlíteni, hogy bár például az osztrák árszínvonal ugyanolyan, mint a magyar, ám közben az ő béreik a magyarénak a háromszorosai. Azért ez eléggé érdekes konstrukció. Meg annak indoklása is érdekes, hogy miként alakult ez ki. Merthogy az egyértelmű, hogy háromszor annyi jövedelemből ugyanannyit fizetnek az osztrákok, mint a magyarok. A kérdés csak az, szabad-e ezzel dicsekedni.... 

Forrás: MNB

3. állítás és vélemény:

Nagy István: „egyes termékekből, amkeit itthon nem állítunk elő, déli vagy olyan termék, amit nem tudunk előállítani, egy magasan feldolgozott, divatos termék, az nagyban húzza felfelé az élelmiszerárakat... Szerte utazik mindenki a világban. Új impulzusokkal térünk haza, ki akarjuk próbálni és vásároljuk az importárut.”

Katona Tamás: egyrészt az élelmiszerimport nagy része nem azért van, mert a magyarok annyira szeretik például a banánt vagy a különleges élelmiszereket, hanem azért, mert sok külföldi élelmiszer olcsóbb, mint a magyar. Ez versenyképességi kérdés, hiányosság a magyar oldalon. És az is kétségtelen – de erről a miniszter szintén „elfelejtett” említést tenni –, hogy ezek a típusú import élelmiszerek azért drágultak, mert folyamatosan gyengült a forint: 2010 május 31.-én, amikor Orbán Viktornak átvette a kormányzást, egy euró 264 forintot ért, most pedig a kormány a napokban örült annak, hogy erősödött a forint és 410 forintos euróárfolyam-szint alá ment. Hát ettől megy fel a külföldi import élelmiszerek ára. A kormány tudatos gazdaságpolitikája immár 15 éve töretlenül a forint gyengítését célozza, hiszen a gyenge forint a multiknak kedvez, mert ők mindent euróban számolnak, miközben a béreket forintban fizetik, tehát gyenge forint esetén sokkal kevesebbet kell bérekre költeni. 

4. állítás és vélemény:

A riporter felvetése, miszerint elhibázott döntés volt az élelmiszer-árstop és az árfigyelő rendszer, hiszen a számok alapján nem védték meg a magyarokat az inflációtól.

Nagy István: „... le is tudtuk törni, szerencsére... nagyon nagy erőfeszítéssel, a kormány eszközeivel sikerült letörni”. Majd egyes konkrét két számjegyű drágulást elszenvedett tételek – mint a liszt – felsorolásával szembesítve, már csak annyit tudott reagálni, hogy ez „nem is helyes. Visszaélnek a lehetőséggel néhányan. Semmi nem indokolja a mértéket”.

Katona Tamás szerint az hosszú elemzést igényelne, hogy milyen versenypiaci problémák vannak Magyarországon. Mindenesetre az Orbán-kormány próbálkozott a verseny nélküli piacgazdasággal, és kiderült, hogy az nem létezik. Például az árstop kimondottan inflációt gerjesztett, mert az értelemszerű, hogy versenykörülménynek között – ahol még maradt verseny –, ha előírják az árstopot az egyik élelmiszerre, akkor a kereskedő azt más élelmiszernél kompenzálja – és a dolog természetéből következően túlkompenzál.

5. állítás és vélemény:

A riporter felvetette, miszerint szakértők szerint a forint árfolyama és a termékdíj, valamint a kiskereskedelmi különadó növelése pont az élelmiszerek árában csapódik le negatívan. 

Nagy István: „na de a liszt? Semmi nem indokolja!” 

Katona Tamás: az árfolyam szerepét már említettem, ami pedig a kiskereskedelmi különadó hatását illeti: úgy kell számolni, hogy ezt beszámítva, nálunk az élelmiszerek nagy részét 31,5 százalékos általános forgalmi adó terheli. Merthogy a kiskereskedelmi különadó gyakorlatilag úgy működik, mint az áfa kiegészítő kulcsa. Azt már csak az érdekesség kedvéért említem: az árai egyáltalán nem kedvezők, sőt, bizonyos pontokon kedvezőtlenebbek is azoknak a magyar láncoknak (Coop, CBA), amelyekre szabályozták a kiskereskedelmi különadót úgy, hogy rájuk ne vonatkozhasson a plusz teher. Erről is elfeledkezik a miniszter, talán bizony azért, mert a NER-közeli vállalkozók zsebébe vándorló pénzről van szó....

Forrás: hirklikk.hu