Több energia kell a debreceni akkugyárnak, mint amennyit termelni fog
A debreceni akkumulátorgyár most jelzett vízigénye később várhatóan növekedni fog, mert az üzemet bővíteni akarják. A jelenlegi környezethasználati engedély ugyanis pusztán a teljes tervezett projekt első lépcsőjére, egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik, ám a beruházók végig egy évi 100 gigawattórás teljesítményű gyáróriásról beszéltek.
Világosan látszik továbbá az is, hogy a kínai érdekeltségű üzem évente 1640 GWh energiát használ fel ahhoz, hogy megtermeljen évi 40 GWh összteljesítményű akkumulátort. „Ez olyan, mintha egy ceruzaelem előállításához negyven ceruzaelemnyi energiát használnánk fel” – vont párhuzamot a Népszava érdeklődésére Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, a szervetlen és analitikai kémia volt tanszékvezetője.
Ahogy a Hírklikk is megírta, megkapta az egységes környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez a beruházó, a kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). Az eljáró Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal úgy fogalmazott: ez a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie.
Fábián István, aki a kezdetektől figyelemmel kíséri a beruházás előkészítését, átnézte a száz oldalas engedélyezési dokumentumot, amely szavai szerint ellentmondásos és több sebből vérzik.
– A debrecenieket leginkább az ivóvizük sorsa aggasztja, a gyár vízfogyasztásával kapcsolatban pedig eltérő adatok láttak eddig napvilágot. A mostani engedélyben az olvasható, hogy a telephely átlagos vízigénye naponta 3 378 köbméter, csúcsvízigénye ennek majdnem a duplája, a felhasznált víz közel 85 százaléka pedig párolgási veszteségként a légkörbe távozik. Fábián István szerint azonban az adatokból kiolvasható az említett adat, vagyis, hogy a jelenlegi engedély pusztán egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik.
– Mindebből az látszik, hogy a gyárat később akarják majd bővíteni – és olyan, akárcsak a mesebeli kis gömböc – jegyezte meg a szakértő.
Göd esetében is ezt tette a koreai tulajdonos: nemcsak a debreceni gyár kapott környezetvédelmi engedélyt, de a katasztrófavédelem is közzétette határozatát, amelyben a lakossági tiltakozások ellenére, hozzájárult a gödi Samsung-akkumulátorgyár bővítéséhez.
A debreceni engedély másik neuralgikus pontja az energiafelhasználás. Eddig főként a villanyáram-igényről esett szó – a korábban nyilatkozó szakértő, Győrffy Dóra közgazdász szerint egyharmad-paksnyi energiát használ majd fel a kínai gyár. Most viszont Fábián István szavaiból kiderült, óránként 12 ezer 500 köbméternyi, azaz (átváltva) összesen évente 1000 gigawattórányi földgázt és 640 gigawattórányi elektromos áramot használ majd fel a gyár. Ha e kettőt összeadjuk, világosan látszik: évente 1640 GWh energiát használ majd fel a CATL.
Áder János a Kék bolygó podcast hétfői műsorában beszélgetett Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével. Szerintük a debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, a víz 70-80 százalékát hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében „szürke vízből", vagyis tisztított szennyvízből nyernek majd.
A lap által megkérdezett szakértő vegyész szerint azonban Debrecenben nem létezik klasszikus értelemben véve szürke víz, ahhoz ugyanis már a lakossági szennyvízben el kellene választani a mosogatás, a mosás és a tisztálkodás során keletkezett használt vizet a fekáliát és vizeletet tartalmazó egyéb szennyvíztől.
