Törvény azok ellen, akiket szolgálnia kellene, miközben a jövőnk a tét

2023. március 20. 06:45 2023. márc. 20. 06:45

A magyar közoktatásban nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra lenne szükség. A készülő státusztörvény azonban ezt figyelmen kívül hagyva tovább ront a pedagógusok és az oktatás helyzetén. Sok pedagógus, diák és szülő véleményezte mindezt.

A kormány által javasolt törvénymódosításokat elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek. Úgy vélik, ezek tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy nem konzultált róluk érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Pedig sok minden megfogalmazódott. 

A PDSZ a YouTube-n osztotta meg néhány pedagógus véleményét a státusztörvény tervezetéről, illetve arról, mi is a baj vele. Ezek közül bemutatunk néhányat. 

Csiszár Dóra tanító szerint a törvénnyel az a legnagyobb baj, hogy ők pedagógusok és nem „Novákok”. Mindössze nyolc napjuk volt arra, hogy véleményezzenek egy 100 oldalas törvénytervezetet, ami a pedagógusok számára értelmezhetetlen, hiszen eddig sem csak ezzel foglalkoztak. A tanítók szívből és lélekből tanítanak, nem jogszabályok alapján. Most pedig olyan rendelet készül, ami sem a gyerekeknek, sem a pedagógusoknak nem elfogadható. Nem tudni azt sem, hogy napi 10-12 órát dolgozó pedagógusok a hatalmas tananyag mellett honnan veszik majd az erőt, hogyan tudják majd átadni a gyerekeknek az emberséget. Pedig az lenne a legfontosabb, hogy emberi értékeket közvetítsenek, de pont arra nem marad idejük.

Susán Katalin tanár szerint a státusztörvény több sebből vérzik. Számára a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tantermek bekamerázhatók lennének, mert így megfigyelhetnék a tanár magatartását. Ez őt, mint felnőtt embert sérti, de nem is szeretne egy olyan generációt fölnevelni, vagy a keze alól kiengedni, amelyik megszokja azt, hogy megfigyelik, vagy lehallgatják. Hiszen azt nem lehet megcsinálni, hogy csak egy tanárt figyelnek meg, és a gyerekeket nem, mivel egy tanár mozog az órán az osztályban. Susán Katalin úgy véli, senkit se figyeljenek meg, még egy tanárt sem, anélkül, hogy bármi okot adna rá. A státusztörvény szerinte éket ver a tantestületbe is. Egy nagyon összetartó tantestületet is szétver, egyrészt a bérkülönbségek miatt, másrészt, ha sztrájkolnának. Rémes megkötések vannak ugyanis ebben a törvénytervezetben a sztrájkkal kapcsolatban. Hogyha például egy intézményben sztrájk van, akkor dönthet úgy az igazgató, vagy a tankerületvezető, hogy a gyerekeket átrendeli mondjuk két településsel arrébb, járjanak addig oda iskolába, amíg az eredeti iskolájukban a tanárok sztrájkolnak. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a sztrájkoló tanárokra megharagszanak a szülők, de azok a tanárok is, akik nem sztrájkolnak, mert nekik is át kell menniük a másik iskolába. Ez pedig lehetetlenné tenni a pedagógusoknak, hogy kiálljanak a saját és a gyerekek demokratikus jogaiért. Susán Katalin azt mondja, amikor ő tüntet, vagy részt vesz bármilyen demonstrációban, elsősorban nem a saját érdekében teszi, hanem azért, mert azt látja, hogy mindig a gyerek érdeke sérül. Ő jár rosszul, hogy nem kapja meg a fejlesztő pedagógust, vagy, ha 27-28 fős létszámmal kell idegen nyelvet tanulnia. Ez az egész ellenállás nem a tanárokról szól, hanem arról, hogy felnő egy olyan generáció, amelyik nem kapja meg azt a tudást, ami járna neki. Így pedig nem fog ugyanolyan esélyekkel kikerülni a munkaerőpiacra, mint korábban végzett társaik. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint ez a jogszabályt úgy készült, hogy átnézték az összes eddigi nyertes pert, azokat a pereket és ítéleteket, amelyek alapján a pedagógusok pénzhez jutottak, vagy valamiféle elvesztett jogaikat szerezték vissza, és ezt a törvényt úgy alkották meg, hogy lehetőség szerint ilyesmi még egyszer ne történhessen. Igazából ebben a törvényben büntetések vannak, olyan rendelkezések, amelyekkel a pedagógusok eddigi jogait szűkítik, illetve olyan jellegű törvények, törvényi rendelkezések, amelyek jóval rosszabb körülményeket teremtenek pedagógusnak, szülőnek, diáknak egyaránt. Ráadásul a státusztörvényhez kapcsolódik még a köznevelési törvény módosítása is. Ebben pedig az van, hogy elveszik a pedagógustestületek döntési jogkörét a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat tekintetében, még az éves munkatervet sem dolgozhatják ki. Csak a házirend elkészítése marad számukra. Magyarán azok a jogok, amelyekkel egy nevelőtestület megszabhatta az iskola életét, teljes egészében kikerül a kezei közül, és még csak nem is az igazgatóhoz kerül igazán át, mert mindenütt ott van: „és a fenntartó hagyja jóvá.” Gyakorlatilag bábot csinálnak mindenkiből, pedagógusból, igazgatóból egyaránt, csak az igazgatóból ráadásul szolgazsarnokot is.

A diákok véleményét az oktatás bukdácsolásáról az elmúlt egy évben jó néhány rendezvényről ismerhetjük. Tőlük tanultuk meg, hogy „szabad ország, szabad oktatás”, ahogy azt is, „fizessétek meg a tanárainkat!”. A „tanár nélkül nincs jövő” a legutóbbi, a szombathelyi, az Egységes Diákfront és a városi diákönkormányzat által szervezett szombathelyi tüntetésen már úgy hangzott el: „oktatás nélkül nincs jövő!” A március 18-i demonstráción  a Nyugat.hu tudósítása szerint Puzsér Róbert megnyitotta a Nemzeti Közmunkásképző tanévét, Palya Tamás pedig -  akit tavaly kirúgtak a budapesti Kölcsey gimnáziumból, mert részt vett egy polgári engedetlenségben - arról beszélt, hogy a kormány tizedszerre ígérte meg a pedagógusok béremelését, de ennek felelősségét megint az Európai Unióra hárították. Nincs normális tankönyv, titokban kell használniuk a használható könyveket, 2010 óta nincs minisztériuma az oktatásnak, és bár 13 éve azt hiszik, nem lehet már rosszabb, de a kormány folyamatosan rontja a helyzetet.

A tüntetésen felszólalt a diákpolgármester és alpolgármestere, akik többször is kijelentették, senki sem mondta nekik, hogy tüntessenek, egyszerűen elegük van a diákoknak abból, hogy nem tudnak rendesen készülni az érettségire, hogy nincs normális tananyaguk, és hogy a tanáraikat nem becsülik meg eléggé. Sokan félnek, ezért nem akartak eljönni, őket meg kell érteni, hiszen jó részüknek két hónap van hátra az érettségiig.

A kormány, ha akarná, ismerhetné a szülők véleményét is. Persze, nem nagyon akarja, nem is nagyon érdekli. Épp ezért néhányat idézünk a Szülői Hang Közösség szülői szószólóinak véleménye közül. 

Egy Pest megyei szülő többek között azt írta: „Maximálisan egyetértek azzal, hogy kormányunk évek óta halogatja a közoktatás problémáinak megoldását, a pedagógusok bérének rendezését. Miközben az elmúlt években forint milliárdok mentek el stadionok építésre, saját NER ismerősök zsebeinek kitömésére és állami vagyonok „átjátszására” baráti köröknek, továbbá az EU adófizető polgárainak pénzének ellopására. Mind emellett nem vették és veszik figyelembe a XXI. századi kihívásokhoz való alkalmazkodást a közoktatásban (sem). A jelenlegi helyzetet nem a megelőző kormányok idézték elő - mivel több mint 12 éve a Fidesz kormányoz, hanem vastagon ez a kormány.

Elfogadhatatlan, hogy országunkat mindenféle állampolgári felhatalmazás nélkül a jelenlegi formában vezessék, képviseljék a világ előtt és EU-n belül és hozzanak - vagy ne hozzanak - olyan döntéseket, ami a közoktatást, tanulókat, pedagógusokat és mindannyiunk jövőjét befolyásolja a következő években, évtizedekben. Így egy ország nem tud egészségesen fejlődni, élni és fennmaradni. Nem a szabadságharcot kell hangoztatni és „jó” magyar szokás szerint kioktatni a világot, hogy mit hogyan kell csinálni, hanem megérteni a mai kor kihívásait, követelményeit, elvégzendő feladatait és ennek megfelelően intézkedni.

El kell(ene) dönteni, hogy a Nyugathoz szeretnék tartozni ennek minden jogával és kötelességével, ami csak művelt, megfelelően képzett, tájékozott emberekkel lehetséges, vagy pedig mindenkivel szembe menve és a történelmünkből nem tanulva a Kelethez. Ez is egy döntés, de engedjék meg, hogy erről mi döntsünk, és ne a mi nevünkben döntsenek felhatalmazás nélkül.”

Egy Baranya megyei szülő enyhe iróniával csak annyit fűzött a témához: „Végül is csak a jövőnk a tét, de sebaj, Vodafonra futja, biosztanár meg nem is kellett. Így nehéz lesz a fiamnak az orvosira menni. De majd a hatalmas egészségügyi fizetéssel elszipkázzuk a német orvosokat.”

Forrás: hirklikk.hu