Zamecsnik Péter: lehet számháborúzni, de pedofil ügyekben a látencia megmarad

Rámutatott, hogy a számokkal hiába jönnek elő – Orbán azt mondta ők hatszáz, míg a másik kormány száz esetet derített fel –, ez nem jelent semmit, mert a látencia a fontos. „Ennyi elítélés nem ad okot semmire, különösen nem arra, hogy az ember a mellét döngesse. Mindemellett összehasonlítunk egy hosszabb időszakot egy rövidebbel, 14 éve van ez a kormány, Gyurcsányék nem voltak ennyit. Egy a lényeg, mindig is felderítési hiány volt, van és lesz.”

A kegyelmi kérvény útja

Zamecsnik Péter elmondta, hogyan is vándorol a kegyelmi kérvény egészen a köztársasági elnökig. Valaki beadja a kérvényt a kegyelmi hivatkozással az alapügyben eljáró bíróságra, a bíróság fogja a paksamétát és a kegyelmi kérvényt, és felküldi az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályára. Ott jogászok megnézik és mondanak valamit, de azt nem tehetik meg, hogy nem küldik tovább a köztársasági elnöknek. A kegyelmi jog az diszkrecionális, a köztársasági elnök olyan estekben is, és úgy is gyakorolhatja, ahogy azt a törvény nem engedi meg senkinek. „A pletykák szerint úgy ment ki Varga Juditéktól, hogy nemleges, megérkezik a köztársasági elnöki hivatalba, de ott sem Novák foglalkozik vele, nem kezdi el a BTK-t bújni, ott is van egy csapat, amelyik megnézi.”

Zamecsnik Péter szerint nem igaz, hogy nem volt tudható, milyen bűncselekmény miatt, kit, miért, hogyan ítéltek el, hiszen az egész paksaméta ott volt. „Balog Zoltán a lemondó beszédében azt mondta, hogy akitől kellett, attól bocsánatot kért. A néptől nem, a gyerekektől nem, a párttól nem, szerintem Nováktól, de ez az én meglátásom. Ő mai napig meg van győződve K. Endre ártatlanságáról, az kétségtelen tény, hogy nem pedofil bűncselekményért ítélték el, ő segítséget próbált nyújtani főnökének V. Jánosnak a bírósági ítélet szerint úgy, hogy megpróbálta rávenni az egyik sértettet, hogy a terhelő vallomását vonja vissza.”

Nem tudom másképp elképzelni ezt a történetet, mint hogy Balog Zoltán patronálta ezt a kegyelmi kérvényt és ennek eleget tett a tanítványa, Novák Katalin – tette hozzá az ügyvéd.

Megerősítette, hogy tényleg nem lehet kiperelni a kegyelmi eljárás részleteit, mert a büntetőeljárás részét képezik, a büntetőeljárási törvényben pedig igen szigorúan szabályozzák, ki és mit ismerhet meg. A bíróságok az ítéletet anonimizálva, röviden felteszik különböző portálokra, ennek az a lényege, hogy teljes egészében a tartalmat csak az ismerheti meg, akire ez vonatkozik – zárta le a kérdést.

Gyárfás ügye

Az első meglepetés az ügyvéd számára maga a bűnösség kimondása volt, mert nem erre számított. „Ez az ítélet is abba a sorba fog tartozni, amely másod- vagy harmadfokon, esetleg perújításkor megállapítja, hogy tévedett az elsőfokú bíróság. A felbújtói minőséget nem állapította meg a törvényszék, tehát nem Gyárfás Tamás volt az, aki Portik Tamásban kialakította az öletési szándékot, mert nem ő ölte meg Fenyő Jánost, hanem Rohacot bízta meg. A bíróság úgy fogalmazott, ez a szándék már kialakult Portik Tamásban, és ha ez így van, akkor inkább a felmentési rendelkezést vártam, ehelyett jött a hét év.”

Zamecsnik Péter szerint azt mondta a bíróság, hogy amikor Portikkal beszélgettek, akkor Gyárfás széttárta a kezét és bólintott, aztán kiderült, hogy ebben a beszélgetésben ilyen nincs, de három hónappal később egy másik beszélgetésben, egy másik kérdésnél valóban széttárta a karját és bólintott, tehát ezt a kettőt hozták össze – magyarázta az ügyvéd, hogy ez volna az alapja a bűnsegédi magatartásnak. „A bűnsegéd általában egy aktív magatartás, nem az, hogy széttárom a kezem.”

Gyárfás Tamás védője emlékeztetett, 2019 novemberében kezdődött a per az előkészítő üléssel, de év vége vagy jövő tavasz eleje lehet az az időpont, amikor a Fővárosi Ítélőtábla büntetőtanácsának a kérdést el kell döntenie.

Sulyok államfővé választása

Zamecsnik Péter szerint a ’90-es években az ügyvédkedés mellett nagyon sokan próbálkoztak egyéb jövedelemszerző tevékenységgel is, amit a törvény megengedett másnak is, szerinte Sulyok Tamás MLM tevékenysége nem elítélhető. „Itt a fő kérdést abban látom, hogy az Alkotmánybíróság elnöke most már köztársasági elnökként, mennyire fogja kifejezni a nemzet egységét, mert ez Novák Katalinnak nem sikerült. Ebben a nemzetben nem csak a Fidesz-tábor van, hanem vannak, akik nem a Fideszre szavaztak és vannak – talán többen is –, akik senkire sem szavaztak, ők ugyanolyan magyar állampolgárok.”

Az ügyvéd szerint kell, hogy legyen következménye annak, hogy két elnök is megbukott a Fidesz-kormány ideje alatt. „A Fidesz kommunikációja csődöt mondott, Orbán többet tett a helyzet javításáért, mint a Rogán-féle propagandaminisztérium. Az ő szavazótáborukat is megosztotta ez a kérdés. Nagyon nehéz megjósolni, hogy bármilyen esemény milyen visszhangot vált ki, hiszen a Budaházynak adott kegyelem nem verte ki a biztosítékot, pedig jóval durvább.”

A Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat letiltásával pedig látható, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke megint nem jogászként járt el, hanem politikusként – tette hozzá Zamecsnik Péter.

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.