8,5 milliárdnyi kormánysegélyt kellene törlesztenie év végéig Pécsnek

"A átadás-átvétel pillanatában a 23 milliárdos működési hiány igen pontos szám volt, ezt ma is meg tudom erősíteni. Azóta több megerősítést is kaptam a tekintetben, hogy ez a szám az igaz, és nem a plusz hétmilliárd"

- fogalmazott Péterffy, visszautalva arra, hogy Páva Zsolt korábban azt mondta, szerint mintegy 7 milliárd forinttal adta át a kasszát, a polgármesteri hivatal pénzügyi főosztályának összesítése alapján viszont Pécs önkormányzatának és gazdasági társaságainak teljes hitelállománya szeptember 30-i állapot szerint 18,2 milliárd forint volt, emellett 4,84 milliárd forintos túlköltekezést is találtak. A polgármester kijelentette, egy független pénzügyi céggel kívánja megvizsgáltatni, hogy mekkora is a működési hiány.

Az interjúban Péterffy beszélt arról is, hogy a Magyar Államkincstár szakembereivel jó az önkormányzat kapcsolata, egyeznek az érdekek, rendbe kell tenni a gazdálkodást. Az, hogy a városnak mennyire van szabad keze az államkincstár miatt, a 2020-as költségvetés összeállításakor fog kiderülni.

Az interjúban szó esett a Tüke Buszról, mely évek óta alulfinanszírozott. A polgármester szerint a pécsi tömegközlekedésre érkező normatív támogatás nem fedi le a költségeket, a városnak kell kiegészíteni azt. Ennek egyik következménye, hogy a Tüke Busznál az optimálisnál kevesebb forrás jut bérre, béremelésre. 

"Ez egy komplex probléma, komplexen is szeretnénk a cég gazdálkodásához nyúlni, azon javítani. Például, ha már ezeket a túlárazott használt buszokat megvásárolta a város, a hitel Tüke Buszt érintő törlesztésén szeretnénk enyhíteni. A felvett hitelt egy olcsóbbal váltanánk ki, ami éves szinten százmillió forintot meghaladó költségcsökkenést jelent. Összetett megoldást keresünk a cég gazdálkodásának stabilizálása érdekében, ennek az is része, hogy meg akarjuk tartani a munkaerőt. Középtávú, hároméves bérmegállapodásban gondolkodunk, de nem csak a Tüke Busznál, hanem a legtöbb közműcégünknél. A középtávú bérmegállapodás a munkáltatók és a munkavállalók számára is kiszámíthatóbb jövőt biztosít. Fontosnak tartom leszögezni, hogy január 31-éig nem akarunk bérmegállapodást, még a Tüke Busz esetében sem. A városi költségvetést legkésőbb március 15-éig kell törvény szerint elfogadni, amíg ez nincs meg, addig felelőtlenség lenne részemről ígérgetni"

- idézte a lap a polgármestert.

"Sem az önkormányzatnál, sem az intézményeknél, sem a városi cégeknél nem volt és nem is lesz politikai tisztogatás"

- ezt már az önkormányzati cégeket érintő vezetőcserék kapcsán mondta Péterffy, hozzátéve, minden egyes személynél megvolt a racionális indok. Az átvétel után indított jogi átvilágításra fél évet adott, mint mondta, azért, mert nem akarja, hogy arról szóljon az előttük álló ciklus, hogy öt éven keresztül mutogatnak az előző testületre. 

"Fél évet adtam arra, hogy feltárjuk a legfontosabb múltbeli problémákat, hogy tényeket tudjunk mondani, és ha kell, megtegyük a szükséges büntetőjogi lépéseket. Azokban az ügyekben, amelyek kapcsán el tudunk jutni nevekig, és bizonyítékokkal tudunk mindent alátámasztani, ott lesznek nevek és meg fogjuk tenni a feljelentéseket"

- fogalmazott. A 2017-re kialakult sokmilliárdos költségvetési hiány okán kapott visszatérítendő állami kölcsön kapcsán elmondta, 2020 végéig 8,54 milliárd forintot kellene visszafizetni a kormánynak. Ez szinte lehetetlen, tavaly egymilliárd forintot tudott törleszteni az előző városvezetés. Péterffy szerint át kell ütemezni a törlesztést, bízik benne, hogy ebben az állam is partner lesz.

"Megtehetnénk, hogy azt mondjuk, nem fizetjük vissza a támogatást, ez ugyanis támogatás, nem hitel. De nem tesszük, hanem elfogadjuk azt, hogy a város olyan gazdasági helyzetbe került, amit az elődeink idéztek elő, de a kormányt arra kérjük, hogy az ő színeiben politizáló ex-városvezetés által okozott problémát közösen oldjuk meg. Nem célom, hogy állandóan a Fideszre mutogassak, a célom az, hogy ebből a gödörből Pécset kirángassuk"

- fűzte hozzá. Beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti vagyonkezelőtől egy 140 milliós kötbérigény érkezett a pécsi Zsolnay-gyár nem megfelelő volumenű termelése miatt. Mint mondta, mikor a nemzeti vagyonkezelőtől annak idején megkapta a tulajdont a város, akkor kötbér-kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Zsolnay nem valósítja meg az előírt volumenű gyártást. Amikor a Zsolnayt a város eladta, ezt a kötelezettséget kötelessége lett volna átvállaltatni a vevővel, de ennek nem tett eleget – erről jogerős bírósági döntés is van –, ezért a kötbér rajta ragadt. Péterffy megjegyezte, furcsa, hogy az elmúlt évek során a vagyonkezelő ezt nem kívánta érvényesíteni, de most, hogy ellenzéki irányítású lett Pécs, feleszméltek. 

A kötbér ügyét bővebben ebben a cikkben fejtettük ki.