A kormányzati korrupció melegágya a paksi atomerőmű-bővítés?
2012. május 3. 18:32
2012. máj. 3. 18:32
Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője tartott csütörtökön sajtótájékoztatót a pécsi városházán. Az LMP első embere az ausztrál Wildhorse Energy Ltd. baranyai beruházásainak veszélyeire hívta fel többek közt a figyelmet az eseményen.
Jávor Benedek frakcióvezető országjáró körútjának egyik állomásaként érkezett Pécsre, hogy megvitassa a helyi szervezetek sikeres működésének kulcsfontosságú momentumait, valamint hogy tájékozódjon azon helyi problémákról, amelyek foglalkoztatják a területi szervezeteket.
Azonban bármiféle tevékenység és technológia alkalmazása nagyon komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz - mondta el Jávor Benedek -, és a fentebb említettek ügyében nem látják azokat a tanulmányokat, melyek megnyugtató módon tisztáznák a kockázatok minimalizálásának kérdését, illetve a bányászati rekultivációt kinek és milyen pénzekből kell majd a jövőben végrehajtania.
A korábbi uránbányászat rekultiválása tizenöt éve folyik, és közel húsz milliárd forintot költött rá az állam - és az adófizetők - eddig, de még közel tíz milliárd forint kell, hogy befejezettnek lehessen mondani a folyamatot - fogalmazott Jávor. Az LMP nem szeretné, ha egy elhamarkodott döntés miatt a tervezett uránbánya után az adófizetőknek kellene fizetni az újabb rekultiváciáóért.
Magyarország energetikai függetlenségét sem biztosítaná Jávor szerint a kitermelt uránérc, mivel a Paksi Atomerőmű fűtőanyagának szánt ércet itthon nem lehet feldolgozni - mivel nem létezik hazánkban ilyen üzem. Külföldre kellene szállítani, hogy fűtőelemmé válhasson az uránérc, így nem csökkennének a költségek és a függés más államoktól.
A Paksi Atomerőmű körül is számos nyitott kérdés található - mondta el a frakcióvezető. A Pécs környékén kitermelt uránra lesz-e úgy igény, hogy az is kérdéses, lesz-e egyáltalán atomerőmű.
A paksi létesítmény bővítésével kapcsolatos döntések és tervek nélkülözik a megalapozottságot ugyanis - tette hozzá Jávor Benedek. Az új paksi erőmű-blokkok megépítése 3000 milliárd forintra tehető, ezt a súlyosan eladósodott magyar állam nem tudná érdemben finanszírozni.
Ez az összeg a paksi bővítés helyett jobb lenne, ha a megújuló energiaforrások kiépítésére, finanszírozására lenne fordítva Jávor szerint. Ha a megújuló energiaforrásokra költene a kormány, ez a befektetés 3-7 éven belül megtérülne - az atomerőmű esetén viszont tizenöt évig csak befektetni kellene, majd a tizenöt évet követően kezdene visszatérülni a pénz.
Ha ebbe a 3000 milliárd forintos beruházásba beszállna a magyar állam, az egy "atomcsapás volna a költségvetésre" - fogalmazott az LMP frakcióvezetője.
Jávor Benedek zárásképp elmondta, hogy mind a paksi bővítés, mind a tervezett pécsi uránbánya-újranyitás nincs szakmailag megalapozva, mivel kényszerhelyzetbe hozza a pécsieket, a költségvetést, és jelentős pénzügyi, környezeti többletterhet ró a magyar államra és társadalomra.
A beruházások tényleges gazdasági, környezeti és társadalmi haszna a befektetéssel szemben elhanyagolható mértékű, hiszen az új uránbánya csak 500 főnek nyújtana munkahelyet, míg a régi bánya ennek a létszámnak a tízszeresét is képes volt munkához juttatni. Éppen emiatt a frakcióvezető szerint ezek az elképzelések sem pénzügyileg, sem környezeti és társadalmi szempontból nem támogathatóak.
Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője kifejtette, hogy a Wildhorse Energy Ltd. két állami vállalattal, a Mecsek-Öko és a Mecsekérc Zrt.-vel kötött együttműködési szerződést még februárban, és a Mecsek-Öko Zrt. az a cég, akik a rekultivációs és víztisztítási munkálatokat folytatják a kővágószőlősi volt uránbánya körül.
Mivel állami cégekről van szó, Kóbor szerint szükséges a megkötött szerződések nyilvánossá tétele, főként azért, mert a Mecsek-Öko állami finanszírozásával nagy problémák voltak.
Idén márciusra sikerült elérni hosszas lobbizások után, hogy támogatásban részesüljön a cég, és ne menjen tönkre a vállalat, és az eddig elért rekultivációs eredmények. Attól fél Kóbor József, hogy ezekben a szerződésekben olyan kereszthivatkozások is lehetnek akár, melyek azt mondják ki, hogy az állam kiszáll a rekultiváció finanszírozásából, a Wildhorse pedig szabad kezet kap a területen.
Az uránbányászattal kapcsolatban az LMP pécsi képviselője kifejtette, hogy a kénsav szó nem szerepel a tanulmányokban sehol, holott ezzel a vegyi anyaggal lehet leginkább feltárni és kioldani a mecseki uránt - ez komoly szennyezési potenciált jelentene, akár a város alatt is, mivel a mélyfúrások benyúlhatnak Pécs alá.
Az sincs letisztázva Kóbor szerint, hogy az ausztrál vállalat Pécsre, vagy Kővágószőlősre fizeti-e a helyi adókat. Nagy probléma még az Kóbor József szerint, hogy az állam visszalépett a rokkant-ellátásból, és pont ilyen időkben vezetnének be új, ám kevés számú - 500 fő - munkavállalót egy bizonyítottan nagy egészségkárosító következményekkel járó szakterületre.
Kóbor József elmondta, hogy a pécsiek csak a kockázatát fogják "élvezni" a beruházásnak, hasznát nem nagyon fogják érzékelni, így nem tudják támogatni az ausztrál cég elképzeléseit Baranyában a "Tubes-koalícióval" egyetemben.
Jávor Benedek még annyit tett a témához hozzá a sajtótájékoztató végén, hogy Magyarország már kétszer szenvedett el ipari katasztrófát az elmúlt tíz évben - a tiszai ciánszennyezés 2000-ben, illetve a 2010-es kolontári iszapkatasztrófa -, mely során bebizonyosodott, hogy hazánk sem jobb technológiai és hatósági rendszerekben, mint mondjuk Románia.
A nagy állami pénzeket mozgató beruházások, mint a paksi tervezett bővítés felvetik a korrupció kérdését is, mondta el az LMP első embere.
Már most látható, hogy az előzetes előkészítési munkálatokhoz szükséges 13 milliárd forint jelentős része Simicska Lajoshoz és más Fideszhez közeli vállalkozók cégeihez vándorolt.
Jávor Benedek aggodalmát fejezte ki, hogyha már ez az előzetes összeg ilyen gyorsan a kormány-közeli cégekhez került, akkor mi lesz a sorsa a paksi atomerőmű-bővítésre szánt 3000 milliárd forint sorsa.
Forrás:
Forrás: Pécsi Stop
