Adóemelések nélküli büdzséje lenne Pécsnek 2020-ban

2020. február 11. 12:19

A tavalyi költségvetés módosítása, valamint az idei költségvetés volt a téma kedden a pécsi közgyűlésben. A 2020-as büdzsében a tervek szerint nem lesz adóemelés, százmilliókat spórolnának a hitelállományok újraversenyeztetésével, 9,3 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számol a város, a múltbéli kötelezettségeket pedig teljesítik.

A pécsi közgyűlés (fotó: Pécsi STOP)

Az önkormányzat 2019. évi költségvetésének IV. módosítása kapcsán Péterffy Attila elmondta, technikai jellegű módosításokat tartalmaz.  Polgármesteri hatáskörben az alábbi átcsoportosítások történtek:

  • a Polgármesteri Hivatal intézményfinanszírozásának csökkentése önkormányzati feladatok ellátása érdekében
  • a polgármesteri keret megemelése a PVSK Marketing Kft. által rendezett FIBA nemzetközi kosárlabda kupa megrendezésének támogatása érdekében
  • a Pécsi Kommunikációs Központ támogatásának emelése
  • A Zsolnay Kulturális Negyed E22-es épületében található klíma javításának megrendelése.

 

A napirendi pont körül kibontakozó vitában Csizmadia Péter, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, nem kellett érdemben hozzányúlni a költségvetéshez, stabil volt, cáfolata annak, amit a választás előtt az ellenzék hangoztatott. A képviselő szerint stabil helyzetet örökölt a város. Megjegyezte, a pénzügyi bizottság hétfői ülésén kiderült, 2019-re legalább 9,7 milliárd iparűzésiadó-bevétellel számolhat az önkormányzat, mely rekordnak számít. Vári Attila (Fidesz) megjegyezte, nincs nyoma annak a milliárdos hiánynak, melyről az átadás-átvétel idején szó volt.

"Önök kijelenthetik, mi nem tudjuk kijelenteni, sajnos"

– válaszolta Péterffy Attila polgármester, megjegyezve, erre később vissza fognak térni, tényszerűen.

A polgármester után Kővári János (ÖPE) kapott szót, aki elsütötte a hónap poénját, miszerint az elmúlt öt évben ellenzékben voltak, amit némi nevetéssel nyugtázott a nem kormánypárti szekció. Kővári szerint az elmúlt két évben 20 százalékkal növekedett az iparűzésiadó-bevétel, ugyanakkor nem éri el a hasonló méretű megyei jogú városokét. Gazdaságot fejleszteni nem lehet egy-két év alatt, 5-10 éves terminus, bízik benne, hogy tovább fog fejlődni a gazdaság – fűzte hozzá.  Megjegyezte, meg kell nézni, hogy az előző városvezetés idején képződött hiány mekkora mértékét okozta hibás gazdálkodás, mekkora hányada tudható be a városi cégek hiányából.

Kunszt Márta (DK) Csizmadia Péternek címezte szavait. Mint mondta, a sikerpropagandával szemben a városnak 8,5 milliárd visszafizetnivalója van, a város majdnem összes ingatlana el van zálogosítva, itt ül a Magyar Államkincstár, ez az előző vezetésnek tudható be.

A fideszes nem maradt adós a válasszal, hangsúlyozta, az előterjesztésből olvasta ki a tényeket, majd feltette a „szocialisták eladósították Pécset” lemezt. Kővári azt rótta fel Kunsztnak, hogy az EKF-beruházások idején nem figyelmeztették a várost arra, hogy hatalmas állami támogatásokra lesz szükség a létre jövő intézményeknek. Nyőgéri Lajos (MSZP) szerénységre intette Csizmadiát, Kővári meg őt, Péterffy Attila pedig lezárta a vitát, az előterjesztés 21 igen és 4 tartózkodás mellett elfogadták.

A 2020-as büdzsé tárgyalása következik. Péterffy Attila arról beszél, a költségvetést az előző városvezetés idején összehozott költségvetési hiány miatt mentőövként dobott állami támogatás miatt lejáró 8,54 milliárdos kötelezettség tematizálja. Ezt az összeget jelen állás szerint 2020. december elsejéig vissza kell fizetni. A polgármester kérése, hogy a tárgyalás mellett kötelezettségvállalásra is feljogosítsa a közgyűlés.

A helyi adók kapcsán Péterffy elmondta, a 2019-es kivetést és a 2020-as helyi adórendeletet figyelembe véve határozták meg az előirányzatot, fokozott hangsúlyt kell fektetni az adóhátralék-behajtásra.

„Feszes, átlátható gazdálkodás irányelveit követtük, hogy nem növekszik a város kötelezettségállománya, a korábbiak csökkennek”

- fogalmazott, megjegyezve, a jelenleg tárgyalt költségvetés csak tervezet, március 15-ig kell megvitatni a végleges anyagot. Javasolta tovább, hogy egészüljön ki a szavazásra bocsátandó szöveg azzal, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy évi bruttó 134 755 forintban határozza meg a közalkalmazottak béren kívüli juttatását.

Ruzsa Csaba alpolgármester arról beszélt, a költségvetés nem tartalmazhatja a lakossági terhek növelését, nem lesz adóemelés. A teljes hitelállomány újraversenyeztetése folyik, ideértve az összes autólízinget, a Holding, a Tüke hiteleit. Elárulta, egy közel 2,5 milliárdos hitel esetében ott tart a verseny, hogy 100 milliós tőkemegtakarítás körvonalazódott, de összességében több száz milliós megtakarításra számítanak.

Az idei büdzsé egy ötéves költségvetés első elemének tekinthető – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a bevételi oldal növelése is fontos, a városüzemeltetésnek zökkenőmentesnek kell maradnia, fejlesztési pályát kell felvázolni a város számára. Ruzsa megjegyezte, teljesítik a múltbéli kötelezettségeket.

Csizmadia Péter (Fidesz) bizonytalanságot lát, mint mondta, számok nélkül fogadta el a költségvetési bizottság. Nem érti, hogy miért csak 9,3 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számol 2020-ra az önkormányzat, holott 2019-ben 9,7 milliárd forint volt ez az összeg. Úgy véli, bár a városvezetés azt kommunikálta, hogy két tervezet készült a költségvetésből, igazából egy sem készült.

A Ruzsa Csaba által említett hitelállomány-újraversenyeztetést dicsérte, az előző városvezetés is csinálta. Azzal is egyetértett, hogy a kiadási oldal meghúzásával érdemi javulás nem eredményezhető, mivel korábban már lefaragták, amit lehetett.

„Ki kell nőnünk ezt a helyzetet”

– fogalmazott. Csizmadia párttársa, Barkóczi Csaba nem tartja reálisnak a költségvetést, és azt sem érti, hogy ha a jelenlegi városvezetés nem tervez adóemeléseket, hogyan számol jelentős bevételnövekedéssel az építményadókat és telekadókat illetően. Péterffy Attila válasza szerint az adóbehajtás hatékonyságát növelnék.

Kővári János szerint az iparűzési adó 2019-ben nem 9,7 milliárd volt, hanem valójában 8 milliárd sem, mivel egy előre befizetett, becsült bevétellel számolnak. Szerinte rá fog kényszerülni adóemelésre az önkormányzat, túltervezték a telek- és építményadókból befolyó bevételt. Kritizálta a költségvetés kiadási oldalát is, mondván, nincsenek számok, nem látni az irányt. Úgy látja, a 2020-as büdzsé egy megalapozottság és irányok nélküli költségvetés.

Kővári után Vári Attila kapott mikrofonidőt, aki szerint a tervezet a városi cégek vonatkozásában bizonytalan. Elmondta, sokan aggódnak, miután a polgármester olyat mondott, hogy nem szeretné visszafizetni a kormányzati támogatást, és szerinte kormányzati egyeztetés sem volt még. (Ezzel a kijelentésével csak az a baj, hogy legjobb tudomásunk és az internet szerint a polgármester nem mondott ilyet. Az önkormányzati lapban megjelent interjújában azt mondta, „megtehetnénk, hogy azt mondjuk, nem fizetjük vissza a támogatást, ez ugyanis támogatás, nem hitel. De nem tesszük, hanem elfogadjuk azt, hogy a város olyan gazdasági helyzetbe került, amit az elődeink idéztek elő” – szerk.).

"Elég szelektív az emlékezetük, de ez legyen az Önök problémája”

- reagálta le Vári szavait a polgármester. Bognár László (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mi lesz azzal a plusz 20 millió forinttal, amit Péterffy megígért a POSZT-nak, mivel az nincs a költségvetésben. A polgármester válasza szerint a pluszpénzt nem önkormányzati büdzséből biztosítják majd. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepelnek összegek a város színházainál, Péterffy azt válaszolta, még nincs kormányzati megállapodás. Kiderült tovább, hogy a magyarürögi csapadékvíz-elvezetési rendszer helyreállításának folytatása egyelőre bizonytalan, mivel a három részre bontott munka első szekciójára voltak elegendőek a források, jelenleg a lehetséges folytatást vizsgálják.

Ruzsa Csaba alpolgármester Csizmadia Péter korábbi, iparűzési adóbevételeket firtató kérdésére azt mondta, 2019-ben 350 millió forint volt a visszatérítés az előzetes befizetések miatt, ha ezt levonjuk a 9,7 milliárdból, megkapjuk azt a 9,3 milliárdot, amit beterveztek 2020-ra.

Kővári János (ÖPE) a kormányzati tárgyalások kapcsán arról beszélt, bízik a sikerben, reálisnak látja évi 1,5-2 milliárd forint visszafizetését, ehhez azonban az kell, hogy a többi kiadási-bevételi tétel is reális legyen. Ruzsa Csaba válasza szerint minden egyes tárgyalás előtt egyeztetnek a Magyar Államkincstár szakembereivel. A napirendi pontot 18 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadták, a következő közgyűlés február 18-án lesz. A mostani ülést élőben közvetítette a Pécs TV, ide kattintva nézheted vissza.

Szerző: H. V.

Forrás: Pécsi STOP