Hazavágná a Drávát, ha megépülnének a horvát vízi erőművek

2019. március 26. 15:06

Nagyon nem örül a Dráva Szövetség, hogy Horvátország nem állt el a Dráva síkvízi részére telepítendő öt vízi erőmű tervétől. Ha ugyanis a létesítmények elkészülnek, az alapjaiban változtatja meg a déli határfolyó élővilágát. A tervezetet korábban a Baranya Megyei Önkormányzat sem támogatta.

Hétvégén tiltakozást tartottak a Horvátország által a Drávára építendő öt síkvidéki vízi erőmű ellen Donja Dubravánál (Alsódomború) - olvasható a Népszava cikkében.

A tiltakozók úgy látják, a síkvidéki, úgynevezett tározós módszerrel megépítendő erőművek teljesen megváltoztatják a folyó élővilágát, a tározó miatt pedig a folyami élővilág helyett tavi alakul ki - miközben több olyan faj is él a Drávában, amely veszélyeztetett.

A lap szerint az erőművek építésének terve nem új keletű - a dubravai az első lépcsője ennek, azt pedig még a '90-es évek elején építették -, a rendszer pedig egészen Eszékig húzódva terelné a most kanyargós-szeszélyes folyót egy betonvályús mederbe-tárolóba Őrtilos és Barcs között.

A tiltakozáson felszólalt Marijan Varga, Donja Dubrava polgármestere is, aki arról beszélt, a vízi erőmű miatt náluk "drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag"

- idézte a Népszava a település első emberét, és azt is hozzátették, Donja Dubravánál egyszer már átszakadt a tározó töltése korábban.

A lap szerint anno a magyar kormány erőteljes tiltakozása miatt hiúsult meg a százmilliárdos beruházás, de most, negyedszázaddal később a horvát fél újra előállt az ötlettel.

"Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű"

- áll a cikkben.

A lapnak a Dráva Szövetség elnöke, Toldi Miklós arról beszélt, érthetetlen, hogy miért nem a hegyi szakaszokra építenek erőműveket a horvátok, vagy miért nem építenek szélerőműveket. Ey síkvidéki erőműnél ugyanis mesterséges tározótavat kell kialakítani, ami átformálja teljesen a helyi ökoszisztémát. Toldi úgy értesült, Horvátország arra hivatkozva akarná az egyenként 50 megawattos teljesítményű erőműveket rendszerbe állítani, hogy energiaszegény az ország.

A bama.hu korábbi cikke szerint Eszéktől a folyásirányban lefelé ráadásul kikotornák a Drávát, hogy a Dunáról nagyobb hajók is eljussanak a kelet-szlavóniai régióközpontig. Nyilván ez sem tenne jót a folyó élővilágának. A tározók miatti vízszintingadozás pedig az Ormánságban is bőven éreztetné a hatását, ahol az Ős-Dráva Programban alakítják vissza az egykori természetes vizes élőhelyeket és tájgazdálkodást.

A cikkből az is kiderül, a Baranya Megyei Önkormányzat már 2016-ban is ellene volt a tervezetnek, és már akkor felkérte a magyar kormányt, hogy mondjon nemet a horvát fél ötletére.

A Népszava tavalyi cikke szerint egyébként a Somogy Megyei Önkormányzat is elutasította a horvátok tervét.

A Dráva teljes magyarországi szakasza természetvédelmi oltalom alatt áll.