Közgyűlés: a város költségvetése volt a mai egyetlen téma
Február 15-én, kedden tartotta a 2022-es év második közgyűlését a pécsi képviselőtestület. Az év első tanácskozására január 25-én került sor, s a 2021-es évhez hasonlóan, az új esztendő első közgyűlése sem volt politikai vitáktól mentes. Mint megírtuk Kővári Jánosnak például alaposan meggyűlt a baja a számokkal, amikor a költségvetéssel példálózott, de Nyőgéri Lajos alpolgármesterrel is hosszú perceken át vitázott egy olyan kérdésben, ami nem is szerepelt a napirendi pontok között.
A mai közgyűlés alkalmával egyetlen napirendi pontot tárgyaltak a képviselők, ami egész pontosan a következő volt: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi költségvetésének megalkotása, valamint a saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség várható összege 2023-2025. évekre. Az előterjesztő: Péterffy Attila polgármester. A Pécsi STOP ÉLŐ szöveges tudósítását alább lehet visszaolvasni.
A 9 órakor kezdődő közgyűlés zárt üléssel indult. A zárt ülés előtt azonban a jobbikos Hencsei Zolt képviselő hivatalosan is bejelentett, hogy kilép a városvezető Pécs Jövője Frakciószövetségből és ezután független képviselőként folytatja tovább a munkáját. Péterffy Attila a döntést tudomásul vette, Hencsei egyébként a kilépéséről korábban már a Facebook oldalán is beszámolt, az okokról azonban nem beszélt.
A közgyűlést itt lehet visszanézni:
A zárt ülés követően Péterffy Attila, Pécs polgármestere arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a közgyűlés a zárt ülésen a 21/2022 február 15-i határozatával az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságok tagjairól, valamint póttagjairól döntött.
Ez is érdekelhet:
Ezt követően kezdték el tárgyalni a nyílt ülés egyetlen napirendi pontját, ami emlékeztetésképpen a következő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi költségvetésének megalkotása, valamint a saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség várható összege 2023-2025. évekre. Az előterjesztő: Péterffy Attila polgármester.
Kapcsolódó: Költségvetés: az önkormányzat saját bevételeiben továbbra is érezhető a koronavírus-járvány negatív hatása
"Röviden, mivel rendeletről van szó, összefoglalom a lényeget" - mondta Péterffy Attila, ezt követően pedig a napirendi pont kapcsán elmondta: Pécs megyei jogú önkormányzata figyelembe véve a központi költségvetés főbb célkitűzéseit, a 2022. évi költségvetés tekintetében tizenegy fő tervezési alapelv megvalósulását tervezi. Itt Péterffy felsorolta ezeket a tervezési alapelveket, melyeket között példának okán szerepel a takarékos gazdálkodás folytatása 2022-ben is, a tavalyi évhez hasonlóan a munkahelyek megtartása, elbocsátások elkerülése, a városi közszolgáltatások 2021. évi szinten történő fenntartása, valamint a fejlesztések előkészítése is.
A költségvetési vita megnyitása előtt Mellár Tamás parlementi képviselő, - jelenleg a Baranya 1-es választókerület ellenzéki képviselő-jelöltje - kért szót, s elmondta, véleménye szerint a költségvetés nehézségiet mindenekelőtt a koronavírus járvány következményei okozzák. Mint mondta "egyszerre csökkenti a bevételeket és többletkiadásokat tesz szükségessé"
Véleménye szerint pedig a másik tényező az infláció, Mellár a felszólalásában pedig a kötelező béremeléseket, valamint a fideszes adósságot, illetve az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonásokról is szólt. Továbbá kitért arra is, hogy az országgyűlésben az a célja, hogy hasson a kormányra, tovább segítse a hatmilliárdos kompenzáció elérést.
Ezen a ponton a fideszes Barkóczi Csaba megjegyezte, hogy Mellár Tamás kampányfórummá teszi a közgyűlést, erre Mellár reakciójában azt mondta, ő a költségvetés témájához szólhat hozzá, ő pedig így is tett.
Ezt követően Ruzsa Csaba alpolgármester kért és kapott szól, felszólalásában pedig megismételte: a járvány nyomában keletkezett infláció nem múlik gyorsan, bérromlás jött létre, a kormány pedig csak egy részét adja vissza ennek a kármentés során.
Az alpolgármester az adófizetés-kiesés miatt keletkezett hiány mellett kiemelte az infláció szerepét is, s elmondta a tavalyi 20,5-ről 82 forintra emelkedett az áram ára, ami 400 százalékos növekedés jelent. Továbbá arról is beszélt, hogy az üzemanyag árának drasztikus emelkedése miatt tavaly 30 millió forinttal nőttek a Tüke Busz kiadása, közben viszont a cég bevételei jelentősen csökkentek, a járvány okozta jegyárbevétel kiesés miatt. Ezen a ponton elmondta: a közlekedési cég jelentős önkormányzati támogatás mellett tud csak működni.
Az alpolgármester ezen túlmenően megemlítette, hogy a infláció a banki kamatoka is jócskán megemelte, emiatt a város azt vizsgálja, hogy a kamatemelési hullám milyen hatással lesz az önkormányzati, valamint a céges hitelekre. Utóbbiakat egyébként, ha kell újra tárgyalják, átalakítják.
Ruzsa Csaba a nehézségek mellett a fejlesztések kapcsán is mondott néhány szót, itt kiemelte, hogy elsőbbséget élvez az ipari parki fejlesztések előkészítése, valamint elmondta, fontos fázisához érkezik az aquapark-építés előkészítése is.
Az alpolgármester a felszólalásában beszélt a béremelésekről is. Mint mondta a Tüke Busznál infláció feletti béremelést terveznek idén is a korábbi évekhez hasonlóan, teljes mértékben önkormányzati forrásból, de például a Tettye Forrásháznál működő szakszervezet 12 százalékos emelést szeretne.
Ezt követően azt mondta, szerinte nagy kérdés, hogy a szociális, a köznevelési és a kulturális ágazatban a kormány által bejelentett béremelést nem kell-e kipótolnia az önkormányzatnak. Véleménye szerint az már most világosan látszik, hogy a szociális és köznevelési intézményeknél az önkormányzatnak 40-50 milliót be kell betennie saját forrásból a béremelésbe.
A kulturális intézményeknek és cégeknek azonban mind pályázniuk kellett tavaly december 15-ig az EMMI-hez, ezekről pedig egyelőre nincs kormányzati döntés. Mint mondja, ez valójában nem is béremelés a kulturális körben, hanem egyszeri kifizetés lehet.
"Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy a város kompenzációs igénye jogos-e, akkor én megkérdezem tőle, hogy tud-e esetleget többet adni. Az óvodákra, szociális intézményekre – én úgy gondolom – hogy mindig lehet. Főleg, ha ilyen béremelési hullám van. Mindenhol van olyan mozgástér, ahol együtt lehetne működni."
- közölte az alpolgármester.
Végezetül úgy fogalmazott: azért fontos, hogy minél hamarabb elfogadják a költségvetést, mert így jóváhagyhatják a Tüke Busz működéséhez, illetve fenntartásához szükséges javaslatot, el tudják fogadni a béremeléshez szükséges javaslatot, illetve a város be tudja nyújtani a kompenzációs igényeit is.
Ruzsa Csaba után Csizmadia Péter (Fidesz) kért szót, aki elmondta köszöni a lehetőséget, mely szerint előzetesen tárgyalhattak a költségvetésről. Kiemelte, egyetért a költségvetés okairól és céljairól, - infláció, koronavírus - és úgy gondolja takarékosságra van szükség
Azonban itt megjegyezte ez nem úgy megy, hogy a városvezetésnek a haverok az elsők. Ennek kapcsán egyébként a pécsi Fidesztől tegnap is landolt egy sajtóközlemény a postaládánkban, ami szintén nagyon érdekes, mert az esetek jelentős részében nem küldenek nekünk semmit, leszámítva az ilyen "kiemelten fontos ügyeket".
Csizmadia ezt követően megjegyezte, véleménye szerint az önkormányzati sajtó nem objektív, nem kiegyensúlyozott, az ellenzéki oldalt ritkán keresik, így szerinte erre felesleges pénzt költeni. Mint mondta, erről módosító javaslatot is fog tenni.
Egyébként ennek is van egy diszkrét bája, hogy Csizmadia Péter a sajtó objektivitásáról vagy nem objektivitásáról beszél, hiszen, ha valami nem objektív, akkor az bizony a Fidesz propagandát telibe toló híroldal, aminek ugye mint korábban megírtuk Bognár Szilvia ex alpolgármester asszony is előszeretettel nyilatkozott, legutóbb példának okán egy január végi podcastban ekézte a jelenlegi városvezetést, ennek részleteiről abban a cikkünkben számoltunk be, melyben megírtuk, hogy Bognár indulna képviselőségért a Baranya 1-es választókerületben.
Csizmadia egyébként azt is mondta, hogy a "holdudvar" helyett a Tüke Buszra kellene költeni, ahol bérfeszültségek alakultak ki és tervezik a járatok ritkítását. Mondjuk van annak is egy paradox hatása, hogy a Fidesz részről sérelmezik a haverozást....
Ezt követően Ruzsa Csaba címezve Csizmadia azt mondta: "Több milliárdos pluszban zárt a korábbi fideszes önkormányzat. Az inflációs hullámról nem a Fidesz tehet. A baloldal kormányzása alatt “elvették az emberek pénzét és adókat emeltek” Ellenben állítása szerint a baloldal kormányzása alatt elvették az emberek pénzét és adókat emeltek. Véleménye szerint ez a klasszikus megszorítás köszön vissza a város idei költségvetésének terveiben is.
"Az energiaárak emelkedése valóban nagy terhet ró az önkormányzatra, de van egy kérdése: volt-e olyan cég Pécsett, ahol amiatt kellett hátrányos új szerződést kötni, mert nem hosszabbították meg az érvényben lévőt, noha lett volna erre jobb opció?" - tette fel a kérdést Csizmadia, majd odavetette Mellár Tamásnak, hogy a képviselő nem a pécsiek érdekeit képviseli.
Ezt követően Bognár László (Fidesz) szólalt fel, aki közölte, a kormány nem vérezteti ki a pécsi kulturális intézményeket.
Ezután Barkóczi Csaba (Fidesz) kért szót, ezen a ponton Péterffy Attila megjegyezte, reméli a képviselőtársa a téma kapcsán kíván megnyilvánulni. Barkóczi közölte, hogy igen, módosítójavaslatokat ad be, egyfelől töröljék el a házasságkötési díjakat a pécsiek esetén, akkor is, ha a munkaidőn kívül köttetik a házasság, továbbá állítsák vissza a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. vezetőjének fizetését 1,1 millióra, az így megspórolt összeget pedig költsék a bölcsődékre.
Erre válaszul Péterffy Attila elmondta, a PVH vezérigazgatójának a bére nem szerepel a költségvetésben.
Ezek után Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) közölte, hogy Kővári János - aki betegség miatt nem volt jelen a közgyűlésen, egyeztetett az aquapark ügyében Mikes Éva fejlesztési biztossal, valamint arról is beszélt, hogy a képviselő nevéhez a Zöld Busz Program, az Árpád Fejedelem iskola, valamint az M60-as autópálya ügyében is komoly előre lépések fűződnek. Berényi a járvány okozta bevétel kiesés kapcsán azt mondta az iparűzésiadó-kiesést a kormány kompenzálta, itt pedig pikírten feltette a kérdést: Mit tett a városvezetés? "Elvették a város peremkerületeinek támogatását, a civil szervezetek és a kultúra támogatásainak csökkentsével együtt. Közben pedig megemelték a városi cégvezetők fizetését. Barkóczit ismételve elmondta, hogy vissza kellene venni a PVH vezetőjének fizetéséből és meg kellene szüntetni a különböző biztosokat is, mert “érdemi munka nem fűződik a tevékenységükhöz.” - közölte.
Erre Péterffy Attila válaszul közölte, hogy a ugyan lenullázta a korábbi, “régi-régi”, 2010 előtti 42 milliárdos adósságot, de a Fideszes városvezetésnek sikerült nulláról 12,5 milliárdos adósságot “összegrundolni”. Erről mégsem szólnak. “Miért nem dicsekednek ezzel?”. Péterffy pedig ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy az ÖPE mindig büszke volt arra, hogy ellenzéki, azonban ez esetben egy tömény kormány propagandát hallhattunk.
Ezt követően Ruzsa Csaba tette fel a kérdést Berényinek: Hogy mit tettünk? "Kifizettük a hárommilliárdot Önök helyett az adósságból." Tovább arról is beszélt, hogy a peremkerületekre 3-6 millió helyett 12 milliót fordítanak. Az alpolgármester visszakanyarodva Csizmadia Péter kérdésére válaszul elmondta, megérti, hogy a béremelések kapcsán sok kérdés merül fel, és nagyon örülne, ha a kulturális intézmények esetén a rezsicsökkentéssel kapcsolatban tudnának arról egyeztetni, hogy csak a reális felmerülő költségek legyenek befogadhatók, akkor ezt elfogadná. Az ennek érdekében zajló egyeztetések folynak, a cél az, hogy az áremelkedés “ne nyomja agyon” a kulturális intézményeket.
A fejlesztési célokról, illetve az iparűzési adóról azt mondta, mindenkinek az az érdeke, hogy a helyi cégek talpon maradjanak és előre is tudjanak haladni. Éppen ezért lenne fontos az uniós megállapodás a kormány és Brüsszel között, így ugyanis a pénzeket is hamarabb fel lehetne venni. “Nem az ellentétek kiélezésében lennék érdekelt, hanem hogy mindenki minél előbb fel tudja venni ezeket a forrásokat.” - mondta az alpolgármester.
Végül Pécs csaknem ötvenmilliárd forintos költségvetését elfogadták.