Mégis akkugyárat hoznának Szijjártóék Pécs környékére?

Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra a következő időszakban - írja a 24.hu

Szegeden 2023 végén már megegyezés született: a kínai elektromos autókat gyártó BYD vállalat gigaberuházást tervez a város közelében. Pécsen egyelőre nincs konkrét megállapodás egyetlen beruházóval sem, bár az előkészületek már zajlanak, és a kormányzati szándék komoly.

A pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el, amely tiltja az akkumulátoripari beruházásokat a megyeszékhelyen. Beszámolók szerint tavaly év végéig 16 megkeresést kapott a városvezetés akkuipari üzemek létesítésével kapcsolatban. Habár a kormány nem gyakorolt nyomást Pécsre, tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási területet jelölt ki a város közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. Ehhez képest a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáron helyezkedik el. A kormányhatározat nem részletezi, milyen ipari beruházást terveznek a kijelölt területre.

Pécsen teljesen nyilvánvaló a szándék, nem szeretnének sem a városban, sem a környező településen akkumulátorgyár építéséről hallani.

Elég komoly aggályok merülnek fel egyébként is az ügylet kapcsán, például a vízmennyiség csökkenése és annak szennyeződése az országos tapasztalatok alapján, valamint a földkisajátítások.

1. Az elmúlt időszakban az országos szinten megfigyelhető tendenciák és a kormányzati fókusz keltette a legnagyobb aggodalmakat Pécs környékén, különösen egy lehetséges akkumulátoripar miatt. A helyiek attól tartanak, hogy a vízben megjelenhetnek szennyezőanyagok. Ugyanakkor a Tettye Forrásház Zrt. osztályvezetője szerint nincsenek pontos információk arról, hogy a leendő befektető tevékenysége milyen mértékben jelenthet kockázatot a vízbázisra. Hozzátette, hogy a pellérdi és tortyogói vízbázisok hidrogeológiai védőövezete nem nyújt teljes körű védelmet a terület számára. A szakember azt is hozzátette, hogy

"Viszonylag kevés szankció vonatkozik arra, ha a befektetőnél valami szennyezőforrás jelentkezik."

2. Az érintett beruházási terület 80%-a mezőgazdasági terület, melyen jelenleg is gazdálkodás folyik, és a helyiek szerint ráadásul kiváló minőségű a termőföld. A kormányhatározat is felhívja a figyelmet arra, hogy szükség lesz az agrárterületek átminősítésére, ami miatt több gazda aggódik, hogy hamarosan földkisajátításra kerülhet sor. Egyikük már egy tavalyi lakossági fórumon közölte, hogy nem fogja elfogadni, ha megpróbálják elvenni a földjét.

Vér József, Bicsérd független polgármestere a 24.hu-nak elmondta: összesen 106 tulajdonosnak van földje a beruházási célterületen, ezeknek nagyobb része termőföld, kisebb része erdő, illetve legelő. Megerősítette, hogy a területen ipari parkot hoznak létre, amelyet sem ő, sem a község képviselőtestülete nem ellenez. A bicsérdi polgármester azt is elárulta, hogy egyelőre akkuipar megtelepüléséről nincs tudomásuk.

Ez a fajta kommunikáció ismerős lehet Kővári Jánostól, aki a megyei önkormányzat által megbízott és fizetett "fejlesztési biztosként" egy Facebook kommentben reagált mindössze, ahol annyit írt, hogy nem tud akkumulátorgyár építésről. Hoppál Péter azóta sem reagált semmilyen megkeresésre. Az erről szóló cikkünket IDE kattintva olvashatják el.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a pécsiek tiltakozni fognak az akkumulátorgyár telepítése ellen és harcolni fognak azért, hogy ne születhessen döntés a fejük felett. A Pécs Jövője Egyesület pedig továbbra is elkötelezett és továbbra sem hagyják Péterffy Attiláék, hogy Pécs savgyarmat lehessen.

Forrás: 24.hu