Januárban robbant az Elios-bomba

Mint ismert, még január közepén derült ki a Wall Street Journal cikke nyomán, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) megvizsgálta a 2009-14 közti magyarországi, uniós forrásból végzett közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzéseket, és súlyos visszaéléseket és szabálytalanságokat fedeztek fel, amelyekben az Elios Innovatív Zrt. volt érintett. Az Elios Zrt-ben 2013-ig a Simicska Lajos vezette Közgép volt érdekelt, ám ebben az évben a cég átkerült Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök friss vejének az érdekeltségébe (amit 2015. áprilisáig meg is tartott).

Az OLAF a magyar sajtó érdeklődésére a jelentést nem adta ki, mondván, ők értesítették a magyar hatóságokat, azok majd elrendelik a nyomozást (ez meg is történt január 22-én - bár 2015-ben kettő másik is futott az ügyben). A 24.hu azonban most cikkében azt írja, megszerezték az OLAF jelentését az ügyről.

Súlyos, szervezett bűnözést idéző összefonódások

A cikk szerint az OLAF a két évig tartó vizsgálat után arra jutott, hogy az Elios által elnyert 35 közbeszerzés kapcsán 43,7 millió eurót, vagyis átszámítva 13 milliárd forintot kell visszakövetelni. Ráadásul a vizsgált közbeszerzések felében, 17 esetnél szervezett csalási mechanizmus kiépítését is felfedezni vélte az OLAF.

A hivatal ugyanis súlyos összefonódásokat és hálózatokat tárt fel az ügyben, ráadásul többször olyanokat, melyek amúgy összeférhetetlenek lettek volna.

A 24.hu cikke szerint már eleve úgy lettek kiírva a közbeszerzések, hogy annak leginkább csak az Elios Innovatív Zrt. tudjon megfelelni (LED-es lámpákkal való tapasztalat is elvárás volt, az Eliosnak ez onnan volt meg, hogy Hódmezővásárhelyen ők végezhették el a beruházást). De hasonló trükközés ment a megtérülési ráta kiszámítása kapcsán is a lap szerint, a lényeg pedig az volt, hogy minél drágábban jöjjenek ki belőle az önkormányzatok. De a túlárazásból nem nekik, hanem inkább a tanácsadóknak és a cégben érdekelteknek lehetett haszna.

Ilyen volt például a több önkormányzatnál is a korszerűsítési projektek előkészítését végző Sistrade Kft., amelyben Hamar Endre volt a vizsgált időszak egy részében a vezető. Csakhogy Hamarnak egy másik cégen keresztül (Green Investment Kft.) érdekeltsége volt ekkoriban az Elios Innavatív Zrt-ben. Ráadásul a 24.hu információi szerint a Sistrade Kft. az Elios Zrt. egyik munkatársával közösen írta meg azokat a táblázatokat, amelyeken például a megtérülési ráták is olvashatóak voltak.

A másik fentebb említett összefonódás a lámpákat adó céggel állhatott fenn a cikk szerint, amely elég alacsony áron adta az Eliosnak a LED-es lámpákat.

A 17 pályázatnál feltárt machinációk az OLAF olvasatában a költségvetési csalás bűntettével írhatók le a magyar törvények szerint. De a csalás elleni hivatal azt javasolja, a magyar hatóságok vizsgálják meg azt is, a történtek nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is

- olvasható a 24.hu cikkében.

Pécsen is feltűnt az Elios és a Sistrade

Pécsen még 2014-ben az szinte még frissen megválasztott új képviselő-testületnek az egyik első akciója volt, hogy a hirtelen sürgőssé vált közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzésre - melyet az Elios nyert meg - egymilliárdos hitelt vegyen fel.

Mivel az év elején vitte el az állam a város 43,7 milliárdos adósságát (ami egyébként 2018-ra a kormánypárti politikusok szájában már 47 milliárdra hízott), ezért a hitelügyletre az új törvények értelmében magának a miniszterelnöknek is rá kellett bólintania.

Ez meg is történt, Orbán nem hagyta magára vejét, az Elios meg is csinálta a korszerűsítés első elemét - bár némi baki is becsúszott egy eget világító lámpa képében.

2015-ben aztán az is kiderült az Index egy akkori cikkéből, hogy négy önkormányzatnál biztosan - Hévíz, Szekszárd, Kalocsa és Mezőhegyes -, és még legalább négynél valószínűsíthetően a Sistrade végezte a beruházások előkészítését. Valamint az is kiderült a cikkből, hogy "kiváló információk birtokában volt a Sistrade a hódmezővásárhelyi és a pécsi közvilágításról is, hiszen ezeken a helyeken üzemeltetési és karbantartási szerződésük volt a helyi önkormányzatokkal."

Szekszárdon az önkormányzatnál pedig az Elios - akkor még E-OS néven - már a közvilágítási korszerűsítési uniós pályázatok kiírása előtt fél évvel feltűnt.