Se Hoppált, se a minisztériumot nem zavarta pár éve még a ZSÖK és a színház állami többlettámogatása
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma friss közleménye szerint ők nagyon akarnak tárgyalni a színház és a ZSÖK helyzetéről és támogatásáról, de a pécsi városvezetés elzárkózik ettől. Érdekes módon 2018-ban nem adott ki közleményt az EMMI, pedig akkor is csökkent a színház önkormányzati finanszírozása, miközben az állami nőtt. 2016-ban Hoppál Péter az állami többlettámogatást még szimbolikus értékűnek ítélte, és azzal sem volt baja kulturális államtitkárként, hogy emiatt az önkormányzat csökkentette a ZSÖK városi finanszírozását.
Mint ismert, április 16-án, a negyedik online városinfón jelentette be Péterffy Attila pécsi polgármester, hogy a kormány a Pécsi Nemzeti Színház állami támogatását a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) tulajdonjogához kötötte. A polgármester arról is beszélt, hogy a tárgyalások is megszakadtak a kérdésben, nem válaszol nekik egy ideje az illetékes államtitkárság.
Tóth Bertalan, az MSZP pécsi származású elnöke még aznap írásbeli kérdést nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy miért nem kapta meg sem a Pécsi Nemzeti Színház, sem pedig a ZSÖK a megjáró állami támogatást.
Pénteken aztán az egykori kulturális államtitkár Hoppál Péter egy Facebook-bejegyzésben beismerte, hogy az állam elvinné a ZSÖK tulajdonjogát. A fideszes politikus arra is kitért bejegyzésében, hogy már így is az állam támogatja a pécsi kulturális intézményeket döntően, vagyis ez egy gáláns ajánlat (a ZSÖK tulajdonjogának átvétele), nem pedig zsarolás, ahogy annak Tóth Bertalan nevezte (de Péterffy is utalt erre).
A Magyar Színházi Társaság is aggodalmát fejezte ki, hogy a jelen járványügyi helyzetben bizonytalan a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház működése, és ezáltal a dolgozóinak sorsa. A színházi szervezet felkérte a minisztériumot és a pécsi önkormányzatot, hogy rendezzék a helyzetet.
A minisztérium szerint ők akarnak tárgyalni, de az önkormányzat nem fogadja őket
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megszólalt az ügyben, legalábbis a bama.hu (Új Dunántúli Napló) kapott a minisztériumtól egy közleményt.
Eszerint a minisztérium azt állítja, hogy ők ugyan tárgyalnának továbbra is a ZSÖK és a PNSZ állami támogatásáról, de ettől az önkormányzat elzárkózott. Azt is felhánytorgatták a közleményben, hogy az önkormányzat idei évre csökkentette a PNSZ támogatását.
A lapnak küldött közlemény itt olvasható abban a formában, ahogy a bama.hu-n megtalálható:
"a Pécsi Nemzeti Színház közös működtetését Péterffy Attila, Pécs polgármestere kezdeményezte az Emmi kultúráért felelős államtitkárságánál, a személyes egyeztetés után a polgármester jelezte, hogy még áttekintik a lehetőségeiket az önkormányzati fenntartói támogatás mértékéről, erre azonban nem került sor.
A minisztérium később egy levélből értesült arról, hogy Pécs városa – fenntartóként – a tavalyi összegnél 47 millió forinttal kevesebbel, 270 millió forinttal kíván hozzájárulni a Pécsi Nemzeti Színház működéséhez.
Az Emmi a Zsolnay Örökségkezelő ügyében is kezdeményezte az egyeztetést a közös működtetésről – meggyőződésünk ugyanis, hogy a Bóbita Bábszínház, a Pécsi Balett és a Pannon Filharmonikusok is stratégiai jelentőséggel bírnak. A városvezetés azonban ebben a témakörben is elzárkózott. Mindezek ellenére a kultúráért érzett felelősségünk jegyében Pécs vezetésénél szorgalmaztuk a tárgyalások folytatását."
Pár éve még se Hoppálnak, se a minisztériumnak nem volt gondja az állami többletfinanszírozással
Tavaly 317 millió forint volt a városi támogatása a Pécsi Nemzeti Színháznak (bár egy ideig 250 millió forint volt előirányozva), 2018-ban viszont ugyancsak 270 milliót kapott a teátrum. Akkor azonban nem adott ki közleményt a minisztérium, holott 2017-ben még 292 millió forintos támogatást adott a város a színháznak, vagyis akkor is volt csökkenés az előző évi támogatáshoz képest.
Arra ráadásul nem is tért ki a közlemény, hogy évekig a legkisebb állami támogatást kapta a nemzeti színházak sorában a pécsi. Ezt maga Hoppál Péter hánytorgatta fel 2018-ban, mikor azt jelentette be, hogy abban az évben viszont már a legtöbb állami támogatás jár a pécsi teátrumnak a nemzeti színházak közül. 2019-ben is a 2018-as összeggel megegyező - 527 millió forint - állami támogatást kapott a pécsi színház, és idén is körülbelül ennyi várható, mert Hoppál a Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy "mintegy 530 millió" forintot fog kapni az intézmény.
A ZSÖK közös működtetése pedig a ZSÖK létrehozásának eredeti koncepciójával - kulturális decentralizáció, azaz hogy helyben hoznak döntést az önkormányzatok, de szakmai és pénzbeni segítséget kapnak - menne szembe, dacára annak, hogy évek óta sokkal magasabb az állami támogatás az önkormányzatinál.
Az állami többlettámogatást Hoppál Péter kulturális államtitkárként 2016-ban még szimbolikus értékűnek ítélte, és arról beszélt, hogy ez is jelzi a kormány kulturális decentralizációt célzó terveit - ahogy ebben a kormany.hu-n található cikkben olvasható:
"Hoppál Péter az állami többlettámogatást szimbolikus értékűnek nevezte, amely jelzi a kormány kulturális decentralizációt célzó terveit."
Arra is kitért Hoppál a 2016. január 22-ei sajtótájékoztatón, hogy az állami többlettámogatás miatt az önkormányzat csökkentette a ZSÖK és a Pannon Filharmonnikusok városi támogatását, és akkor ezzel semmi baja nem volt az EMMI-nek.
"A pécsi önkormányzat, amely
"messze az országos átlag felett finanszírozza kulturális intézményrendszerét",
100-100 millió forintra csökkenti a ZSÖK Nkft. és a PFZ támogatását idén - jegyezte meg az államtitkár"
a cikk szerint.
Páva Zsolt akkori fideszes polgármester arról beszélt a sajtótjékoztatón, hogy a baranyai megyeszékhely kulturális teljesítménye a magyar városok közül
"toronymagasan kiemelkedik".
Úgy látszik, ez a toronymagasság már nem kell a fideszes kormányzatnak 2020-ban.
Szerző: V.G.
