Száz közgazdász, köztük Mellár Tamás kéri a kormányt a komolyabb gazdaságpolitikai intézkedésekre

Száz közgazdász írta alá azt a nyílt levelet, melyben arra kérik a szakemberek a kormányt, hogy jóval komolyabb gazdaságpolitikai lépéseket hozzon a járványhelyzet miatt - olvasható a 444 cikkében.

A levelet aláírók között többek közt ott van a lap felsorolása szerint

"Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Herczog László, volt szociális és munkaügyi miniszter, Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség volt elnöke, Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa és a Költségvetési Tanács volt tagja, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke (jelenleg pécsi független országgyűlési képviselő - a szerk.), Neményi Judit,  a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa volt tagja, és Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke is."

A levélben foglaltak szerint bár a járványhelyzet leginkább egészségügyi válsághelyzet, de a gazdaságra is erős hatással van, a kormánynak pedig a következő napokban döntenie kell arról, hogy milyen gazdaságpolitikai irányt követ és milyen eszközökkel próbál enyhíteni a válsághelyzeten. Ezeknek pedig nagy kihatása lesz a válsághelyzet alatt a magyar gazdaság működésére, valamint arra is, hogy merre indul el a gazdaság a járványhelyzetet követően - nem beszélve arról, hogy a különböző társadalmi csoportok mennyit éreznek meg a visszaesésből.

A dokumentumban olvashatóak szerint a korábban használt gazdaságpolitikai eszközök nem lesznek elegendőek most, a jelenlegi helyzetben a kormánynak - a közegészségügyi intézkedések elsődlegessége mellett - a lakosság fizikai és anyagi biztonságát kell elősegítenie, és meg kell akadályoznia, hogy összeomoljon a magyar gazdaság. 

„Mindenekelőtt gyorsan kell cselekednünk, hogy megakadályozzuk a családokat és a vállalatokat tönkretevő csődhelyzetek kialakulását. Azonnal olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek képesek ezt megakadályozni.

A vállalati mérlegek valószínűleg máris tragikus képet mutatnak. Már látjuk a munkahelyek megszűnését azoknál a cégeknél, amelyeknek fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel együtt a gazdaság termelési kapacitásai is zuhannak.

Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy ezek a károk pillanatok alatt visszacsinálhatók: azoknak a gazdasági kapcsolatoknak és folyamatoknak az újraépítése, amelyek most széthullanak, sok időbe és pénzbe fog kerülni. Ha nem lépünk időben, és nem sikerül megmentenünk ezeket a munkahelyeket, annak következményei az egész ország életét meg fogják határozni a következő években.”

- olvasható a levélben. 

A közgazdászok négy intézkedést kértek a kormánytól és az Országgyűléstől:

"1. Fektessünk be az egészségügyi rendszerbe! Akár jelentős költségeket is vállalva érjük el, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök, védőfelszerelések és tesztek. Ezzel a gazdaságot is megmentjük: akár több hónappal megrövidítve a gazdasági leállást, hosszabb távon ezek az intézkedések minden forintot megérnek. Rövidtávú gazdasági áldozatok árán meg kell állítanunk, vagy legalább le kell lassítanunk a járvány terjedését, hogy hosszútávon a gazdaság nyerjen.

2. Támogassuk a vállalatokat! Rengeteg egyébként jól működő cég állami segítség nélkül nem fogja túlélni a gazdasági válságot, mert nem fogja tudni fizetni a béreket és más költségeket. Ezért segíteni kell nekik a bérek kifizetésében vagy a fizetés nélküli szabadságolások finanszírozásában. Csak akkor tudjuk gyorsan újraindítani a gazdaságot, ha az emberek nem veszítik el a munkahelyeiket. Ha a válság miatt tömegesen mennek csődbe cégek és építik le a munkavállalóikat, akkor sokkal nagyobb lesz a visszaesés és lassabban fog újraindulni a gazdaság.

3. Támogassuk a nehéz helyzetbe kerülő embereket! A válság miatt rengetegen vesztik el a munkájukat és a megélhetésüket. Segítenünk kell nekik, hogy továbbra is biztosítani tudják a mindennapi megélhetésüket. Ezért akár költségvetési tételek átcsoportosítása vagy az államháztartás egyenlegének romlása árán is, állami forrásból kell fizetni a béreiket, közvetlenül pénzt kell nekik juttatni és ki kell terjeszteni a munkanélküli ellátást. Akiknél szükséges, el kell halasztani a hitelek visszafizetését, a lakbérek és adók befizetését. Támogatni kell az önkormányzatokat, hogy helyben tudjanak segíteni. 

4. Segíteni kell a pénzpiacok működését, hogy tovább tudják hitelezni a cégeket."

A közgazdászok szerint most jött el az a pillanat, hogy az államnak hatalmas pénzeket kell fordítania a magyar gazdaság támogatására, mivel szerintük komolyabb gazdaságélénkítő csomag nélkül nincs esély a hosszabb távú gazdasági károk elkerülésére. 

Ahogy a nyílt levélben olvasható, 

"a csomagnak elegendő támogatást és hitelt kell nyújtania azoknak a vállalkozásoknak és embereknek, akiknek megélhetésére a járvány közvetlenül hatással van.

Nincs időnk arra, hogy a csomag nagyságát patikamérlegen méricskéljük, viszont fontos, hogy inkább bőkezű, mintsem szűkmarkú megoldást találjunk. A túl csekély segítség nem menti meg a csőd szélére sodródott vállalatokat és embereket.

Egy olyan intézkedés, ami csak keveseken segít, elkerülhető károkat okoz a társadalomban. Egyrészt, a közegészségügyi megelőző intézkedések betartását veszélyezteti -- nem fog otthon maradni az, akinek a munkától való távolmaradása a családja mindennapi megélhetését veszélyezteti. Másrészt, az amúgy nyereségesen működő vállalkozások megszűnése tovább késlelteti a gazdasági kilábalást."