Titkos tanulmány? Rejtély az uránbánya körül
2012. augusztus 16. 18:45
2012. aug. 16. 18:45
A Pécs melletti uránbánya nyitást ellenző neMecsek mozgalom közleménye szerint a Wildhorse-nak titkos tanulmánya van. A civilek felszólították a városvezetést: tagadja meg a további együttműködést.
"Az ausztrál cég az önkormányzati bizottsági ülésen és egy friss levelében is elismerte, hogy létezik egy titkos tanulmánya az uránbányászat újraindításáról" - közölte a civil mozgalom közleményében. "A városvezetéstől elvárjuk, hogy - a korábbi nyilatkozataival összhangban - ne támogasson olyan tevékenységet, amely körül titkolózás van. Ha igaz, hogy az önkormányzat mindent tudni akar a közös döntéshez, akkor érje el az információk tényleges nyilvánosságát, tegyen meg mindent ezek hozzáférhetőségéért, vagy zárja le itt az ügyet és tagadja meg a további együttműködést a Wildhorse Energy-vel.
A mecseki uránbányászat újraindítását támogató álláspontot közkeletű hiedelmek határozzák meg, ezek sorában az első a tervezett bánya gazdasági jelentőségével kapcsolatos túlzó várakozás - írja Peták Péter bejegyzésében.
Míg a bányanyitás mellett kampányolók a gazdasági fejlődésről és nemzetgazdasági érdekről beszélnek, Peták leszögezi: a bányanyitásra készülő ausztrál cég által közzétett információk alapján a mecseki uránbányászat újraindításának Pécs térségében valójában nem lenne jelentős gazdasági és munkaerő-paci hatása.
Peták kifejtette: közel ötszáz fő foglalkoztatását tervezik, a régi uránbánya fénykorában több mint nyolcezren dolgoztak a vállalatnál.
Nem tartja soknak a korábban emlegetett "100 milliós nagyságrendű" iparűzési adót sem, összevetve a7 milliárd forinttal, amelyet Pécs önkormányzata 2012-re irányzott elő erre a bevételfajtára.
Peták Péter szerint tehát "nem a Wildhorse Energy által közzétett adatok, hanem a nosztalgiából és a jelenlegi válságos helyzetből fakadó csodavárás alapozza meg azt a hiedelmet, amely szerint jelentős gazdasági és munkaerő-piaci hatása lenne a Pécs alatti uránbányászatnak". Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy nem a termelő tevékenység és az abból származó árbevétel eredményezte Pécs ipari nagyvárossá fejlődését, hanem éppen fordítva, az erőltetett iparosítás, a Szovjetunió atomhatalmi pozíciója és a gazdaságossági szempontokat felülíró "békeharc" eredményezték Pécs és a Mecseki Ércbányászati Vállalat kivételezett helyzetét.
Uránváros nem az uránbánya bevételéből épült, hanem szovjet kölcsönből - tette hozzá a civil szervezet szóvivője.
Peták arról ír, hogy a cég számítása szerint 70 dolláros fontonkénti uránáron lehet gazdaságos a kitermelés, a korábbi éves termelés megduplázása mellett, a jelenlegi ár viszont tartósan 50 dollár körül van. A mecseki urán csak rendkívüli költségekkel termelhető ki: a még bennmaradt ismerten gyenge minőségű ércért a korábbinál még mélyebbre kell lemenni és a korábbinál szigorúbb szabályozási környezet is növeli a költségeket.
A civil szervezet szóvivője szerint az uránbányászat újraindítása kapcsán számolni kell a más ágazatokban várható negatív hatásokkal (pl. turizmus, külföldi egyetemisták), és azokkal a nagyon hosszú távú környezeti hatásokkal, amelyek kezelését végül mindenképpen a társadalom fizeti meg.
"Végeredményben tehát az egyik oldalon nincsen sok minden. Gazdasági és munkaerő-piaci szempontból nem várható akkora pozitív hatás, ami Pécs és térsége komoly problémáival összemérhető lenne. Ugyanakkor egészségi, környezeti és városarculati szempontból egyértelműen károsnak minősíthető az elképzelés" - összegezte véleményét Peták Péter.
Forrás:
Forrás: Pécsi Stop
