Továbbra is közel 1400 hajléktalan él Pécsen

2019. február 14. 07:44

Miközben a városi hajléktalanellátó rendszer a téli krízisidőszakban csak kicsivel több, mint 300 embernek tud éjszakai szálláshelyet nyújtani, a városban közel 1400 hajléktalant tart számon a Támasz Alapítvány. A szervezet tavalyi évi szakmai beszámolójából kiderült, nagy kihívás elé állította őket a hajléktalantörvény bevezetése.

A pécsi önkormányzat februári közgyűlésének egyik előterjesztése foglalkozik baranyai megyeszékhely hajléktalanellátását végző Támasz Alapítvány tavalyi évről szóló beszámolójával.

Közel 1400 hajléktalant tartanak számon - sokkal kevesebb az éjszakai férőhely

A beszámoló szerint Pécsett 281 férőhelyes szállásnyújtó intézményrendszerével, 350 férőhelyes nappali ellátással, 200 fős népkonyhával, utcai szolgálattal és egyéb szolgáltatásokkal rendelkezik a Támasz Alapítvány. (Rajtuk kívül Pécsen a Máltai Szeretetszolgálat tart fenn honlapjuk szerint télen egy 20 fős szállót, valamint a kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia által fenntartott Remény Házában van téli időszakban egy 33 főnek kialakított szálló.)

A szervezet tavaly közel 1400 hajléktalant regisztrált, ebből 500 fővel tart kapcsolatot az utcai szociális szolgálat. Az alapítványnál 130 fő dolgozik, köztük 17 fő hajléktalan, akik közmunkásként vannak foglalkoztatva, számukat a szervezet 30 főre emelné.

"A Pécsett élő hajléktalanok száma évek óta nem változott jelentősen, talán némi csökkenés is idén is megfigyelhető (a Nappali Centrumban 2016-ban 1008 ember fordult meg, 2017-ben 951, 2018-ban 899).

Az biztosan kijelenthető, hogy az elmúlt években nem lett több hajléktalan a városban, de egy általános ingadozás mindig van, aminek következtében rendre jelennek meg az ellátásban új emberek és természetesen kerülnek ki is.

Az újonnan bekerülőknél megfigyelhető, hogy az előző évekhez képest többen jutnak albérletből, egyéni lakhatásból tartozás, fizetési nehézségek, betegség miatt a hajléktalan-ellátásba, de többen is kerültek ki albérletbe. A hajléktalan emberek jelentős arányban idősödnek (az újonnan megjelenők között is több az idős- vagy középkorú), életkorukból, életmódjukból adódóan pedig sokan súlyos betegségekkel, egészségügyi problémákkal küzdenek. Ezek a folyamatok arra késztetnek minket, hogy az ápológondozó jellegű férőhelyek számát évről évre növeljük, fejlesszük.

Nem volt ez másként az idei évben sem, ahol az ellátás átszervezésével és az épület felújításával növelni tudtuk a Gomba utcai lábadozó férőhelyeit. Ez a szakmai kihívás mellett súlyos pénzügyi terhet is ró szervezetünkre"

- olvasható a szakmai beszámolóban.

A dokumentum szerint egyre többen veszik igénybe a Bittner Alajos utcai női éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót, mára már túl is lépte a kapacitását a telephely, ezért mobilházzal bővítették pályázati forrásból a létesítményt. Pályázati forrásból ugyanakkor már készül egy új telephelyen egy új női szállás.

Egyelőre csak férfiak számára van lábadozó kialakítva, az alapítvány tervei szerint 2019 elején pályázati pénzből a Rét utcai Ápoló Otthonban a nők számára is ki tudnak alakítani helyeket.

"2018 jelentős változása volt, hogy október 15-én életbe lépett az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó jogszabály, amely az utcán élő hajléktalanok számára az intézményben való tartózkodást preferálja. Ezzel egyidejűleg a nappali melegedők nyitva tartását egy új jogszabály mindennap 8 18 órában határozta meg. Így a Dugonics u-i Nappali Centrumban, ahol a Krízisszállónk is működik, szinte folyamatosan bent tartózkodhatnak az igénybevevő ellátottaink. Ez biztonságot nyújt számukra, de az ellátásban dolgozókra plusz feladatot ró és új problémákat generált. Ezen tapasztalatok feldolgozása és a konzekvenciák levonása is a 2019. év feladatai közé sorolandó"

- áll a szakmai beszámolóban.

Csökkent a belvárosban éjszakázó hajléktalanok száma

A dokumentum utcai szolgálattal foglalkozó része szerint 2018-ban a három utcai szolgálat (belváros és keleti városrész; Kertváros; Uránváros és környéke) összesen 463 "klienssel" találkozott, ebből 332 fő igénybe vette az alapítvány más szolgáltatásait (nappali melegedő, lábadozó, egészségügyi ellátás, stb.), a maradék 131 fő esetében "102 fő az, aki diszpécser vagy rendőrségi megkeresés által krízishelyzetbe került állampolgár, hirtelen lakhatási vagy családi problémával küzdő egyén, a városban átutazó és itt ragadt, vagy a Vörös kód anomáliáiból adódóan került a látótérbe és csupán 29 Fő az, akivel CSAK és kizárólag az utcai szolgálat tartja a kapcsolatot."

A 463 fő 80 százaléka férfi, a 463 főből a legnagyobb létszámú korcsoportot (77 fő) a 63 évesnél idősebbek tesznek ki - de az 58-62 év közöttiek is sokan (75 fő) vannak.

Az utcai szolgálatok adatai szerint a belvárosban drasztikusan csökkent az ott éjszakázó hajléktalanok száma, ez többek közt az idősebb korúak egészségügyi ellátásra szorulása és a törvény szigorodása miatt lehet így. Valamint azért is, mert a régebbi épületeket lerombolják és helyükre újépítésű társasházak kerülnek, ahol már nem tudnak meghúzódni a hajléktalanok.

A keleti városrészben is érezhető egy kisebb léptékű csökkenés, Uránvárosban és annak környéke frekventáltabb. Többen a mecsekoldali szőlőkben, gyümölcsösökben húzzák meg magukat, ám attól, hogy van fedél a fejük fölött, fűteni azt még nem tudják.

Kertvárosban főképp a lőtéri kiskertek körzetében érezhető létszámnövekedés, miközben Kertvárosban magában is csökkent a hajléktalanok száma. A lőtéri kiskerteknél "eltérő állapotú fabódék, kunyhók találhatóak. Sok kliens rossz körülmények között él, a fűtést nem minden esetben tudják megoldani. A területen élők egészségügyi állapota rossznak mondható, sok az idős, beteg kliens" a beszámoló szerint.

"A 2018-as év másik jelentős esete egy párosnak az ügye volt. A Lőtéri Kiskertekben éltek, és az említett pár hölgy tagja itt lett állapotos. A terhesség negyedik hónapjában elzavarták őket az „albérletülből” ami egy félkomfortos épület volt. Ezután a Misinán található sípálya alatti területen, egy sátorban húzták meg magukat. Ekkor már novemberben jártunk, közeledett a téli időjárás, ezért azonnali cselekvésre volt szükség. Sajnos mindketten szerhasználók, problémás kliensek. Az első fagy előtti napon sikerült őket nagy nehézségek árán a pécsbányai Családok Átmeneti Otthonába elhelyezni, nem lett belőle médiaesemény"

- említ egy kiemeltebb esetet a beszámoló.

Tavaly a Támasz Alapítvánnyal kapcsolatban álló "kliensek" közül 33-an hunytak el rossz egészségügyi állapotuk miatt, ebből 10 fő az utcán élt. (2017-ben 61 fő hunyt el, abból 20 fő az utcán élő volt, 2016-ban 41 fő halt meg, ebből 12 fő élt az utcán.) sok olyan hajléktalannal is találkozott az utcai szolgálat, akiket az elmúlt 25 évben még háziorvos sem látott.

Félszáz közfoglalkoztatott fordult meg tavaly a Nappali Centrumban

A beszámoló szerint a Nappali Centrumban (amely nappali melegedő több más szolgáltatás - egészségügyi ellátás, krízisszálló - mellett) tavaly 889 fő fordult meg (2017: 951 fő; 2016: 1008 fő), a nemek aránya 76-24 százalék volt a férfiak javára. A 899 főből 313 fő kéregetésből, gyűjtögetésből, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Közfoglalkoztatásban 51 fő vett részt. A beszámoló adatai szerint tavaly

  • "átmeneti egészségügyi elhelyezésben (Lábadozó 1-2.) 86-an részesültek.
  • Tartós egészségügyi elhelyezésbe (Ápoló Otthon, Szociális Otthon) 12-en kerültek.
  • Saját otthoni ellátásba 5 főnek sikerült elmennie, visszatérnie.
  • 59 fő lépett előrébb átmeneti szállóra.
  • Addiktológiai rehabilitációs programban 5-en vettek részt.
  • 9 főnek sikerült az elsőszámú munkerőpiacon elhelyezkednie.
  • Jövedelemhez 7 főt juttattunk.
  • Albérletbe pedig 5 fő tudott menni"
  • - olvasható a szakmai anyagban.

    Nagy feladat elé állította az ellátási rendszert a hajléktalantörvény

    A Nappali Centrum munkásságáról szóló rész végén a hajléktalantörvény miatt beállt változásokról is életszagú képet fest le a beszámoló:

    "2018-ban hamar jött a krízis, már november végén megéreztük hatását. Az utcán és közterületeken valóban kevesebb a rászoruló, viszont a törvény és a valóság a hajléktalan ellátásra tolta a rászorulók eddig sem csekély mértékű sokaságát. Összesen 156 fő új kliens jelent meg az ellátásban, a korábbi évekhez viszonyítva létszámuk nem emelkedett, viszont egyre kevesebb létszámban vannak azok, akik csak és kizárólag lakhatási problémákkal érkeznek.

    Szomorú, de Pécs nem tud alternatívát kínálni számukra. Az albérletek az egyetemistákra vannak kihegyezve, ellátottjainknak esélye nincs egyedül. A közös lakhatás is nehézkes, az együttélés szabályaival nehezen azonosulókkal, akiknek az anyagi gondok ellenére ez csupán másodlagos feladat.

    Az önkormányzati ingatlanok állapota nagyon lesújtó, támogatott lakhatási programokra van-volna szükség, kísérő szolgáltatással.

    Október 15-e óta, nagymértékben érkeztek új kliensek Pécsen kívülről, vidékről, más megyéből, de arra is akadt példa, hogy más régióból. Pécs városával állunk szerződésben, viszont a munkánk egyértelműen regionális, ezt kár tagadni, tele vagyunk idős, demens, pszichiátriai, többszörös diagnózissal rendelkező klienssel, akik elhelyezésére nem a hajléktalan ellátás feladata kellene, hogy legyen. Most úgy tűnik, hogy intézményi, működési oldalt tekintve 2019-ben óriási kihívások elé nézünk."

    A teljes szakmai anyagot itt lehet elolvasni, benne a Támasz Alapítványhoz kötődő, és fentebb nem említett részegységekkel (átmeneti otthon, női éjjeli menedékhely, lábadozó, stb.):

    null

    null