Mellár: a megoldás az „igen”
Mellár Tamás közgazdász és a Liberálisok szerint nem megoldás otthon maradni október másodikán, el kell menni és igennel szavazni.
Míg a legtöbb ellenzéki tömörülés a betelepítési népszavazás bojkottját tartja megoldásnak, a Magyar Helsinki Bizottság az érvénytelen szavazat leadása mellett tör lándzsát, a Liberálisok szerint az „igen” szavazat a megoldás.
[div]Mint ismert, október másodikán erről a kérdésről lehet szavazni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”[/div]Erről beszélt Ágoston Andrea csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen vendége Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora volt.
Mellár Tamás szintén ezzel ért egyet. Nagy hibának tartja, hogy az ellenzéki pártok döntő többsége nem ismerte fel a népszavazási kérdésben rejlő lehetőséget, és a bojkott kényelmes álláspontjára helyezkedett. Egyetért a Liberálisokkal. Természetesen a kérdést szerinte sem lett volna szabad így feltenni, ez politikai játszma. – Ügyesen úgy fogalmazták meg a kérdést, félelemből sokan elmennek és nemmel szavaznak majd – mondta Mellár Tamás. – Ez egyfajta legitimáció lesz a kormánynak, és olyan kártya, amellyel később megpróbálhatja zsarolni az Európai Uniót.
A közgazdász szerint a bojkott kontraproduktív. Az „igen” azt jelenti, hogy Magyarország maradjon Európában, az Unió, a közösség tagja.
Mellár beszélt arról is: a migránsoktól való félelem keltésén kívül más sikerágazat nincs az országban, ha itt lehetne szoros eredményt hozni, az rámutatna: ez önmagában kevés.
Ágoston Andrea a Magyar Liberális Párt képviseletében leszögezte: a szavazás nem a migránskérdésről szól, csak arról, hogy Orbán Viktor felmérje, hányan állnak mögötte egy esetleges hunexit esetén. Hozzátette, Európától nagyon sok mindent kaptunk.
Erre reagálva Mellár Tamás elmondta: az elmúlt hat évben Magyarország arányaiban annyi támogatást kapott az Európai Uniótól, mint a második világháború után a nyugati országok a Marshall-terv keretében, és amelyből nagy európai államok épültek újra és indultak fejlődésnek. Nagy kérdés, hogy milyen látszata van az országban egy ekkora támogatásnak, és az is: mikor lesz még egyszer ilyen lehetőségünk, főleg ha kilépünk a közösségből.
