Alternatív módszerekkel is készül a sztrájkra a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) március 2-án, hétfőn tette közzé a nedolgozzingyen.hu-n, hogy továbbra sem álltak el a munkabeszüntetéstől, hétvégi tanácskozásukon már határoztak annak kezdetéről is, mert nyílt végű, de zárt kapus sztrájkot terveznek.

Egyelőre azonban az időpont nem ismert közelebbről (jelenleg csak annyi biztos, hogy április 15. és május 15. között várható), ennek kapcsán a PDSZ a közleményben azt írta, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) válaszát várják, ugyanis a másik érdekvédelmi szervezetnél is nagy a hajlandóság a munkabeszüntetésre. A közleményben a PDSZ azt is kijelentette, hogy amennyiben mégsem sikerül dűlőre jutniuk, úgy ők egyedül is megtartják a munkabeszüntetést.

A közleményben az is szerepel, hogy ha a kormány megint alátesz a szervezkedésüknek (lásd keretes írásunkat - a szerk.), akkor alternatív formában, a szabadság igénybevételének koordinálásával fognak tiltakozni. A Munka törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a munkavállalók dönthetnek hét munkanap szabadságként való igénybevételéről.

A kormány részéről egyelőre sok konkrétum nem hangzott el, a legnagyobb ötletük az volt, hogy a tanárok tartsák meg az első 4-5 órájukat, utána sztrájkolhatnak. Ezt arra alapozták, hogy a kormány szerint az oktatás is közérdekű üzemnek számít, ezért ott is elégséges szolgáltatást kell nyújtani. Ezt ugyanakkor a PDSZ évek óta vitatja.

Tavaly márciusban a PDSZ szolidaritási sztrájkját az utolsó pillanatban kellett lefújni, mert egy államtitkár bekavart, mondván a munkabeszüntetés nem lesz jogszerű. Nem sokkal később - de már a lefújt tiltakozás után - aztán kiderült, hogy a bíróság az államtitkári beadványt elutasította. A PDSZ több hónapos bírósági csuklóztatás után a Kúriához fordult, bár a testülettől több mint 9 hónapja nem kaptak még a beadványukra választ, addig pedig az Alkotmánybírósághoz sem tudnak folyamodni.

Nagy Erzsébet a Pécsi STOP-nak elmondta, február végén, mikor tárgyaltak a kormánnyal, már akkor belengette Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt, hogy elégséges szolgáltatást kell nyújtania a tanároknak, vagyis hogy gyermekfelügyelet mellett tanítaniuk is kell, csak utána tiltakozhatnak munkabeszüntetéssel.

A PDSZ már akkor jelezte, hogy ez nem fogja megállni a helyét, mert állásfoglalásuk szerint a köznevelés nem tartozik a sztrájkról szóló törvényben meghatározott, a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatások körébe, vagyis így nem lehet a tanárokat elégséges szolgáltatásra bírni. Ezt két korábbi, a Fővárosi Törvényszék által hozott jogerős végzésekre alapozták, de hozzátették, hogy a gyermekfelügyeletet és az iskolai menzai ellátást megoldják, ahogy arról korábban több tankerülettel is megállapodtak egy-egy sztrájk kapcsán. 

A PDSZ pécsi ügyvivője lapunk kérdésére még elmondta, várják, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) miképp reagál arra a felvetésükre, hogy egyesítsék a két érdekvédelmi szervezet sztrájkbizottságát, hiszen a cél közös. Reményeik szerint pár nap múlva döntés születik a kérdésben - tette hozzá.

Miről is szól a sztrájk?

A PDSZ régi követelése, hogy a tanári béreket a mindenkori minimálbérhez igazítsa a kormány, ne pedig a 2014-es minimálbér szintjén tartsa továbbra is, mert ezzel mára odáig jutottak a pedagógusok, hogy a pályakezdők bére alacsonyabb, mint a garantált bérminimum. A munkaidőkeret csökkentése is neuralgikus pont, ugyanis a tanárok 40 órás heti munkaideje (amiben 22 óra papíron a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) a valóságban 51,5 órát jelent.

A tanároknak az sem nyerte el a tetszését, hogy az új Nemzeti alaptantervet a szakmai szervezetek nélkül hozta tető alá a kormány, majd a kihirdetés után a kritikákra csak annyit bírt válaszolni, hogy sorosgyurcsány, pedig már az egyházi iskolák több mint ezer tanára is tiltakozik az új Nat és az elégtelen fizetések ellen. (A témáról bővebben ebben és ebben a cikkben írtunk.)

A tanároknak az egyeztetés hiánya mellett az egyik legfőbb problémájuk az új Nat-tal kapcsolatban az, hogy több tantárgynál több lett a tananyag, de például az óraszám csökkent, és több lett a kötelezően tanítandó anyag, míg a szabadon választott tartalmakra fordítandó időkeret csökkent.

Annak sem örültek a pedagógusok, hogy a béremelési követeléseikre "válaszul" a kormány februárban egy 10 százalékos pótlékot jelentett be, mivel annak mértéke egyrészről nem elegendő, másrészt pedig a pótlék bármikor elvehető. 

A PDSZ a közleményében 9 pontban foglalta össze, hogy mit is kívánnak elérni a munkabeszüntetéssel:

• A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).
• A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.
• A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.
• A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.
• A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.
• Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.
• Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!
• Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!
• Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!

Szerző: V.G.