A Fidesz kormányzása óta minden magyar jövedelem csak fele annyit ér, mint 2010 előtt

A miniszterelnök úgy látta, hogy nem ipari, hanem kereskedelmi problémánk van. Valóban csak a kereskedelem az, ami miatt a GDP finoman fogalmazva sem hozta a kormány által elvárt számokat?

A legfrissebb GDP adatok minden várakozást alulmúltak. Borzasztó, bődületes, rémisztő és elkeserítő is egyben. Nem volt olyan gazdasági elemző, szakértő, aki ilyen eredményt várt volna, én magam sem. A közvetlen hatása pedig a forint mélyrepülése lett, így a 400 forintos euró is már csak a múlt. Megértem, hogy a miniszterelnök borzasztóan optimista. Valószínűleg abból a székből nézve, amelyben ül és olyan életkörülmény közt, amiben ő él, nem olyan drámai az ország helyzete. De a valóság az, hogy negyedik éve recessziót vagy recesszió közeli helyzetet teremtettek Magyarországon, hatalmas költségvetési hiánnyal. A kettő együttes hatása a gazdaság formális szétverése.

Orbán Viktor szerint jövőre már változik a helyzet. Rendbe jön az európai piac is. Különösen nagy szükség lesz például az elektromos autókra, és az akkumulátorokra. Jövőre beindul a BMW gyár, az akkumulátorgyárak, a kínai elektromos autógyártás, és ezek mind hozzájárulnak az erőteljes, intenzív növekedéshez, amelynek mértéke 3,5 százalék bizonyosan lesz.

Őszintén kívánom, hogy a miniszterelnöknek igaza legyen. Sőt, ne csak 3,5 hanem akár 6 százalékos GDP növekedést érjen el az ország. Korábban, még jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést várt el a kormány, bár ezek szerint Orbán Viktor az általuk meghatározott sávban az alsó értékhez közeli számot mert már csak mondani. De ne felejtsük el, hogy tavaly 2024-re azt mondták, hogy egészen bizonyosan 4 százalék körüli lesz, de most már az 1 százalékos gazdasági növekedés is túlzottan optimista elvárásnak látszik. Az is lehetséges, hogy jövőre viszonylag érzékelhető lesz a gazdaság növekedése, mert ez az úgynevezett bázishatás. Azaz, ha az idén drámaian alacsony lesz a GDP, akkor arról könnyű lesz érzékelhetően jobbat produkálni, amihez hozzájárulhatnak azok a bizonyos, jövőre induló gyárak is. De egyszer szeretnék már a jelenről is optimista megállapításokat hallani, nemcsak azt, ami a kormányfő szerint jövőre lesz. 

Valóban elég lesz, ha Magyarország jobb kereskedővé válik? 

A mi hagyományos kereskedő partnerünk Európa és az Európai Unió, amelynek tagjai vagyunk. Eladni nagy mennyiségű ipari terméket is itt tudnánk. De valószínűleg annak a bizonyos gazdasági semlegességnek – amit mostanában emlegetett a miniszterelnök –, a része, hogy mindenkivel kereskedünk. Bár szerintem az ilyen módon nem megvalósítható, és a gazdasági semlegesség valójában a teljes gazdasági, politikai elszigetelődés fedőneve. Az pedig, hogy gyengélkednének az európai partnereink, tényszerűen nem igaz, mert az már a múlt. Ugyanis a német gazdaság – a legfontosabb partnerünk – is kezd erősödni. A 0,7 százalékos magyarországi gazdasági zsugorodás a legrosszabb adat az összes európai országé közül. 

Miközben nem változtat a kormány többi közt a bérnövekedés céljain – a minimálbért 400 ezerre, az átlagbért pedig 1 millió forintra akarják növelni – Orbán Viktor azt mondta, hogy ő óvatosan fogalmaz, mert nem a kormánynak kell megmondania mennyi legyen a bér, hanem azoknak, akik működtetik a gazdaságot, hiszen ők tudják, hogy mennyit bírnak el. 

Az egy helyes gondolat, hogy a mindenkori munkáltatók és munkavállalók érdekegyeztetésén dől el, milyen minimálbér lesz, a kormánynak ezt csak jóvá kell hagynia. De azt nem tartom reálisnak, hogy ameddig ők kormányoznak – ami szerintem 2026-ban véget fog érni –, addig a minimálbér elérje a 400 ezer forintot vagy az átlagjövedelem az 1 milliót. 

A Kereskedelmi és Iparkamarának új elnöke van. A kormányfő szerint ez a szervezet a kormány legfontosabb partnere a gazdaság növekedése, a bérek és a szakképzés szempontjából. Ön szerint is ekkora ereje van az iparkamarának?

Az, hogy a csempekirály megbukott, az örvendetes. Első lépésként azt javasolnám minden vállalkozónak, követeljék, hogy az új elnök törölje el az 5 ezer forintos kamarai tagdíjat, mert az egy adóként beszedett sarc, és semmilyen ellenszolgáltatás nem jár érte. Azt nem gondolom, hogy az iparkamara lenne a legjobb vagy legfontosabb mind közül. Azt viszont tudom, hogy mi például biztosan több gazdasági szereplővel, illetve kamarával is egyeztetnénk.

A kis- és középvállalkozások támogatásokhoz és pályázati lehetőségekhez fognak jutni a következő időszakban a miniszterelnök ígérete szerint. A költségvetési bizottság elnökeként látja, hogy miből lesz rá keret uniós források nélkül is? 

Az dicséretes, hogy 14 évnyi kormányzás után rájöttek arra, hogy a kkv-kat is támogatni kell. Ennek fedezeteként például a saját vejétől is beszedhetné a nyereségadót, amit, ha jól tudjuk,öt év alatt 50 milliárd forintnyi nyereség után nem fizetett be. Az uniós források viszont azért nem érkeznek meg, mert ennek a kormányzatnak az alappillére, hogy amit az Európai Unió kér – legyen Magyarországon demokrácia, piacgazdaság, jogállam –, azt a NER alaptevékenységéből adódóan nem tudják teljesíteni. Miközben ezek a pénzek járnak nekünk, úgy tűnik, hogy a kormány tudatosan nem is akarja hazahozni. Valószínű, hogy ez egy új kormány egyik nagy tette, feladata lesz.  

Orbán Viktor több kijelentése közül az is figyelemfelkeltő volt, hogy senki sem vitatja, hogy ez már egy másik gazdaság, mint az, amiben 2010 előtt éltünk. 

Valóban egészen más ez a gazdaság. Olyan, amiben az euró-árfolyam 50 százalékkal gyengébb, mint 2010-ben volt. Amikor átvették a kormányzást még 270 forint körül volt az euró-árfolyam, most bőven 400 forint felett van. Minden magyar ember fizetése vagy a nyugdíja 50 százalékkal kevesebbet ér, mint mielőtt Orbán Viktorék átvették az irányítást.