Hidegzuhanyként érheti a tiltás a terézvárosi Airbnb-seket
Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület Soproni Tamás polgármester rendeletét, miszerint 2026. január 1-től tilos lesz rövidtávon ingatlant kiadni a kerületben. A kerület vezetője szerint a Kormányhivatal jóváhagyja a határozatukat, és nem tartja jogsértőnek a tiltást. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete viszont jogszerűtlennek tartja a terézvárosi Airbnb-rendeletet, és arra számít, hogy a kormányhivatal el fogja utasítani.
A kerület lakói szeptemberben két héten át véleményezhették a rövidtávú lakáskiadás betiltását. Több mint hatezer ember adta le a voksát, a többség, 54 százalék a tiltás mellett döntött. A szavazáson egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője ellenezte a tiltást.
Soproni Tamás arról beszélt, hogy a vállalkozásoknak több mint egy évük van felkészülni a változásra, a Magyar Apartmankiadók Egyesületénél azonban egyáltalán nem készülnek rá. „A legjelentősebb turisztikai szakmai szervezetek egységes álláspontja, hogy jogszerűtlen az önkormányzat döntése a magánszálláshelyek tiltásáról. A legelemibb jogállami követelményeknek sem felel meg. A kormányhivatal el fogja ezt utasítani, a házigazdáknak nem kell emiatt aggódniuk” – mondta a Hírklikknek Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) vezetője. Hozzátette, az önkormányzat konzultációjának eredményét nem ellenőrizték, de a Medián készített egy nagy mintás közvélemény-kutatást a belvárosban. Itt a megkérdezettek 24 százaléka támogatta a tiltást, a többség azt mondta, hogy szigorításokkal, de működhessenek a terézvárosi Airbnb-k.
A polgármester azonban magabiztos a rendelettel kapcsolatban. „Nem számítok arra, hogy a Kormányhivatal elutasítja az önkormányzat határozatát. Ezt az Országgyűlés által hozott törvény felhatalmazása alapján alkottuk. A rendelet nagyon egyszerű, a szövege egy oldalra egészen biztosan ráfér, még fél oldalra is, ha szűkebben vesszük a sorközt. Ebben nincs olyan, amibe a kormányoldal beleköthetne” – mondta a Hírklikknek a polgármester. Arra lát esélyt, hogy a kormány beterjeszt egy törvényt az országgyűlés elé, ami visszaveszi az önkormányzatok jogát, hogy hasonló rendeleteket alkothassanak, de kérdés, hogy ezt visszamenőleg tudják-e érvényesíteni.
Soproni Tamás úgy látja, miután a törvény lehetőséget ad nekik a tiltásra, ez nem lehet jogsértő. „Az egy másik kérdés, hogy az Alaptörvényt sérti-e a határozat, de akkor nem velem van vitája az egyesületnek, hanem az Országgyűléssel. Szerintem nem sérti az Alaptörvényt. Az érdekvédelmi szervezetek mindenbe kapaszkodnak, amit megértek, de ettől még ez nem jogsértő” – mondta.
Adóemelés és moratórium jön
A VI. kerületi szavazás idején a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, Szentkirályi Alexandra arról beszélt, hogy a terézvárosi szavazás eredményének megfelelő szabályozást javasolna az egész országra vonatkozóan. (Országos szinten még sehol nem volt példa a rövidtávú lakáskiadás tiltására.) A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt ugyan nem lépte meg, de ők is szigorítottak a magánszálláshelyekre vonatkozó szabályokon. A szálláshelyek után lakószobánként fizetendő adót 2025-től négyszeresére emelik, az eddigi 38 400 forint helyett 150 ezer forintra. Emellett két éves moratóriumot vezetnek be a rövidtávú lakáskiadásra Budapesten 2025. január 1-től.
„A szobánkénti tételes átalányadó a bevezetése óta, nyolc éve nem emelkedett. Egy vállalkozó sem örül az adóemelésnek, de ha ez az ára annak, hogy Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyek működhessenek, akkor elfogadható. Természetes szelekció alapján fog szűkülni a piac: a rosszul menedzselt, rossz minőségű szálláshelyek, amelyek sokszor a bulituristákat vonzzák ide, bezárnak. A többiek ki tudják gazdálkodni az adóemelést, akár úgy, hogy áthárítják a turistákra” – mondta Schumicky. Arra a kérdésre, hogy az ingatlan-befektetőknek esetleg elmegy-e a kedvük a VI. kerületi lakásvásárlástól, azt mondta: a befektetők megvárják a kormányhivatal reakcióját, és utána döntenek, egy-két hónap várakozás pedig belefér.
Terézvárosban májusban széles körű razziát tartottak a rövidtávon kiadó lakásokban, és kiderült: a szálláshelyek fele illegálisan működött. A helyi önkormányzat korábban küzdött azért, hogy hozzáférjen a szálláskiadók adataihoz, de a szolgáltatók ezt nem adták ki. Schumicky azonban elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024 kora nyarán megkapta a szálláshely-szolgáltatók összes forgalmi adatát és személyes adatát szállásközvetítő platformoktól. „Várjuk, hogy kiszórják a piacról a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyeket” – tette hozzá.
Páratlan oldalon szabad, páros oldalon nem
A kerületi és települési önkormányzatoknak egész Magyarországon lehetőségük lenne korlátozni a rövidtávú lakáskiadás napjainak számát, de ezt egyelőre nem tették meg. Az európai nagyvárosok közül Barcelonában van példa fokozatos tiltásra, ott 2028 novemberéig vonják vissza több mint tízezer lakás Airbnb-engedélyét.
Ha a kormányhivatal elfogadja a terézvárosi rendeletet, akkor érdekes lesz, hogy például a Király utca egyik oldalán lehet magánszálláshelyeket találni, míg a másikon ez tiltott. Schumicky azonban mégsem számít arra, hogy a vállalkozók eladnák a VI. kerületi lakásokat, ha a tiltás valóra válik. „A házigazdáink beszélnek nyelveket, vannak külföldi kapcsolataik, ismerik a külföldi piacokat. Ha arra kényszerülnének, hogy közép-, vagy hosszútávon adják ki az ingatlanjaikat, akkor külföldi ösztöndíjas diákoknak adnák ki. Pár havonta ebben az esetben is cserélődnének a vendégek. Így viszont évi egymilliárd forint esne ki Terézváros büdzséjéből, ezért nem értjük a polgármester motivációját” – mondta a MAKE vezetője. A szobánkénti tételes átalányadó összege ugyanis a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozik, a közép- és hosszútávú lakáskiadásra nem.