Ez történt a héten – az azeri elnök látogatása mindennél fontosabb Orbánnak

Orbán Viktor és a stábja nem sokat tartott érdemesnek „megzenésíteni” az elmúlt hét napnak a kormányfőhöz fűződő eseményeiből.  A Facebook-bejegyzésbe ezúttal mindösszesen három történés került be: az azeri elnök budapesti látogatása (ezt kétszer is, egyszer „Isten hozta Azerbajdzsán elnökét!”, másodszor pedig „Fókuszban az energia” felirattal); a kormányülés; valamint a Dunaferr ügye (amit szurkolói stílusban előadva úgy vezetett fel, hogy „Hajrá, Dunaferr!”, holott mintegy 16 milliárd forintról beszélünk ebben a mostani menetben – ezzel a témával a többi között itt és itt foglalkoztunk). 

Azerbajdzsán amúgy is a hét slágere volt Orbán számára – egész héten az azeri látogatásról tett fel messze a legtöbb képet és posztot a Facebookra. Megnéztük ugyanis kivételesen azt is, hogy az egész héten hányszor jelentkezett be a kormányfő: nos, hét alkalommal, ebből négy posztot (és temérdek fényképet) az azeri vendég látogatására szánt (akivel kiemelt partnerségi megállapodást kötött – jelentsen az bármit is). Ez kiválóan mutatja ennek a rezsimnek a prioritásait. Két bejegyzés járt a Dunaferrnek, és egyetlen egy a szövetségeseink közül az Európai Uniónak, ám az is inkább a Hócipőbe lett volna való, hiszen melldöngető stílusban, lenézően gúnyolódik az uniós vezetőkön, mondván: „Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye!  A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!”.

Pedig lett volna mivel foglalkoznia miniszterelnöknek a múlt héten is. 

Bekeményítettek az orvosok  

Például azzal, hogy az orvosok besokallásának újabb manifesztációjaként a héten a Magyar Orvosi Kamara közleményt adott ki, amiből kiderül: rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek, nem a pénz, hanem amiatt, mert szerintük az egészségügyet nem szabad próba-szerencse alapon átszervezni. A MOK rendkívüli országos küldöttközgyűlése jóváhagyásával a kamara felkérte a háziorvosokat, ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig önkéntes többletmunkájuk felmondását. A találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen. A MOK nem tartja járható útnak az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foldozgatását, a látszatmegoldásokat. Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg – ezeket itt lehet elolvasni.

A kormány reakciója a szokásoknak megfelelően, nem párbeszédkészséget tükröző szakmai megnyilvánulás volt: a Belügyminisztérium (BM) egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter ugyanis keményen nekiment az orvostársadalomnak, elsősorban is a MOK-nak, felelőtlenséggel vádolva és a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítve a lépésüket. Azt is állította, hogy „a magyar egészségügy továbbra is jól teljesít, a Covid alatt is jól működtünk”, bár persze „van még hova fejlődni”, de „elnézést kérünk, nekünk a betegek érdekei az elsők”. (Ez a hét egyik botránya, a járvány alatti adatkezelés elképesztő milyensége fényében – erről lásd lentebb – különösen bicskanyitogató.) Azt már mi jegyezzük meg, hogy erről az embereknek, a magyar egészségügyi ellátására szorulóknak sajnos más a véleményük.

Botrányos adatkezelés a Covid idején

Az egészségügyet – pontosabban a koronavírus-járványt – érintő botrány is a hét egyik jelentős történése volt. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő kiperelte a koronavírus-járvány alatti adatkezelési információkat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentéséből pedig feketén-fehéren kiderült, hogy borzasztóan pontatlan volt az adatkezelés, a többi között feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy magas hibaszázalékkal került a rendszerbe a Covid-fertőzöttség, mint halálozási ok; a hibás adatok száma a harminc százalékot is meghaladta, nem volt megbízható adat, egyénre lebontott, lekérdezhető formában stb. (A részleteket itt ismerheti meg.) Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter szavaival élve: „a korábban megbízhatónak gondolt közegészség- és járványügyi rendszer is összeomlott”, nem is tudjuk, pontosan milyen volt a járvány lefutása. 

Nem adják fel a pedagógusok

Nem foglalkozott Orbán most sem – miként eddig, ha emlékezetünk nem csal, egyszer sem – az egy éve tartó pedagógus-megmozdulásokkal. Az oktatásügy szereplői továbbra sem adják meg magukat, s a szülők és a diákok támogatása sem csökken. Igaz, az oktatási szférában a magunk mögött héten nem voltak látványos, országos visszhangot kiváltó megmozdulások, nem úgy, mint – ha fogalmazhatunk így – az iparban. 

Akkumulátorgyár-ellenállás

Egyre jobban látszik, hogy a magyarok helyi szinten is kezdik megelégelni azt, ami itthon folyik, nevezetesen, hogy a megkérdezésük nélkül történnek az ő egészségüket és életterüket veszélyeztető beruházások, amelyekhez – s ez már csak hab a tortán – az állam az adófizetők pénzéből busás támogatásokat osztogat. Egyre jobban látszik, hogy az Orbán-rezsim „eladja” az országot a ki tudja miért, de számukra fontos befektetőknek (lennének tippjeink, de bizonyíték híján inkább nem írjuk le, semmi kedvünk perre menni). Több ilyen helyi ügy is volt (például Gödön), ám országosan ismertté a debreceni vált. 

Mint mi is megírtuk: tavaly augusztusban jelentették be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető kínai CATL. A projektet azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot ad. Azóta két közmeghallgatást is tartottak a gyár miatt, de mindkettő hatalmas indulatokat váltott ki. Emellett több tüntetés is volt, amelyeken – helyi viszonyok között – nagyon sokan vettek részt. Több helyi népszavazást is kezdeményeztek (a Momentum és a Mi Hazánk), s egy országosat is (az LMP), ez utóbbi célja, hogy csak ott épülhessen Magyarországon akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul. Mint a sajtóban megjelent térkép mutatja: habár Orbán azt nevezte céljának, hogy középhatalommá teszi Magyarországot, azt már lassan eléri, hogy nem is közép-, hanem nagyhatalom lesz ez az ország az akkumulátor-gyártás területén. 

Folytatódik a végrehajtói korrupciós saga

Nem vettük most ide, hiszen hetek óta lehetne a heti összefoglalókban írni róla, s borítékolhatóan a következő hetekben-hónapokban is téma marad a Völner Pál és Schadl György nevével fémjelzett, ám a jelek szerint a rezsim politikai elitjének jókora részét érintő végrehajtói korrupciós ügyet. A héten folytatódott a kihallgatások kiszivárogtatása – immár nem is csak a Blikk a kedvezményezett, a Telex is többet lehozott. Ezekből már nem csak az derül ki, hogy a gyanúsított főkolomposok az egymás között, illetve családtagjaikkal folytatott beszélgetéseikben 50-60 érintett országgyűlési képviselőre tettek utalásokat, hanem az is, hogy – némileg más, de szintén gyanús kontextusban – elhangzott Varga Judit igazságügyi miniszter neve is. Például itt és itt is írtunk az újabb fejleményekről.