További amerikai támogatás az izraeli válaszcsapásokhoz

Az Egyesült Államok a háború első évében rekordmértékű, legalább 17,9 milliárd dollár értékű támogatást küldött Izraelnek. Az Ukrajnának címzett ellátással szemben az Izraelbe érkező muníció átláthatatlan, de nagy részét hadihajók, vadászrepülők, bombák, fegyverek teszik ki, a 6,8 milliárd dollár anyagi támogatás mellett. Ráadásul a támogatást összegző Brown Egyetem szerint a 17,9 milliárd dollár óvatos becslés, a valós összeg töredéke lehet, és – az elnökválasztás eredményétől függetlenül – Izrael a jövőben is hasonló mértékű segítségre számíthat. 

„A támogatás [az Egyesült Államok részéről] folyamatos: még annyi kétség sincs, mint Ukrajna támogatása esetén. Izrael segítése azon kevés kérdés közé tartozik, amiben a demokrata párt bal szárnyától a republikánus párt jobb szárnyáig konszenzus van. Nincs olyan forgatókönyv, hogy az Egyesült Államok ne támogatná Izraelt” – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Messze még a béke

Joe Biden amerikai elnök már a háború első heteiben Tel-Avivba utazott, és biztosította Izraelt, hogy bármit megadnak, amire szükségük van ahhoz, hogy megvédjék az országot a Hamasztól. A Biden-adminisztráció aztán augusztusban megállapodott az izraeli kormánnyal egy 20,3 milliárd dolláros, hosszútávú támogatási csomagról is, amiből például az F-15-ös vadászrepülők évek múlva érkezhetnek a közel-keleti országba.  

A THAAD rakétavédelmi rendszer viszont már napokon belül megérkezik Izraelbe, az azt működtető 100 amerikai katona kíséretében. Ez a rendszer hatékony védelmet nyújt az olyan ballisztikus rakétákkal szemben is, mint amilyenekkel Irán támadott izraeli területeket október 1-jén. A rakéták többségét ártalmatlanította az izraeli légvédelem, de néhánynak sikerült becsapódnia: az egyik rakéta például egy kilenc méter mély krátert vágott a földbe Tel-Aviv egyik sűrűn lakott területén, a Moszad központja mellett. „A THAAD jelenleg az egyik legkorszerűbb hadszíntéri rakétavédelmi rendszer a világon. 150 kilométeres magasságig, 200 kilométeres távolságig tud ellőni, végsebessége 10 ezer kilométer óránként. Az izraeli rakétaelhárító készleteket kezdi leapasztani a folyamatosan zajló konfliktus. Az, hogy az Egyesült Államok ezt küldi Izraelbe, azt jelenti, hogy nem gondolják úgy, hogy a rakétapárbaj véget ér, de ez Izrael, valamint Irán álláspontja is” – mondta Kaiser.

Az egyik THAAD-rendszer áttelepítése azért is nagy fordulópont az Egyesült Államok részéről, mert ebből összesen hét darab van az amerikai hadseregben, az értékük pedig egyenként egymilliárd dollár. Kaiser elmondta, hogy az egyszer használatos eszközök darabára is 13 millió dollár, ami még ebben a kategóriában sem számít olcsónak. 

Amiben Biden és Trump egyetért

Bár Joe Biden és Benjamin Netanjahu viszonya nem a legkiegyensúlyozottabb, az amerikai kormány akár még egy Iránnal szembeni nyílt háborúban is támogatná Izraelt. Biden azonban mindenképpen el szeretné kerülni az eszkalációt, ezért arra kérte Netanjahut, hogy ne támadják az iráni nukleáris létesítményeket és olajmezőket. Hetekkel az elnökválasztás előtt az olajárak esetleges megugrása felboríthatná a politikai erőviszonyokat. „Aki tudja, mekkora az esély az eszkalációra, az a tőzsdén milliókat fog keresni. Most arra várunk, mi lesz az izraeli válasz arra a 180 ballisztikus rakétára, amit Irán október 1-jén lőtt Izraelre” – mondta Kaiser.

A Chicago Council on Global Affairs felmérése szerint június végére az amerikaiak többsége már ellenezte amerikai katonák bevetését Izraelben. A THAAD-rendszerrel együtt az első amerikai katonák is hamarosan megérkeznek Izraelbe, a háború kitörése óta először. A Pearson Intézet szeptemberi felmérése ugyan azt mutatta, hogy az amerikaiak 76 százaléka szövetségesnek tekinti Izraelt, mégis csak a válaszadók 35 százaléka mondta, hogy az amerikai kormány túlzásba viszi Izrael támogatását. „Az amerikai zsidóság többsége regisztrált demokrata szavazó. De hagyományosan a republikánusok kevesebb feltételt szabva támogatják Izraelt: vannak elemzők, akik szerint Netanjahu libanoni hadművelete arra szolgál, hogy megtolja Donald Trump kampányát” – vélte Kaiser. Az Egyesült Államok támogatása tehát bármelyik elnökjelölt győzelme esetén folytatódik Izrael számára. 

Az olyan csatatér-államokban, mint Michigan, vagy Pennsylvania, ahol jelentős arab népesség él, enélkül is hatással lehet a választási eredményekre az izraeli szerepvállalás. Michigan az előző választáson is megosztott volt, Biden mindössze 154 ezer szavazattal győzött.  

A Hezbollahhal folytatott proxyháborúban mindenképpen megkaphatja a szükséges támogatást Izrael: a szárazföldi támadást ugyan a Fehér Ház hivatalos kommunikációja ellenezte, a demokraták közül a háttérben többen támogathatták az ötletet. A Hezbollah viszont nem csak a libanoni politikai élet legbefolyásosabb szervezete, hanem a legütőképesebbnek tartott nem állami fegyveres szervezet is a világon. Összesen akár több százezer rakétát is képesek lehetnek kilőni izraeli területre, amivel túlterhelhetik az izraeli légvédelmi rendszert. „A Hezbollah rövid hatótávolságú rakétáinak a többségét megfogja a Vaskupola és a Dávid parittyája. A THAAD elsősorban a nagyobb rakéták elfogására van” – egészítette ki Kaiser.

A Gázai övezetben a tavaly október 7-ei támadás óta mintegy 43 ezer ember vesztette életét, az áldozatok több mint egyharmada gyerek. A területre nehezen jut be az élelmiszer, a víz és az üzemanyag, sokan az összedőlt épületek romjai alatt rekedtek, jelenleg 10 ezer embert keresnek eltűntként. A rossz minőségű internetkapcsolat miatt sokan az evakuációs felszólításokhoz sem jutnak hozzá időben.