Kovács Levente: az Óbudai Egyetem számára a tudományosság és a szakmaiság a fontos
Az Óbudai Egyetem szakmai és tudományos megfontolások miatt döntött úgy, hogy kezdeményezi Szinyei Merse Pál Gimnázium fenntartói jogának átvételét – nyilatkozta a Hírklikknek az egyetem rektora. Kovács Levente hozzátette: semmilyen politikai akarat vagy hátsó szándék nincs a döntés mögött, sőt, ellenkezőleg, olyan alternatívát kívánnak felmutatni a tudományosság és szakmaiság jegyében, amelyből a középiskola és az egyetem is profitál.
„Hírbe hozták” az Óbudai Egyetemet, megjelent ugyanis a sajtóban, hogy modellváltás kezdődhet a közoktatásban is, a Szinyei Merse Pál Gimnázium az alapítványi működésű Óbudai Egyetem fenntartásába kerülhet. Azt is mondták, ez lenne a modellváltás első fecskéje a közoktatásban. Valóban így van?
Az Óbudai Egyetem valóban kifejezte szándékát, hogy átvenné a Szinyei-Merse Pál Gimnázium fenntartását. Ez az egyetem vezetésének kezdeményezése, ötlete, ehhez az alapítványunknak, illetve a kuratóriumnak, vagy éppen a modellváltásnak semmi köze. Az egyetem szeretne egy olyan bázist kialakítani, amely hasonló a jól ismert és sikeres gyakorló gimnáziumokéhoz, még ha az elképzelés nem is teljesen az. Csakhogy a mi műszaki felsőoktatási intézményünkben ennek nincs hagyománya és bevett gyakorlata. Kiindulópontunk az volt, hogy olyan, az újra nyitott, innováció-menedzsmentben érdekelt középiskolákkal együttműködve alakítunk ki egy oktatási ökoszisztémát, amelyből versenyelőnyt kovácsolhatunk. Ebben az együtt gondolkodásban a Szinyei Merse Pál Gimnáziummal jutottunk előre, ám egyelőre még csak az elvi állásfoglalásban állapodtunk meg a közös jövőt illetően. Még egyikünk sem csapott a másik tenyerébe, hogy ez meg fog valósulni, hiszen a részletek kidolgozása folyamatban van. Itt jön elő a fenntartásnak a kérdése.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyetem finanszírozza a gimnáziumban az oktatást?
Külön kell választani a kérdést a műszaki, és a nem műszaki osztályok szempontjából. Egy gimnázium egy általánosabb profilú intézmény, mint a szakképző iskola. A Szinyeiben például nagyon magas színvonalú nyelvi képzések vannak. Mi nem szeretnénk a jól működő oktatási rendszert átalakítani, vagyis a nyelvi és a humán képzésbe nem óhajtunk beleszólni, nem kívánjuk felülbírálni, vagy felülírni a tantervet. A mi jelenlétünk hozzáadott értéket képviselne azzal, hogy erőteljesebben segítenénk az innováció-menedzsmentet az egyetem részéről akár tanárokkal, akár a diákok tehetséggondozásával. Célunk, hogy könnyítsük az egyetemi életbe való átmenetet, ami csökkentené a lemorzsolódást is. Azt azért látni kell, ha ma Magyarországon egy középiskolásnak van egy jó ötlete – és a Szinyeiben sok ilyen van –, és ő bekerül az egyetemre, bármi legyen is az az ötlet, a felsőoktatás első évében biztos, hogy nem azzal, annak a kivitelezésével fog foglalkozni. Ha „túléli” az első évet, akkor is csak a másodévben kezd el például részt venni a Tudományos Diákkör munkájában. Az ötlete így gyakorlatilag parkolópályán „pihen” minimum egy-másfél évig. Az innováció-menedzsment szempontjából biztos, hogy ez luxus. Ha fel akarunk zárkózni a világ élvonalába – márpedig az Óbudai Egyetemnek ez a legfőbb törekvése –, akkor minél előbb meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyekből aztán start up és egyéb más vállalkozás lehet. Ma a világban az innovációs ötletek majdnem 90 százaléka a középiskolások, vagy egyetemisták köréből kerül ki. Ahhoz, hogy komolyan beszélhessünk felzárkózásról, nekünk is ki kell alakítanunk azt a rendszert, amelyben a jó ötletek, a tehetségek, hogy úgy mondjam a „gyémántok” átmenet nélkül megjelennek. Nem túlzás, ha azt mondom, értük, ezért az egy-két gyémántért vagyunk készek újra gondolni az eddigi rendszert, vállalni egy középiskola finanszírozását. Ám még sok minden egyebet is bele kell tennünk a projektbe, hogy olyan oktatási környezet jöjjön létre, amely lehetőséget ad a tehetség, a jó ötletek kibontakoztatására. Természetesen emellett célunk egy erősebb beiskolázási bázist is kialakítani, amelyben a STEM-területek iránti vonzódást kívánjuk emelni, és lehetőségeinket, a kutatási potenciálunkat, a duális képzésünket, az ipari cégek bekapcsolását erősíteni, amelynek nem csak fenntartási vonzata van, hanem a felnőttképzést is erősítheti, ahol a Szinyei gimnáziumnak és az Óbudai Egyetemnek is megvan a maga erős múltja.
A kuratóriumnak ehhez semmi köze nincs?
Annyiban van köze az ügyhöz, hogy stratégiailag a jóváhagyását kell adnia hozzá. Ezen az Óbudai Egyetem már túl van. Elvi állásfoglalást már kértünk a kuratóriumtól. Egyetértettek, hogy ez egy nem szokványos ötlet, de nagyon komoly létjogosultsága van, egyeztessünk és nézzük meg, mi lesz belőle, hogyan tudjuk megvalósítani a fentebb jelzett célkitűzéseket.
Végül is hogyan fog összefonódni az egyetemi és gimnáziumi képzés?
Elnézést, erről csak akkor beszélnék, ha már tényleg egymás tenyerébe csaptunk a Szinyeivel és mindenben meg tudtunk állapodni.
Más egyetem is foglalkozik ilyen, vagy hasonló elképzeléssel?
Nem tudok róla, hogy más is gondolkozna ebben az elképzelésben. A köznevelés hivatalos szervezetei megkérdezték: jól meggondoltuk-e, hogy át akarunk venni egy gimnáziumot, és létre akarunk hozni egy ilyen jellegű rendszert. Mi a magunk részéről azt mondtuk, hogy igen, végiggondoltuk a lehetőségeket, és nagyon komoly fantáziát látunk benne. Az Óbudai Egyetem tud alternatívát nyújtani a pedagógusoknak és a diákoknak is. Mi ezt nem fű alatt akarjuk csinálni, hanem tudományosság és a szakmaiság érdekében.
