Nem a háború, hanem a 14 éve tartó orbáni uralom okozza a gazdaság bajait
„Ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás? Merthogy a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, s egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint az eső egy esőkabátot viselő emberre, aki lesöpri a cseppeket a kabátjáról.” Így reagált Inotai András a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból adódnak. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője emlékeztetett rá, hogy – a többi uniós országgal ellentétben – Magyarország szinte teljesen kimaradt a háború költségeiből, az itt megtermelt pénzből nem segítünk Ukrajnának, javarészt kimaradunk szankciók alkalmazásából, eközben továbbra is jóval olcsóbban kaptuk az orosz olajat, mint a többiek, s bár óriási mennyiségű földgázt importálunk Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban – „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”.
„A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és háború következményeiből származnak... nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása”. A többi között ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli – interjúnak csúfolt, de valójában szózatot jelentő – szeánsz keretében.
Hivatkozott ő sok mindenre, a háború sok hatására, egyebek között az energiaárak emelkedésére, az inflációra, de mint mindig, óriási hurráoptimizmussal tekintett a jövőbe, mint állította: „2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem”.
Vajon hogyan látja mindezt egy, a gazdasághoz valóban értő szakértő: Inotai András közgazdászprofesszor?
„Az teljesen természetes, hogy amikor 14 év óta csak hatalompolitikát folytat egy kormány, mellőzve minden szakpolitikai tevékenységet, akkor egy idő után tarthatatlanná válik a helyzet, és ilyenkor el kell kezdeni keresni bűnösöket” – szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak sem gazdasági, sem költségvetési politikája nincs, s persze oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, sőt, szociálpolitikája sincs, mi több, még külpolitikája sem.
Orbánnak ez a kijelentése is csak a hatalompolitikai játszmájának a része – folytatta –, mégpedig egy olyan ország részéről, amely Európai Unió társadalmi termékének mindösszesen az 1,2 százalékát adja. A professzor megjegyezte: a megnevezett bűnös lehet a háború, lehet Brüsszel, Soros, és/vagy akár a magyar szuverenitás ellen fellépő összes akárki. Egy a lényeg, hogy sosem a kormány, hanem mindig más a hibás. „A baj az, hogy a teljesen elhülyített nép egy része el is hiszi ezt, azt vallva, hogy hiszen mi magyarok nagyok vagyunk, sikeresek vagyunk, az egész világ minket akar elnyomni, mert félnek tőlünk” – tette hozzá.
Ráadásul a háború költségeiből Magyarország nagyrészt kimaradt, nem kellett alkalmaznia – vagy csak lazán – az uniós szankciókat, és semmi – vagy csak minimális – anyagi támogatást ad(t)unk Ukrajnának. Vagyis a megtermelt magyar pénzből egy fillér nem ment a megsegítésükre, miközben az Európai Unió többi országa, beleértve a korábbi nagy barát Lengyelországot is, hatalmas összegeket költött erre a célra. Nem beszélve az oda menekült és ott is maradt – a lengyel példánál maradva 1,5 millió – ukrán nemzeti költségvetési támogatásáról.
Szemben a magyar kormány döntésével a többi uniós tagország temérdek pénzt költött Ukrajna támogatására, s alkalmazta a számukra is húsba vágó szankciókat – mindezt morális okokból is, azért, mert Ukrajna az orosz háborús agresszió áldozata. És mégis, Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem hivatkozik a gazdasági teljesítménye kapcsán a háborúra. Orbánnak inkább arra kellene megadnia a választ, hogy miért sínylette meg a magyar gazdaság jobban a háborút és következményeit, mint a többiek – hívta fel a figyelmet Inotai.
Miután pedig egyáltalán nem – vagy legfeljebb minimális mértékben – vettünk részt Ukrajna megsegítésében, s a Brüsszelből erre kapott pénzek ellenére, szinte semmit nem adtunk nekik, a szankciókból pedig javarészt kimaradtunk, akkor hogyan lehet Orbán szerint emiatt gödörben a magyar gazdaság – tette fel a költői kérdést a professzor. Aki külön kiemelte, hogy Magyarország továbbra is jóval olcsóbban kapta az orosz olajat, az persze más kérdés – jegyezte meg –, hogy a MOL utána a sokkal magasabb világpiaci áron értékesítette az unióban és másutt is, bezsebelve a különbözetet. Emellett óriási mennyiségben kapjuk a földgázt Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban, „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”.
Most pedig Orbán békeköltségvetésről beszél, amit az tett szerinte lehetővé, hogy Donald Trump megnyerte a választást – idézte fel Inotai András, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump megválasztása nem vetett véget a háborúnak, sőt, akár még eszkalálni is fogja a tényleges hatalomra kerülése előtt, illetve, ha utána el is jönne a béke, az januártól számítva legkevesebb fél évbe telne.
„Akkor pedig milyen az a magyar békeköltségvetés, amelyik a következő év első felének háborús kiadásait nem veszi figyelembe?” – tette fel az újabb költői kérdést a professzor.
Végezetül még kitért arra is, hogy „ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás?”.
Mint ugyanis megjegyezte: a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, ám egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint ahogy az eső érinti az esőkabátot viselő embert, ő egyszerűen csak lesöpri az cseppeket a kabátjáról, és annyi.