Orbán „trollkodására” számítanak az Európai Parlamentben
Orbán Viktor az árvíz-helyzetre hivatkozva lemondta szerdai beszédét az Európai Parlamentben. Jóllehet az Európai Bizottság meghívása nem személyesen Orbánnak, hanem az uniós elnökséget vezető ország kormányának szól, a miniszterelnöknek nyilván eszébe sem jut, hogy mást küldjön maga helyett. Így, ha későbbi időpontban is, de rá számítanak Brüsszelben – ám könnyű dolga, várható „trollkodásával” bizonyosan nem lesz. És éppen ezt akarja majd felhasználni belpolitikai céljaira – véli a Politico.
Brüsszeli körökben eleve eltérnek a nézetek arról, helyes-e, ha hagyják fellépni és milyen hatása lehet az Európai Parlamentben az unió állandó, már ellenségessé vált bírálójának. Voltak vélemények, hogy meg sem kell egyáltalán hívni, tekintettel arra, hogy folyamatosan blokkolja az uniós döntéseket, ráadásul miután Magyarország átvette az unió soros elnökségét, ebben a szerepben előzetes egyeztetés nélkül elment Moszkvába és Pekingbe. E vélemények azután kisebbségben maradtak.
A magyar miniszterelnöknek az unió soros elnökeként kell bemutatnia programját erre a félévre. Annak tartalmától függetlenül, azonban az várható, hogy a testület nagy többsége – a szélsőjobb frakciókat kivéve – bírálni, támadni fogja majd a szónokot – míg Orbán épp ebből kíván hasznot húzni hazai bázisának erősítésére – írta a Politico.
A portál emlékeztet, hogy az uniós országok többsége (Varga Mihály pénzügyminiszter győzelmi jelentésével szöges ellentétben) lényegben bojkottálta az uniós pénzügyminiszterek minapi budapesti találkozóját: azon a 27 miniszterből csak hatan voltak jelen.
Az Orbán fellépését támogató többség szerint a demokráciához tartozik, hogy magyar kormányfő is kifejthesse nézeteit – és ezeket azután a képviselők megvitathassák. A brüsszeli megfigyelők szerint azonban éppen azt akarja Orbán a maga céljaira kihasználni és abban bízik: minél nagyobb lesz a kritika, a botrány körülötte, annál jobban erősítheti ez a maga belpolitikai céljait. Daniel Freund zöldpárti német képviselő, Orbánnak és rendszerének állandó bírálója rámutatott: a kormányfő győzelemnek állítja majd be szereplését a hazai hallgatóság előtt, mivel az csak őt fogja látni, hallani, az őt bíráló véleményeket pedig nem. Szónoklása, vitája a plénum előtt egyúttal lehetőséget ad számára, hogy mintegy a Patrióták – a részben általa is alapított szélsőjobboldali – frakció vezetőjeként szerepelhessen.
Egyébként Brüsszelt Orbánnál is jobban érdekli, sikerül-e Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a héten bemutatni az új biztosokat és azok portfólióit. A nevek már megvannak, (illetve voltak), az egyetlen problémának az tűnt, hogy a szlovén parlament még meghallgatni készül az ország kijelölt biztosát. Amennyiben ez kedd előtt nem sikerül, akkor a szlovén jelölt kinevezését elhalaszthatják.
Váratlan, ennél nagyobb problémát okozott, hogy Thierry Breton, volt francia belsőpiaci biztos – akit Emmanuel Macron francia elnök országa nevében (a baloldal tiltakozása ellenére) jelölt az új Bizottságba – visszaadta megbízatását. A láthatóan sértődött Breton a Bizottság elnökéhez intézett levelében felrótta: Ursula von der Leyen – Bretont erről nem tájékoztatva – megkérte Macront, vonja vissza az ő jelölését – viszonzásul Franciaország fontos portfóliót kap az új Bizottságban. Breton szerint ez további jele annak, hogy „megkérdőjelezhető módon” irányítják az Európai Bizottságot. Azaz nem kíván von der Leyennel tovább dolgozni.
A körülmények, tetézve Orbán Viktor botrányosnak ígérkező szereplésével (ha később is kerül sorra), nehéz helyzetet teremtettek a Bizottság német elnökének. Elképzelhető, hogy az új biztosok meghallgatása az Európai Parlamentben tovább fog tartani az előirányzott két hétnél, mert a szélsőjobboldali pártok arra fognak törekedni, hogy lassítsák ezt a folyamatot. A jelöltnek ahhoz, hogy a parlament megerősítse, annak kétharmados többségére van szüksége. Ez elég magas mérce, tekintettel arra, hogy megváltoztak a testület erőviszonyai és növekedett a szélsőjobb mandátumainak száma. Amennyiben egy jelölt nem kapja meg a kétharmados támogatást, az ügy parlamenti bizottság elé kerül, ahol már sima többség elegendő. A jól értesültek arra számítanak, hogy a szuverenisták és a patrióták, a két szélsőjobb frakció, nem lesz hajlandók együttműködni a biztosok megerősítésében, így elhúzódó viták várhatók, és lehetséges, hogy az uniót irányító testület nem tud megalakulni a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt.
A magyar kormány egyébként előkerült azokban a vitákban is, amelyek a befagyasztott milliárdos orosz anyagi források Ukrajnának való felhasználásáról szólnak. A Bizottság egyik terve az, hogy ezeket az összegeket öt évre befagyasztják és a döntést évente felülvizsgálják. A pénzek felszabadításához az uniós államok többségének döntése kell, amit megnehezít, hogy egyetlen ország – várhatóan Magyarország – megakadályozhatja az összegek átutalását Ukrajnának.
