Tényellenőrzés, avagy a nyugdíjakról is hazudik a Fidesz

„A nyugdíjaknál mi adtuk vissza a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak vásárlóértékét minden évben, minden körülmények között megvédtük. Inflációkövető nyugdíjemelés van minden évben, és ha a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, tehát az említett GDP-növekedés azt a mértéket éri el – lehet, hogy jövőre el fogja –, akkor nyugdíjprémiumot is fizetünk a nyugdíjasoknak. Erre ötször volt példa az elmúlt években. Tehát az a kormány, aki megbecsüli a nyugdíjasokat, mi vagyunk. Nem a derék Gyurcsány-féle kommunisták, akik mindent elvettek a nyugdíjasoktól, és nem Magyar Péter, aki meg büdösnek mondja őket, meg azt mondja, hogy vegyenek maguknak új unokát. A mi kormányunk becsüli meg a nyugdíjasokat!" – fogalmazott Menczer Tamás. Bármilyen rövid is a Fidesz kommunikációs igazgatójának közösségi oldalára feltöltött videóüzenete, vaskos csúsztatás/hazugság több is van benne. 

Kezdjük mindjárt a legelsővel, azzal, hogy ki és milyen körülmények között, milyen feltételekkel és milyen „örökséggel” szüntette meg a 13. havi nyugdíj intézményét. Pontosabban, mégsem ezzel: érdemes inkább először feleleveníteni, hogyan született meg kínkeservvel a 13. nyugdíj intézményesítése. (Mindezzel ugyan már korábban is foglalkozott a Hírklikk – mégpedig a Népszava egy korábbi gyűjtését használva, de ismétlés a tudás atyja.)

 A 13. havi nyugdíj valós története

– Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.

– 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, „Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."

– A Fidesz kormánypártként (1998-2002) úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.

– A Fidesz és az MDF – már ellenzéki pártként (2002 után) – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merték vállalni döntésük felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.

– A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.

– 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.

– 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.

– Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály (más szóval, nem a Gyurcsány-kormány szüntette meg – a szerk.): 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezették a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét (aminek az alapján a gazdaság jó teljesítményéhez kötötten a Fidesz törvényileg kötelezett a plusz pénz fizetésére a nyugdíjasoknak – a szerk.). Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.

– A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a második Orbán-kormánynak.

Matek a nyugdíjprémiummal

A Gyurcsány-kormányt váltó válságkezelő Bajnai-kormány döntött tehát a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Ezzel együtt pedig megteremtette a nyugdíjprémium bevezetésének jogszabályi feltételeit. Tette ezt a második Orbán-kormány színre lépése előtt abból a megfontolásból, hogy a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt – kompenzáció nélkül – rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét meg akarta teremteni annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot.

2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele. A szabály szerint a tárgyév novemberében kell azt minden olyan esetben kifizetni, amikor a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül. Nos, ebből is látható, hogy Orbánéknak nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére. Merthogy ugye a Bajnai-kormány 2010. tavaszán, május 28-án adta át a kormányrudat.

Nem tudjuk, Menczer honnan vette azt, hogy az egymást követő Orbán-kormányok ötször fizettek nyugdíjprémiumot (hacsak nem számolják be a saját kis bizniszként indított és fenntartott  Erzsébet-utalványok osztogatását), mindenesetre a kormányhoz közeli Világgazdaság oldalán található szószedet is csak négyről tud. Mint írja: „Magyarország történetében először 2017-ben fizetett nyugdíjprémiumot a kormány...2021-ben minden jogosult, vagyis 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapott. 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege 10 ezer forint volt. 2023-ban nem fizettek nyugdíjprémiumot.”

Magyarul 14 év alatt négyszer sikerült a Fidesz-kormánynak olyan körülményeket teremteni – más szóval 3,5 százalék vagy afeletti növekedést elérni, illetve a hiányt kordában tartani –, ami alapján a törvény értelmében kötelező a nyugdíjprémium kifizetése...