A Diákváros üdvözlendő, de akár olimpiai falu is lehet belőle
Budapest főépítésze üdvözölné, ha megvalósulna a Diákváros terve. Erő Zoltán azonban a Hírklikknek azt is elmondta, hogy ehhez hosszú évek munkája szükséges. A Szikra Mozgalom győzelemről beszélt, hiszen ők évek óta harcoltak azért, hogy a kormány megértse: hatalmas problémák vannak a lakhatással Budapesten, s elengedhetetlen volna a városba költöző fiatalok számára egy olyan intézmény, mint a Diákváros. Csakhogy amióta Lázár János ígéretet tett a Diákváros koncepciójának megvalósítására, elindult a találgatás: milyen kormányzati megfontolások lehetnek a Diákváros létrehozásának hátterében? Sokan nagy tételben mernének fogadni, hogy egy leendő olimpiai falu gondolata motoszkál a kormányzati fejekben. Így ezzel kezdtük a beszélgetést Erő Zoltánnal.
Csereszabatos lehet egy Diákváros koncepciója egy olimpiai faluéval?
A dolog ennél összetettebb. Mielőtt nagyon örülnénk a diákvárosi koncepció sikerének, jó volna, ha a kormány letenné az asztalra a maga elképzeléseinek gazdasági és jogi konstrukcióját. Minden építész, ha felkérik, nagyon szép várostervet tud rajzolni. De értelmes dolog csak akkor kerül ki a kezei közül, ha mielőtt „ceruzát” fog, megmondják neki, mennyi pénz áll rendelkezésre, ki, és miért akarja az adott tervet megépíteni, miért ott, és miért úgy. Végül, de nem mellékesen: milyen rendeltetéssel? Ha a beruházó egy ideiglenes olimpiai városban gondolkodik, akkor az a város biztosan nem olyan funkciókkal rendelkezik majd, mint az általunk megálmodott Diákváros. Az sem lényegtelen szempont, kik költöznek be előbb? A sportolók, vagy a diákok? Ha az utóbbiak, akkor bajosan veszi majd át a NOB a „kimeszelt” kollégiumokat. Mind a két rendeltetésnek szigorú és nehezen összeegyeztethető építészeti, funkcionális követelményei vannak. Ettől a friss hírtől függetlenül, évek óta mondom, hogy jelen pillanatban Magyarország leginnovatívabb és legelőremutatóbb építészeti terve a Diákvárosé. Az eredeti tervek még 2010-es évek végére elkészültek, akkoriban dolgozták ki azt a minden elemében 21. századi urbanisztikai megközelítést, amely a látványtervekből is mindenki számára érzékelhetően kitűnik.
Azóta eltelt egy fél évtized. Csak le kell porolni az akkori dokumentációt és kezdődhet a kivitelezés?
Nyilván szükség lesz bizonyos korrekciókra, már csak azért is, mert az eredeti elképzelésünk időközben gellert kapott. Ahhoz, hogy az eredeti elképzelés szerint épülhessen meg a Diákváros, az úgynevezett 150-es vasútvonalat, amit a köznyelvben csak Belgrád-Budapest vasútvonalként emlegetnek, kissé távolabb kellett volna elvezetni. De ezen már nem lehet változtatni, a vasút egy szeletet levág az eredeti területből. Pedig a tervnek szerves része volt, hogy a város a Soroksári úttól kezdődik, onnan lenne a bejárata. Most az eredeti tervekhez képest elveszítünk egy darabot, de ez legyen a legnagyobb veszteség, ha „kárpótlásul” a kormány felelősen kidolgozza az építkezés gazdasági modelljét, bemutatja nekünk, és még konzultálni is hajlandó lesz a városi szakemberekkel. Ha mindez megvalósul, akkor mi ezt a projektet nagyon-nagyon fogjuk szeretni.
Hogyan illeszkedik majd a Diákváros a budapesti városképbe? Kisebb lett a terület, toronyházak épülnének? Sok emeletes városi „kaszárnyák”?
Szó nincs róla. A korábban már bemutatott látványtervtől nem kellene eltérni. Ezen a területen viszonylag alacsony, emberi léptékű házak épülnének, igazi városi struktúra jönne létre, központi térrel. A városrész szerves kapcsolatba kerülne a soroksári Dunával, ami a terv egyik legfontosabb része. Volt egy külön pályázat a korábbi Nagyvásártelep betontorzójának hasznosítására is. Helyet kapna benne egy nyilvános, nagy közösségi tér, amely sport és kulturális célokat is szolgálna. Ez tenné a fiatalok számára igazán élhetővé a Diákvárost. Ha majd valamikor konkrét döntés is születik az építkezés megkezdéséről, az öt évvel ezelőtt elkészült tervnek ezeket a sarkalatos pontjait mindenképpen meg kellene őrizni.
Nagy a valószínűsége, hogy egy esetleges budapesti olimpia még hiányzó létesítményének ötlete van a kormány engedékenységének háttérben. Mondjuk ki: ott lenne az olimpiai falu. Össze lehet a két funkciót egyeztetni?
Nem tisztem azt találgatni, mi lehet a kormány hátsó gondolata.
Az idei nyári olimpiai falu minőségére is panaszkodtak a versenyzők.
Pontosan erről beszélek. Legközelebb 2036-ban, vagy "40-ben van arra esély, hogy az olimpiai láng visszatérjen Európába…
Mennyi idő kell, hogy felépüljön egy új város?
Egy ilyen tízezres város? Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni. Jelen pillanatban a Cordia a fejlesztője Budapesten egy új, nagyszabású városrehabilitációs projektnek, amelynek keretében a Dunapláza mögötti 365.000 négyzetméteres telken 3500-5000 lakást építenek a következő 15-20 évben. A Diákváros 10 ezer személyesnek épülne, de mielőtt arról beszélhetnénk, hogy mennyi idő kell a felépítéséhez, egy sor fontos kérdést tisztázni kell. Egy város úgy épül, hogy valaki felvesz egy hitelt, abból megveszi a telket, majd megépíti az utcákat, a tereket, kiépíti a közműveket… Ha mindez tisztázódik, akkor elkezdik lealapozni az első házat, majd mennek a másodikra, a harmadikra, és így tovább. Jó pár év múlva lehet arról beszélni, mikor költözhetnek be a lakók. Addig az is kiderülhet, mi lesz előbb, a diákok városa, vagy esetleg egy budapesti olimpia.