XVI. kerületi önkormányzat: Família Kft.

Kovács a helyi pénzügyi és gazdasági bizottság tagjának javasolta Szatmáry Kristóf, korábbi fideszes országgyűlési képviselő fiát, Szatmáry Lénárdot, valamint a saját fiát, a gépészmérnök végzettségű Kovács Mátyást. A Telex megkérdezte a polgármestert, hogy mi indokolta e rokoni kapcsolatok önkormányzati szinten történt megjelenítését. Kovács Péter nem tért ki a válasz elől és a kérdezők szemébe mondta, hogy szerinte „egyetlen település sem lehet olyan gazdag, hogy lemondjon saját fiataljainak építő munkájáról, fiatalos lendületükről és sajátságos látásmódjukból adódó javaslataikról.” Ezért nevezte ki fiát, a 29 éves Kovács Mátyást is.

Nem arról van szó tehát, amire elsőre, józan paraszti ésszel gondolnánk: hogy mint minden szentnek, Kovács Péter polgármesternek is maga felé hajlik a keze, hanem arról, hogy pártolja a fiatalokat, arról pedig tényleg nem ő tehet, ha az ő gyerekét, valamint párttársának a fiát találta a legalkalmasabbnak egy adott feladatra.

Kovács Péter régi, tapasztalt szereplő a politikai palettán: 2006 óta folyamatosan Budapest XVI. kerületének polgármestere, 2010–2014 között mindemellett országgyűlési képviselőként is szolgálta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. És nemcsak a baráti és rokoni szálakkal hozzá kötődő fiatalok kinevezésében jár az élen, a polgármesternek más előnyös tulajdonságai is vannak. 2021 novemberében a Fidesz tisztújító kongresszusán az akkor még az ország előtt álló 2022-es választásról a következőket mondta: „Azt kell tenni, hogy mindannyian, minden kongresszusi küldött, minden önkormányzati képviselő, minden polgármester, minden parlamenti képviselő, minden államtitkár, minden miniszter elmegy és becsönget a szomszédjához, a barátjához, ismerősökhöz és ismeretlenekhez, és elmondja nekik, hogy mi vár rájuk”. Szerinte „lesznek ugyan kellemetlen kérdések, és azokra is válaszolni kell tudni. Itt még várunk arra, hogy a Fidesz-központ megmondja, hogy mik a jó válaszok a kellemetlen kérdésekre, de kedves barátaim, ha meglesznek a válaszok, akkor meglesz a siker”. 

Aztán megjöttek a válaszok és meglett a siker is. Igaz, 2023 tavaszán maga a polgármester került szembe a kellemetlen kérdésekkel, amikor kiderült, hogy Nizzába utaztatta a helyi tankerület vezetőjét, valamint több iskola igazgatóját. Hogy hányan utaztak ki a nem épp olcsóságáról ismert francia városba, és mennyibe került a kirándulás, azt a polgármester nem volt hajlandó a nyilvánosság orrára kötni, mindössze annyit mondott, hogy „évtizedes tradíció az évenkénti intézményvezetői tanulmányút.” 

Kovács úr az RTL Híradó megkeresésére meg is indokolta az „évtizedes tradíciót.” Mint mondta, az utazásra érdemes intézményvezetők „így ismerték meg a német vagy a spanyol oktatási rendszert is.” Spanyolországról viszonylag kevés szó esik Magyarországon, de Németországról – amelyről Schmidt Mária szíves közlése óta tudjuk, hogy gyakorlatilag már nem létezik – annál több. Ha ebből indulunk ki, akkor minimum véleményes, hogy a tankerületi vezetők és az iskolaigazgatók miért épp egy eltűnőben lévő oktatási rendszert tanulmányoztak.

Itt jegyeznénk meg, hogy Kovács Péter volt az a honatya, aki a fülkeforradalom hajnalán, 2011-ben azt javasolta képviselőtársainak, hogy az országgyűlés minden munkanapja előtt énekeljék el a magyar himnuszt. Szerinte ugyanis „nemzeti imádságunk közös éneklése kifejezi, hogy nem felejtjük el: Magyarországot, szeretett hazánkat, a magyar választókat képviseljük, párthovatartozástól függetlenül. Továbbá erőt ad az aznapi munkához és kifejezi alázatunkat a munka és az általunk képviselt embertársaink iránt. Segít felszámolni az ország és az Országgyűlés sajnálatos megosztottságát, hisz a minden magyar ember számára szent, közös dolgaink egyike a Himnuszunk”.

Az akkori javaslatból nem lett semmi, de most itt van az alkalom, hogy – ha nem is az országgyűlés, de legalább az önkormányzatok szintjén – minden rokon, vagy saját csemete kinevezésekor a polgármesteri hivatal összes dolgozója dalra fakadjon.