A Pécsi Vagyonhasznosító sikere: hogyan lendült be az önkormányzat vagyonkezelése?

Reggel 9-kor szinte majdnem megtelt a város háza díszterme (ahol a közgyűléseket tartják) cégvezetőkkel, illetve képviselőkkel, hogy meghallgassák milyen évet sikerült zárniuk az önkormányzat cégeinek. Elmondhatjuk, hogy a cégvezetők rendkívül felkészülten érkeztek a pénzügyi és ellenőrzési bizottság ülésére, szinte mindenkihez volt egy-egy kérdés, de a legtöbbet kérdezett cégvezető Szabó Szilárd volt, a Pécsi Vagyonhasznosító vezetője.

Kapcsolódó: Elemzés: sokkal eredményesebb a Pécsi Vagyonhasznosító, mint a fideszes városvezetés idején

A tegnapi napon jelent meg egy elemzés a pécsi önkormányzat jóvoltából, amiből megtudhattuk, hogy a Pécsi Vagyonhasznosító szinte szárnyalt az elmúlt években, ugyanis 220%-ra nőtt az adózott bevétel egy ilyen nehéz időszakban is. A vezérigazgató emlékeztetett, hogy az előző ciklusban a vagyonhasznosító cégnek egy működésre is 150 milliós önkormányzati támogatást kellett igényelniük.

„A cég új vezetése kommunikációra a korábbi negyedét, ügyvédekre az ötödét költi. Eközben úgy tud egy sokkal kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is jóval eredményesebb lenni, hogy közben bérlőit, pécsi cégeket 600 millió forintos díjkedvezménycsomaggal támogatta a válságos években”

Csizmadia Péter (Fidesz) arra próbálta terelni a témát, hogy a vagyonhasznosító csupán azért zárt ilyen jó időszakot, mert sok ingatlant értékesítettek, de ahogy a tegnapi közleményből olvashattuk és a mai bizottsági ülésen megerősítést nyert az tény, hogy a cég sikerének csak egy része az ingatlanértékesítés. Hogyan lehetséges ez? A jelenlegi ciklus során rendkívül sok reformot hajtottak végre a cég működésében, ami pozitív irányba lendítette az amúgy erősen gyengélkedő és szenvedő vagyonhasznosítót. Ilyen intézkedés volt például:

Felülvizsgálták a bérlők korábban egyes esetekben ki nem számlázott közös költségét, megszüntették a felesleges banki folyószámlákat és átlátható kaució- és óvadéknyilvántartást vezettek be, amelyek eredményeként jelentősen tudták növelni bevételeiket, illetve csökkenteni kiadásaikat. Egyaránt csökkent a kommunikációra (135 millió forintról 35 millió forintra), az ügyvédekre (142 millió forintról 26,5 millió forintra) és az informatikai rendszerekre költött összeg, ami tovább javított a PVh gazdálkodási eredményén.

Szabó Szilárd elmondta, hogy nagyságrendileg nem változott az ingatlanértékesítés a korábbiakhoz képest

Csaba István (Pécs Jövője-MSZP) a hozzászólásában elmondta, hogy az elemzésből jól látható, hogy volt egy sikertelen 2017-től 2019-ig tartó időszak (fideszes városvezetés), majd 2019-től sikeresnek mondható a cég, és innentől kezdve bele lehet magyarázni bármit, de a tények magukért beszélnek. Emlékeztetett, hogy a 2017-19-es időszakban egy világgazdasági fellendülés volt, nem voltak válságok, míg a ’20-22-es időszakban (jelenlegi városvezetés) több is volt (koronavírus, energiaválság, hatalmas infláció). Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban emlékeztetett az Aranyhajó fogadó ügyére, valamint a központi menza ügyére, amikor kertvárosi ingatlan áron adtak el ingatlanokat.

A PVh 2018 júliusában hirdette meg eladásra a volt menza Szabadság úti telkét, a pályázaton nyertes cég érdekes módon ugyanazon a napon alakult meg. A szóban forgó cég tulajdonosa és ügyvezetője annak a hölgynek a szülei, aki a PVh-nál PR-vezető beosztásban dolgozott, egyben a PVh volt vezérigazgatójának élettársa. Furcsa módon a pályázat napján bejegyzett nyertes cég pályázatában így is képes volt bőséges referenciákat bemutatni.

A cég nettó 122 millió forintos ajánlattal nyert, ez pontosan megegyezett a telek becsült értékével. A PVh kiírása alapján csupán 1,1 millió forintos összeget várt, az összesen 600 milliós ingatlanfejlesztési projektnél a maradék 121 millió forintos vételárral megegyező mértékében irodákat és más helyiségeket kapott volna cserébe. Az aláírt adásvételi szerződésben már csak 114 millió forintos vételár szerepelt. A szerződésben nem szerepelt kötbér, sőt elidegenítési tilalom sem a PVh javára. Azaz a cég 1,1 millióért megkapta a terület tulajdonjogát, amit akár tovább is értékesíthet. A tervezett ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban egyébként a mai napig egy kapavágás sem valósult meg.

Kapcsolódó: A bíróság kitűzte az Aranyhajó-ügy tárgyalását

Dr. Schmuck Roland (Pécs Jövője-MSZP) hozzátette, hogy az utóbbi időszakban 25%-kal nőtt a nyereség a válságok ellenére. A 2019-es prosperáló évet összevetve a 2022-es nehéz időszakkal is jól kivehető, hogy többszörösére nőtt a cég nyeresége.

Szabó Szilárd a lapunknak elmondta, hogy a cég munkavállalói a legfontosabbak, ezért is folyamatosan eszközölnek bérfejlesztéseket, amire az előző ciklusban egyáltalán nem volt példa.

A bizottság 4/5-s többséggel megszavazta az elemzést.