PDSZ: a tanárokat és a diákokat is hátrányosan érinti az új szakképzési törvény

Másfajta iskolák, ösztöndíjprogram, másfajta tanári besorolás

Megszavazta a Parlament kormánypárti többsége a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban változtatja meg a szakképzési rendszert. 

Az Index cikke szerint a törvényjavaslatot - amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jegyez, és amely ellen a tanárok és szülők tiltakoztak - az országgyűlés 119 igennel, 40 nemmel és 25 tartózkodással fogadott el.

A javaslat szerint jövőre megszűnik az OKJ lehetősége, a szakképzéssel foglalkozó iskolák képzési rendszere is megváltozik, de az ezen intézményekben tanító pedagógusok jogállása is változni fog. Ezek mellett a szülők kötelessége lesz, hogy a 16 éves életkort - ami jelenleg a tankötelezettségi határ - elért gyermeküket 18 éves korig, vagy az első részszakma megszerzéséig tovább taníttassák. Ha ezt nem teszik meg, akkor elvonhatják a gyerekek után járó valamennyi juttatást. 

A szakképző iskolák kettős rendszerre állnak át jövőre: a technikum ötéves időtartamú lesz, az oda járóknak két év alapozó képzés után három éves szakmai képzésük lesz. A szakiskolákban tanulóknak az alapképzés (ahol a közismereti tárgyakat sajátíthatják el) után két év alatt adnak át szakmai ismereteket. 

A rendszerhez ösztöndíjprogram is jár majd, erre minden, szakiskolai képzésben résztvevő jogosult lesz, tanulmányi eredménytől függően 10-50 ezer forintos havi ösztöndíj járhat majd. (A 9. évfolyamokban egységesen mindenkinek 14 ezer forintos havi támogatás járhat majd.) A technikumokban tanulóknál

"a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak"

- áll a cikkben.

Emellett lesz egy úgynevezett "dobbantóprogram", ebben azoknak adnak lehetőséget valamilyen szakmai képesítés megszerzéséhez, akik nem végezték el az általános iskolát. 

Az új törvénymódosítással a pedagógusok jogállása is megváltozik, az eddig a közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban fognak állni. Az illetékes minisztérium szerint a közalkalmazotti jogállás gátja volt annak, hogy a műszaki oktatóknak versenyképes fizetést adhassanak, emiatt lesz a változás. "A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül" - olvasható az Index cikkében. 

Könnyebb lesz kirúgni a tanárokat, de "legalább" kevesebb szabadság járhat nekik

A tanári szakszervezeteknek főképp ez utóbbival van baja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi érdekvédője, Nagy Erzsébet már a törvény elfogadása előtt, november elején arról beszélt a Pécsi STOP-nak, hogy önmagában a közalkalmazotti jogállás nem gátja a béremelésnek. 

A pécsi érdekvédő a törvény elfogadása után lapunknak elmondta, hogy a törvény a munkavállalóknak teljes kiszolgáltatottságot hoz, mivel megszűnnek a közalkalmazotti jogviszonyhoz kötődő védelmek és juttatások. Kiemelte, ez leginkább a felmentési korlátozásokat érinti, valamint a jubileumi jutalmat, ugyanis utóbbiban az átsorolandó tanárok nem részesülhetnek majd. 

Az is probléma Nagy Erzsébet szerint, hogy a szakképzésben dolgozók kikerülnek a köznevelési törvény hatálya alól, így az sem tudható jelenleg, hogy heti hány órát kell tartaniuk, de a szabadságuk is drasztikusan csökkenhet az új törvény miatt, mint ahogy a végkielégítésük is változni fog. A háromévenkénti soros előrelépés lehetősége is megszűnik, a munkabér emelése egyéni alkuk mentén fog eldőlni a szakszervezet meglátása szerint.

Szerinte eddig volt lehetőség arra, hogy a szakképzési törvény alá tartozók - akiknek nincs pedagógusi végzettsége - a köznevelési törvény szerinti fizetési besorolás alá essenek. Erre az új törvénnyel már nem lesz lehetőség, holott egyszerűbb lett volna úgy módosítani a köznevelési törvényt, hogy a szakképzésben tanító - de pedagógusi szakképzettség nélküli - dolgozó szakemberek közvetlenül a Pedagógus I. besorolás alá essenek. Ehhez viszont azt is meg kellett volna lépnie a kormánynak, hogy a pedagógusokra vonatkozó vetítési alapot elszakítsa a 2014-es minimálbéri szinttől, és a mindenkori minimálbérhez kösse azt. 

A PDSZ véleménye szerint a kormány az általa hangoztatott béremelést valójában pénzátcsoportosítással akarja megoldani, ami nem megoldás, viszont kezelhetetlen feszültséget eredményez a munkahelyeken és kiszolgáltatottságot az érintettek körében.

Ez a törvénytervezet egy rendkívül pongyola, a szakmai szempontból elképesztően alacsony színvonalú szöveg Nagy Erzsébet szerint, aki úgy véli, hogy nem is a területhez értő jogászok készítették.

A szakszervezet módosító javaslatait ezen a linken található PDF-fájlban lehet megtalálni.

A diákok minőségi oktatáshoz való joga is sérülni fog

A PDSZ-nek az sem tetszik, hogy a törvény miatt a szakképzésben tanulókat egészen máshogy fogják kezelni, mint a gimnáziumokban tanuló kortársaikat.

Az új szakképzési törvény szerint ugyanis az előbbi csoportnak csak úgynevezett oktatás járna, míg az utóbbi csoport esetében a vonatkozó köznevelési törvény sokkal szélesebb, minőségibb oktatást, ismeretanyag-átadást jelöl ki. A szakszervezeti vélemények szerint az új szakképzési törvény a szakiskolákban eztán azt fogja elvárni az oktatóktól, hogy csak "letanítsák" az adott anyagot, az elsajátíttatásról azonban már nem annyira szól a törvény szövege - holott ez is a tanárok feladata. 

Ahogy a szegedi szakképzésben oktató tanárok is megfogalmazták egy, a PDSZ-nek eljuttatott közleményüken,

"az azonos életkorú fiatalok a gimnáziumban – a köznevelési törvény előírásaiból is következően – széleskörű fejlesztésben részesülnek, a technikumban, a törvényszöveg szerint elegendő az ismeretek közlése (szóban, írásban, kivetítve stb.)"

A PDSZ meglátásai szerint ez az új törvény nemcsak az elvett juttatások átcsoportosítását jelenti, hanem egy jogviszonyokat érintő radikális átalakítás első lépése is. Ráadásul ugyan jó egy hónapja már megkérdezték a kormányt arról az információról, miszerint tervezik-e a közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény hatályon kívül helyezését, ám erre a kormány részéről csak kitérő válaszok születtek eddig (például Tállai Andrástól).