Színházigazgatói pályázat: kényszerpályán az önkormányzatok a közös fenntartás miatt

Hétfőn jelent meg a Fidesztől baráti távolságra álló Pécs Aktuálon egy cikk, amely szerint "ádáz háború" folyik a városvezetésen belül MSZP-DK fronton arról, hogy ki legyen a Pécsi Nemzeti Színház következő igazgatója a négy pályázó közül. A cikk szerint "önkormányzati bíráló bizottság" ült össze múlt szerdán, ott született egy döntés, amelyet aztán titkosítottak - vagyis olyan ennek a résznek a kicsengése, mintha erről is a mostani városvezetés tehetne, és hogy övék lenne az utolsó szó ebben az ügyben.

Az idézőjeles rész azonban hibás megfogalmazás, hiszen nem az önkormányzat fennhatósága alá tartozik ez a bizottság, hanem a vonatkozó kormányrendelet (4. paragrafus) értelmében a pályázat feltétele ennek a bizottságnak az összehívása. Amely bizottságba 4 főt a kultúráért felelős miniszter által kinevezett színházművészeti bizottság ad, egy főt a miniszter javasol, kettő fő érkezik a színháztól (egy fő szakszervezetis és egy fő, akit a társulat javasol egyszerű többséggel), kettő fő pedig az önkormányzattól jön (Bognár Szilvia kultúráért felelős DK-s alpolgármester és Bognár László fideszes képviselő, a kulturális bizottság korábbi elnöke).

Jól látható, hogy már itt bizony eléggé a kormánypárti oldal felé billen a mérleg nyelve (hiszen a színházművészeti bizottság Vidnyánszky Attilából, Zalán Jánosból, Rátóti Zoltánból, Oberfrank Pálból és Andrássy Attilából áll, és közülük delegáltak 4 főt a mostani döntőbizottságba), miközben ez a testület jogosult véleményt formálni arról, hogy mely igazgatójelöltet engedik a közgyűlés elé, hogy az meghozza a végső döntést. (Lapunk információi szerint egyébként döntőbizottság ülésén a színházművészeti bizottság tagsága felől érkezett a kérés a döntés titkosítására.)

Csakhogy ez a végső döntés is formális: elég, ha megnézzük az önkormányzat és a minisztérium között az állami támogatás kapcsán kötettett szerződést, amely világosan kimondja, hogy az igazgatói pályázatnál a fenntartónak (ez az önkormányzat, a minisztérium a társműködtető) a kötelezettségei közé tartozik, hogy a

"(...) szakmai bizottság által javasolt személyt támogatja. Kivételt képez, ha a Miniszter és a Fenntartó polgármester egyetértésben más személyre tesz javaslatot."

A fenntartó önkormányzat polgármestere csak és kizárólag a miniszterrel egyetértésben nyilváníthatja érvénytelennek az igazgatói pályázatot.

Ha azonban az önkormányzat felmondaná a szerződést (amit rendes felmondással nem lehet megtenni a kontraktus szerint), akkor vissza kellene fizetnie az állami támogatást (és nyilván a következő években is elesne az állami dotálástól). 

Egerben az önkormányzati bizottság szembement a szakmai bizottság döntésével

Egerben ugyanez a helyzet, ott is az önkormányzat és az EMMI között öt évre megkötött megállapodás értelmében a közgyűlés csak annak a pályázónak a megválasztásáról szavazhat, akit a bíráló bizottság támogatott - aki pedig Blaskó Balázs, a színházat tíz éve vezető direktor. A szakmai bizottság a kormánypárti többségével élve leszavazta a város által delegált két politikust, akik viszont a másik pályázót támogatták.

"Mivel a Gárdonyi fenntartója és finanszírozója fele-fele részben a minisztérium és az egri önkormányzat, a törvény értelmében Kásler Miklós miniszternek és Mirkóczki Ádám polgármesternek kellene megegyeznie az új direktor személyéről, ha Eger közgyűlése nem támogatja majd a bíráló bizottság jelöltjét, vagyis Blaskót. Ennek hiányában a Gárdonyi elbukja az állami támogatást"

- áll az Egri Ügyek cikkében.

A lap szerint ugyanakkor a hétfői városimázs bizottsági ülésén a képviselők Blaskót leszavazták, és a másik aspiránst - Szőcs Artur - támogatták. Az ottani városvezetés korábban a 2017-es kormányrendeletre hivatkozott, miszerint a közgyűlés joga a kinevezés, a városházi bizottság fideszes képviselője ezt az ülésen vitatta és az egri önkormányzat és az EMMI közt kötött támogatási szerződésben leírtakra (amiben vélhetően körülbelül ugyanaz állhat, mint a pécsiben), valamint a 2008-as előadó-művészeti törvényre hivatkozott - szerinte a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Az ottani jegyző ugyanakkor nem fogadta el ezt az álláspontot, ő is úgy vélekedett, hogy a kinevezési jog a közgyűlésé. Az igazgató személyéről csütörtökön dönthet a hevesi megyeszékhely közgyűlése.

A pécsi és egri példák összevetéséből is jól látható, kényszerpályán vannak a kettős fenntartás miatt az önkormányzatok: egyedül nem nagyon tudják kiszorítani a működtetési költségeket és béreket, a közös működtetés kapcsán viszont a kormány részéről olyan szerződéseket íratnak alá, amelyekben eléggé garantált, hogy az ő akaratuk érvényesüljön, ellenszegülés esetén pedig ugrik az állami támogatás. 

Vagyis nagyobb itt a lépték, mint ahogy azt egyesek sugalmazni próbálják.

Szerző: V.G.

Címlapkép: Pécsi STOP