1. Paks, 2. Ferencváros
A még hátralévő mérkőzések eredményétől függetlenül vasárnap biztossá vált, hogy a magyar labdarúgó bajnokságban a jövő évi folytatásig a Paks csapata áll az első helyen. Négy ponttal előzi meg a második helyen telelő Ferencvárost, s bár nagy összegben nem fogadnánk arra, hogy a végső sorrend is ez marad – még mindig a drága külföldiekkel teletömött, a többi csapatnál nagyságrendekkel több pénzzel gazdálkodó Fradi a bajnokság esélyese –, a helyzet így is elgondolkodtató. Leginkább azért, mert a vasárnapi, 3-2-es paksi győzelemmel végződött mérkőzésen a hazai csapatban kizárólag magyar játékosok szerepeltek, míg a bajnokesélyes Fradi kezdő tizenegyében a kapus Dibusz Dénesen kívül csupa idegenlégiós kapott lehetőséget.
A mérkőzés után az érdekeltek nemcsak a mérkőzést és annak eredményét értékelték, hanem a magyar labdarúgásról is volt egy-két szavuk. Bognár György, a paksiak edzője szerint a pályán is érezhető feszültségnek az volt az oka, hogy „a Fradi-játékosok egyénileg kiváló játékosok, de nem nagyon tudják elviselni, hogy az ellenfél vezet, és esetleg jobban is játszik.” Mindehhez még hozzátette, hogy „a Paks 20 éve bizonyítja azt, hogy helye van a magyar futballban magyar játékosokkal. Nagyon sok kallódó magyar játékos van, és nem jobbak azok a külföldiek, akik számtalan helyen játszanak.”
Dibusz Dénes, a Ferencváros csapatkapitánya – az első félidőben ő volt az egyetlen magyar a pályán lévő zöld-fehér futballisták között – azt mondta a mérkőzés után, hogy „a lehetőségeket, a keretet tekintve ennek azért nem szabadna megtörténnie.” Dicsérte a paksiakat, akik „olyan focit játszanak, amivel eredményesek tudnak lenni. Mindenki tudja a dolgát, nagyon nagy elszántsággal játszanak hétről-hétre, és megérdemelten állnak ott, ahol állnak... Lesz munka télen bőven, de nyilván a célok nem változnak.”
Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke a Facebookon röviden és tömören reagált az eredményre, mindössze annyit írt, hogy „Tavasszal minden erőnkre szükség lesz.”
Az, hogy a világ labdarúgása az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott, nem újdonság. „Nemzetközivé vált a világ,” s ma már szinte sehol sem divat a klubhűség. A külföldi mérkőzések közvetítéseiben is láthatjuk, hogy a futballvilág elitjébe tartozó kluboknál sem a hazai játékosok alkotják a csapatok derékhadát. Jól megfizetett, többnyire valamelyik távoli kontinensről – Afrikából, Dél-Amerikából – importált idegenlégiósok viszik sikerre a nagy hagyománnyal rendelkező csapatokat. Idehaza is rég elmúltak már azok az idők, amikor egy Újpesten felnövő kisfiú kerületének csapatában képzelte el futballkarrierjét. A kilencedik kerületi gyerekek sem feltétlenül a Ferencvárosban, a józsefvárosiak sem kizárólag az MTK-ban kezdtek futballozni.
A magyar futball azonban – tisztelet a kivételnek – átesett a ló másik oldalára. Nemcsak a Ferencváros példa erre, hanem például a tao-pénzekkel szintén alaposan megtámogatott felcsúti Puskás Akadémia csapatában sem sok magyar játszik, és a jelenleg sereghajtó, de szebb napokat is látott Kisvárdánál sincs ez másként.
Bognár Györgynek abban igaza van, hogy sok tehetséges magyar fiatal futballista elkallódik, mert nem kapnak elég lehetőséget. Magyarországon ugyanis a szükségesnél is többet nyom a latban az eredménykényszer. Az, hogy minél hamarabb kell eredményt produkálni, lehetőleg most, de legkésőbb azonnal. Ehhez pedig a közepesen teljesítő külföldiek – megint csak tisztelet a kevés kivételnek – is megfelelnek. Ők ugyanis bármikor hozzák a kötelezőt, más kérdés, hogy ez legtöbbször a középszerhez elegendő.
Ezt a lesújtó helyzetet a magyar futballválogatott látványos előrelépése sem tudja eltakarni. A magyar nemzeti tizenegyben futballozó játékosok egy része úgynevezett „futballmagyar”, vagyis honosított játékos, akik pedig mindig is magyarok voltak, azok sem idehaza, a magyarországi futball közegében szocializálódtak, hanem már egészen fiatalon kiemelték őket innen, hogy külföldi csapatokban fejleszthessék a tudásukat.
Jelenleg tehát így áll a helyzet: 1. Paks, 2. Ferencváros. A példa még akkor is követendő, ha Bognár György csapatának a bajnokság végén netán be kell érnie a második hellyel.
