Az Európai Bizottságnak köszönhetően, nem teljesen halott még a jogállam Magyarországon

Magyar Péter, a Tisza Párt most megválasztott elnöke március végén közzétett egy titokban készített hangfelvételt, amelyen a volt felesége, Varga Judit – akkor még igazságügyi miniszterként – többek között azt mondta otthon a konyhában, hogy Rogán Antal vagy az emberei belenyúlhattak a végrehajtói botrányban érintett Völner–Schadl-ügy ügyészségi irataiba. „Magukat kihúzatták belőle” – fogalmazott Varga. Magyar ezzel a dokumentummal a kormány bukását helyezte kilátásba, ám az ügyészség az eljárást megszüntette. Csakhogy jöhet még újabb fordulat az ügyben – vázolja a kiindulási pontot a Magyar Ügyvéd Blog legújabb írása. (A blog korábbi írása a témában itt olvasható.)

Magyar Péternek három erős állítása volt: 1. Schadl György Rogán Antal embere; 2. Rogán emberei manipulálták az eljárás ügyiratait; 3. 2021 tavaszán értesítették Völner Pált a kormány egyes tagjai, hogy ellene titkos megfigyelés zajlik.

A Tisza Párt (mára már) elnökét először márciusban hallgatták meg tanúként a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. A vádhatóság júniusban kijelentette, hogy iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is. Az ügy vége így az lett, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban ismertette a döntést: nem nyomoznak tovább 

Magyar Péter az ügyészség döntését nem támadta meg, holott megtehette volna – mutat rá Magyar György. Bűncselekmény hiányában pedig a napokban megszüntették a Magyar Péter–Varga Judit-hangfelvétel ügyében indított eljárást, amelyben többek között három (volt) minisztert – Varga Juditot, Rogán Antalt, Gulyás Gergelyt – is tanúként hallgattak ki. Az ex-feleség vallomásában arról beszélt, hogy amikor a Magyar Péter által rögzített hangfelvétel készült, akkor „irányított beszélgetést művelt”, míg Rogán Antal úgy nyilatkozott, hogy soha senkit nem kért fel az ügyiratok manipulálására. Mindezt nagyjából az érintettek bemondása alapján rögzítették.

Tehát lenne még mit vizsgálni – szögezte le a bejegyzés szerzője. Magyar Péter mégis úgy döntött, hogy a harminc napos határidőn belül nem él a jogorvoslati lehetőségével. Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. A magyar kormány ugyanis az Európai Bizottság nyomására vállalta, hogy az ügyészségi határozatot a bíróság előtt is meg lehet támadni.

A parlament 2022 novemberében az Európai Bizottság hatására módosította a büntetőeljárási törvényt (Be.). Korábban az ügyészség nyomozást megszüntető határozatai ellen kizárólag a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani, tehát ugyanahhoz a hierarchikus rendben működő szervezethez, amely az alapügyben a döntést hozhatja, és ez meglehetősen aggályos. A Be. korrekcióját elsősorban az tette indokolttá, hogy megnyugtató módon rendezzék a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi tényállást is felvető esetleges visszásságok felderítését, értékelését – fejtegette Magyar György.

Az előterjesztésben olvasható: az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt. Ha Magyar Péter belenyugodott az ügyészségi határozatba, azt öt napon belül nyilvánosságra kell hozni, és további harminc napon belül élhet ezzel a joggal bárki – mutatott rá az ügyvéd.

Ha az ügyészség ezt is elutasítja, jöhet a bírósági út. Dönthetnek akár úgy is, hogy a megszüntető határozatot megsemmisítik, és a nyomozást elrendelik. „Nagy illúzióink persze ne legyenek, mert ilyen esetekben országos hatáskörrel kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája járhat el” – hűti le a kedélyeket Magyar György, aki azonban azt tanácsolja, hogy azért „ne veszítsük el a reményt: a jogállam még nem teljesen halott Magyarországon, köszönhetően az Európai Bizottság határozott fellépésének”.