Az infláció legyőzi a készpénzt Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint történelmi csúcson van a forint és deviza fizetési számlák száma: a háztartásoknak csaknem 9,8 millió, a gazdálkodó szervezeteknek pedig 1,048 millió bankszámlájuk volt 2023 júniusában. Ezek száma a tranzakciós adók bevezetése és a számlavezetési díjak emelkedése idején kezdett drasztikusan csökkenni, a lakosság több mint félmillió bankszámlát szüntetett meg 2013 után nagyjából két év alatt, azóta viszont ismét növekszik a számuk, ami az idén megdöntötte a tíz és fél évvel ezelőtti korábbi történelmi rekordot. A forint fizetési számlából három év alatt 600 ezerrel lett több, ugyanilyen devizaszámlából pedig 140 ezerrel. Utóbbi esetében a bővülés kiemelkedő, hiszen 1,06 millióból lett 1,2 millió – írja elemzésében a Bank360.hu.

A jelenség hátterében egyrészt az állhat, hogy egyre több vásárláshoz szükség van bankszámlára, bankkártyára. A repülőjegy-foglalás, ételrendelés vagy újabban akár az osztálypénz befizetése esetén is elvárják az elektronikus fizetést. Fesztiválokon is egyre megszokottabb a készpénzmentesség, emellett a felsőoktatásban résztvevő diákok számára is lassan megkerülhetetlenné válik a bankszámla megnyitása, amire speciális, kedvezményes számlacsomagokat kínálnak a bankok. 

A magas infláció is bankolásra ösztönözheti a lakosságot, a háztartásokban felhalmozott készpénznek sokan keresnek valamilyen befektetési lehetőséget. Azok pedig, akik nem jönnek ki a havi jövedelmükből, a folyószámlahitel reményében nyithatnak bankszámlát. 

A bankszámlákkal párhuzamosan a bankkártyák száma enyhén emelkedett a második negyedévben, de a történelmi csúcstól, amikor 10 millió fölött volt a darabszám, még elmarad. A betéti kártyák száma folyamatosan növekszik, a hitelkártyáké is emelkedett egy kicsit, de historikus összevetésben alapvetően alacsony, 1,1 millió darabos szinten megrekedt. Folyamatosan nő az olyan bankkártyák száma, amelyeket hozzákapcsoltak már a felhasználók valamilyen mobiltárcához, a félév végén a kártyák ötödét már digitalizálták. 

Ez a folyamat felgyorsulhat az év második felében. Az Apple Pay szolgáltatás már jóformán minden hazai banknál – az összes nagybanknál – elérhető, a többi okos eszközhöz kapcsolható tárcák pedig most kezdenek gyors ütemben terjedni. A vásárlási forgalomból is egyre nagyobb szeletet hasít ki a mobilfizetés, a kártyás tranzakciók több mint 21 százaléka darabszámát tekintve ilyen volt, értékben a vásárlások több mint 15 százaléka történik mobiltárcából. 

A bankkártyás vásárlások száma és értéke általában véve is nőtt az idén, a második negyedévben  448 millió vásárlási tranzakció történt, ami éves alapon 13,1 százalékos növekedés, értékük eközben az inflációt meghaladó mértékben, 24,4 százalékkal nőtt. A fokozott kártyahasználatra a kereskedők is reagáltak, a korábbinál is több helyen fogadják el a bankkártyát. A félév végén meghaladta a 150 ezret az olyan bolti kereskedők száma, ahol lehetett kártyával fizetni, emellett több mint 46 ezer webshop fogadja már el a plasztiklapot. 

Az MNB januári ATM-ekkel kapcsolatos rendeletét is igyekeznek betartani a bankok, ismét nő az ATM-ek száma. Összesen 4825 ATM volt az országban június végén, ebből kevesebb mint 900 a vármegyeszékhelyeken, ahol egyébként a terminálok száma folyamatosan csökken. 

A készpénzhasználat ugyanakkor nem változott számottevő mértékben az elmúlt évben. 2022 második negyedévéhez képest minimális mértékben csökkent a készpénzfelvételek darabszáma az idén, az értéke pedig szintén minimális mértékben, 2 százalékkal nőtt, ez bőven elmarad az inflációtól. Magyarországon egy-egy ATM-es látogatás során nagyjából 103 ezer, külföldön 87 ezer forintnak megfelelő valutát vesznek ki az emberek.