Az oroszok is hadat viseltek a nagy NATO-hadgyakorlaton

A NATO szóvivője szerint „Oroszország agressziója Ukrajna ellen évekre meghatározza, hogyan kezeljük a konfliktusokat. Szorosan figyeljük a háború fejleményeit, hogy fejleszthessük felkészültségünket és tovább javíthassuk a csapatok kiképzését, újító szellemben a technikai lehetőségeket.”

Az Atlanti Szövetség alapokmányának sokat emlegetett 5. pontja által kiváltott hadműveletet gyakorolnak: azt, amikor a szövetség egy, vagy több tagját – például Lengyelországot, a balti államokat – megtámadja egy külső hatalom, és azonnal oda kell szállítani az Atlanti Szövetség megfelelő nagyságú csapatait és a szükséges fegyverzetet. Ez a NATO legnagyobb méretű hadgyakorlata 1988 óta. Akkor még a hidegháború befejező szakaszában gyakorolták, hogyan lehet egy orosz agressziót elhárítani, aligha gondolva arra, hogy történelmileg rövid idő után ismét Moszkva támadásától kell tartani.

Már a hadgyakorlatot megelőzően szembe kerültek a NATO erői a várható ellenféllel, értesült a The Times. Kiderült, hogy az orosz katonai titkosszolgálat szélsőjobboldali elemeket toborzott merényletek végrehajtására a nyugati szövetség katonái ellen. Azokat sikerült megakadályozni és ez az ügy is állhatott amögött, hogy kiutasították a londoni orosz katonai attasét, lezártak több, az oroszok által használt londoni és vidéki épületet és korlátozták, mennyi időt tölthetnek állomáshelyükön orosz diplomaták.

A gyakorlat idején kiderült, hogy az orosz felderítés mozgatható, rejtett antennákkal figyelte a NATO-csapatok hírközlését, törölte annak adatait és különleges berendezésekkel zavarta a repülőgépek kommunikációját. Sőt: nagy erőfeszítéseket tettek, hogy lehallgathassák az egyes katonák mobiljait, nem csak katonai vonatkozású adatokat keresve, hanem a katonák családi adatait, kapcsolatait is. Ennek tükrében a gyakorlaton tilos volt a mobilok használata. Azokból el kellett távolítani a SIM-kártyát, le kellett adni a telefonokat és tulajdonosaik csak a lehallgatástól védett övezetben használhatták azokat. Jellemző a szigorra, hogy az észt katonákat parancsnokaik folyókon, tavakon küldték át, így biztosítva azt, hogy ne telefonálhassanak. Egyébként egy észt, az orosz határhoz közeli támaszponton már korábban észlelték, hogy a mobilok részben megnémultak és eltűntek róluk adatok. A hadgyakorlaton ezért javarészt nem a GPS műholdas rendszerrel, hanem a régi módszerekkel, térképpel, iránytűvel orientálódtak a csapatok.

A brit vezérkar a gyakorlat kapcsán közzétett elemzésében arról ír, hogy az orosz haderő jelenlegi fegyverállománya még vagy három évig teszi lehetővé a háború folytatását – de közben példátlan mértékben felpörgött a fegyvergyártás. A brit adatok szerint az oroszok a háborúban már több, mint 3 000 harckocsit vesztettek – az a teljes, a háború előtti állományt jelenti. 

Miközben havonta 90 új tank készül, folyamatosan előveszik a raktárakból a régi típusokat, így a több évtizedes T-55-ös harckocsikat. Azokból, valamint a T-80-as és a T-90-esből még 4 000 van raktárakban, így Moszkva a minőséget mennyiségre cseréli a háborúban. Ezek a számok is arra mutatnak, hogy a lényegében állóháború még évekig folytatódik. Moszkva tavaly 108.5 billió dollárt adott ki fegyveres erőire, katonai költségvetése 2024-re 60 százalékkal emelkedett. Az már a költségvetés harmadát teszi ki és eléri a nemzeti jövedelem 7.5 százalékát. Összehasonlításul: az Egyesült Államok katonai kiadásai 2023-ban 905.5 billió dollárt tettek ki. A hadi kiadásokban Oroszország a harmadik helyen áll a világon, Nagy-Britannia ötödik, Németország a hetedik, Franciaország a nyolcadik. A NATO tagállamai az elmúlt évtizedben 32 százalékkal többet költöttek katonai kiadásokra, de még mindig csak tíz tagország fordítja költségvetése elvárt két százalékát (vagy többet) fegyveres erőire.