Családok éve: 3212 kilakoltatás történt tavaly

2019. február 8. 10:29

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar összesítette, hogy 2018-ban hány ingatlankiürítés történt. A tavalyi évet a kormány a családok évének hirdette meg. A 2018-as adatok csak egy picivel martadnak el az eddig rekordnak számító 2017-es évtől, amikor 3636 ingatlakiürítés történt.

Összesítette a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK), hogy 2018-ban (amelyet a Fidesz-kormány a családok évének nevezett ki) összesen hány ingatlankiürítés is történt az országban - olvasható a 24.hu cikkében.

Az adatok szerint tavaly 3212 ingatlankiürítés történt, ez csak kicsivel marad el az eddig rekordévnek számító 2017-től, amikor 3636 kilakoltatás történt.

Ráadásul a 2018-as adatok úgy jöttek össze, hogy az országgyűlési választás miatt a téli kilakoltatási moratórium nem áprilisban, hanem májusban ért véget. Vagyis rövidebb idő alatt sikerült majdnem annyi kilakoltatást végrehajtani tavaly, mint 2017-ben.

Az MBVK nyilvántartása alapján tavaly

  • lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt 1928,
  • lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 743,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során 318,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 204,
  • bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően pedig 19
  • kilakoltatás történt.

    Az MBVK elnöke, Schadl György a 24.hu-nak elmondta, a legtöbbször még mindig a devizahiteles ügyek miatt kell intézkedni, bár a szám csökken. Schadl szerint az "adatok magukba foglalják azokat az ingatlankiürítéseket is, amelyek nem lakóingatlanok, hanem például üzlethelyiségek voltak, így az nem jelenthető ki, hogy a több mint 3200 kilakoltatással ennyi család került volna az utcára tavaly. De hozzátette, kilakoltatásból egy is sok, főként ha a kiskorú gyermekek is vannak a családban."

    Ha ugyanis a családok akár átmenetileg sem tudnak valahová elköltözni, akkor a törvényi kötelezettség miatt a gyámügy kiveszi a családból a kiskorú gyeremeket, és ők helyezik el. (Baranyában ilyen eset nem történt, Somogyban viszont igen.)

    Tízezer aláírással a kilakoltatások ellen

    A gyakorlat ellen A Város Mindenkié (AVM) tavaly 10 ezer aláírást gyűjtött (hogy egyáltalán ne lehessen kisgyerekes családokat kilakoltatni), ellenzéki politikusok be is terjesztették a Parlamentben az erről szőló törvénymódosítási javaslatukat, ám a Fidesz élből elkaszálta a próbálkozást. Az AVM most a 20 ezres aláírásszámra gyúr.

    Az elmúlt három évben 10 ezer kilakoltatás történt, ám a valós szám egyes vélekedés szerint magasabb lehet (akár 4-4500 eset/hó), mivel sokan nem várják meg a bírósági végrehajtókat és a rendőröket, hanem szép csöndben maguktól kiköltöznek.

    A Város mindenkié pécsi csoportja (AVM Pécs) korábbi adatai szerint 2017-ben a közel 4000 pécsi önkormányzati ingatlanban élők egynegyede veszélyeztetettnek számít lakhatási szempontokból: 259 lakásban jogcím nélküli lakáshasználók voltak, 559-ben lejárt bérleti szerződéssel rendelkezőkl éltek, 83-ban lejárt használati szerződéssel (annak ellenére, hogy a lakáshasználói kategória 2015-ben megszűnt és elvileg bérleti szerződést kellett volna kötni az érintettekkel) laktak, 106 ingatlant pedig önkényes lakáshasználók foglaltak el.