Helyünk: a B-liga, B osztályának B csoportja

Igen, erre lehetett számítani – válaszolta a szakember. Majd hozzátette, a hitelminősítő előrejelzéséből ugyanakkor kiderül: kétségbe vonják a kormány költségvetési hiányt lefaragó terveit, illetve annak hatásosságát. „Az államháztartási deficitet a kormány friss, 4,5 százalékos előrejelzésénél is nagyobbra, a realitásoknak szerintem is inkább megfelelő 5,3 százalékra becsülik, és számításaik szerint idén a tavalyi 73,5 százalékról 75,6 százalékra ugrik a GDP-arányos adósságráta, s várhatóan csak 2027-tól kezd csökkenni”.

A tavalyi bődületesen nagy, az EU-ban második legnagyobb államháztartási hiány még a kormány év végi prognózisát is meghaladta. Ez kihatott az idei előrejelzésre, a kormány azt tervezte, hogy a deficitet 3 százalék alá, 2,9 százalékra fogja leszorítani, de ez teljesen irreálissá vált. Előbb miniszteri bejelentések formájában, majd az EU-nak átadott konvergencia-programban is rögzítve, 4,5 százalékra emelte a hiánycélt, ennek megfelelő új költségvetés azonban nem készült. „Valójában az a helyzet, hogy Magyarországnak nincs elfogadott, valós 2024-es költségvetése, mert azok a számok, amelyeket 2023 tavaszán odatettek a képviselők asztalára, még a már akkor is teljesen irreális prognózisra támaszkodtak” – summázta a jelenlegi helyzetet Karsai Gábor. 

Az egy évvel ezelőtt készült 2024-es növekedési- és hiány-előrejelzések ilyen körülmények között nyilvánvalóan tarthatatlanok. A most meghirdetett konvergencia programban szereplő számok reálisabbak, de a változatlanul érvényben levő költségvetési törvényt nem lehet komolyan venni. 

Azt elvileg örvendetesnek véli a GKI vezérigazgató helyettese, hogy a 2025-ös költségvetést végre ismét csak ősszel fogják benyújtani. A novemberi amerikai elnökválasztás eredményére történő hivatkozás azonban nevetséges, mert az egyrészt közvetlenül aligha gyakorolhat hatást a 2025-ös magyar gazdasági folyamatokra, másrészt Trump politikájának egyik fő problémája éppen a kiszámíthatatlansága. Sokkal inkább arról lehet szó – mondta Karsai Gábor –, hogy az idei második félévben valószínűleg elkerülhetetlen költségvetési megszorításokat nem akarják a választások előtt nyilvánossá tenni, pedig erre volna szükség az idei költségvetés tisztába tételéhez. 

Már az idei első negyedévi deficit is meghaladta az egész évre előirányozott hiány 90 százalékát, hogy ebből a zsákutcából milyen kivezető utat találnak a Pénzügyminisztériumban, azt csak a József nádor téren ismerik. Ők – remélhetően – jobban képben vannak, ismerik, hogy várhatóan milyen bevételek, mekkora mértékben fognak beérkezni az államkasszába, s felmérték azt is, miből, mennyit kell lefaragni a hiány csökkentése érdekében. 

Hogy a GKI műhelyeiben látnak-e erre forrásokat? Karsai Gábor azt gondolja, az áfát, az szja-t aligha fogják emelni, a beruházások „átütemezését” viszont már be is jelentették. Kiadáscsökkentések, a különadók kiterjesztése vagy emelése viszont nagyon is elképzelhető az egyensúly javítása érdekében.

A második félévben ismét az infláció növekedésére számítanak a kutatók. A tavalyi első félév áremelkedése még nagyon magas volt, az év végére jelentősen lejjebb mentek a számok. Folyamatos, az előző hónapokhoz viszonyított áremelkedés most is van, ez várhatóan folytatódni is fog.  

Karsai példaként a márciusban a visszamenőlegesen az inflációhoz igazított telekommunikációs áremelkedést említette, ennek hatása már láthatóvá is vált, a bankszféra költségnövelő adatai majd az április számokban jelennek meg, a társasházi közös költségek - szintén visszamenőleges áremelkedése – pedig jellemzően a májusi számokat terheli majd. Az üzemanyag-árakat most időlegesen lenyomták, de a világpiaci tendenciák bizonytalanok. Az év végére az infláció akár 6 százalék fölé is emelkedhet, bár ez a mezőgazdasági termelésnek, az agráráraknak is függvénye

Hogyan értékelik mindezt a külföldi hitelminősítők, illetve azok a beruházók, akik befektetési területet keresnek a pénzüknek? Az unió részéről már jó ideje kemény kritikákat kapunk, szinte minden testület elégedetlen a magyar gazdaság és a kormány teljesítményévvel. Nem gondolják ezt másként az egyes nemzeti kormányok sem. A német és osztrák befektetőket a kiskereskedelmi „háborúskodás”, a korrupció mértéke pedig az amerikaiakat és mindenki mást gondolkodóba ejt. Az unióból ugyan lefékeződött a tőkebeáramlás, de például a kínaiakat ez kevéssé izgatja. 

„Ezeket az aggályokat nyilván a hitelminősítő intézetek sem tudják figyelmen kívül hagyni” – mondta a GKI vezérigató helyettese. Az S&P véleményében például az is szerepel, hogy a kormány gyakran alkalmazza a szükségállapotra vonatkozó intézkedéseket, amelyeket 2020 óta különböző indokokkal újra és újra meghosszabbítottak, megerősítik azt a véleményünket, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is korlátozott, s ez kevésbé teszi kiszámíthatóvá a politikai lépéseket. 

„Különösen a költségvetés helyzete és az egyelőre erőtlen korrekciók miatt áll fenn annak a lehetősége, hogy a Moody’s és a Fitch közül legalább az egyik rontani fogja a következő hónapokban a magyar hitelminősítést. Márpedig ebben az esetben a három nagy hitelminősítőből kettőnél már a bóvli kategória küszöbén lenne Magyarország, annak minden kedvezőtlen pénzpiaci következményével együtt” – összegezte Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató helyettese.