Ma még nem lehet tudni, ismét háború lesz-e az egész Közel-Keleten
„Egy mondatban nem tudok válaszolni az alapkérdésére, ugyanis nem lehet megjósolni, hogy merre billen el a helyzet” – reagált Tarjányi Péter, amikor azt kérdeztük tőle, megfékezhető-e még az izraeli-iráni/libanoni/gázai harcok/háború eszkalációja, egy közel-keleti háborúvá szélesedése? A biztonságpolitikai szakértő szerint a felek dönthetnek korlátozott csapások mellett, s akkor nem teljesedik ki a helyzet egy közel-keleti háborúvá, vagy pedig folyamatosan a csapás-válaszcsapás-újabb válaszcsapás-stb. következik és ezzel a térség belesodródik a háborúba. Mindenesetre Izrael eldöntötte, hogy nem akarja megadni a lehetőségét annak, hogy egységben maradhasson az a fajta szövetségesi viszonyrendszer, amiben a szunniták és a síiták, valamint a mögöttük álló nagy síita állam, Irán közösen fel tudott készülni az egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadásra. Nem csak ezeknek a félkatonai terrorszervezeteknek a megsemmisítése a tét, hanem végső soron az iráni atomprogram léte – derült ki a fejtegetéséből.
Napok óta félelemmel kíséri a világ jó része a Közel-Keleten ismét eszkalálódott helyzetet. A Hamasz terrorszervezet által Izrael ellen elkövetett kegyetlen és embertelen támadás után szinte napra pontosan egy évvel a térségben egyre komolyabb katonai akciók zajlanak. Izrael az utóbbi hónapokban folyamatos katonai akciókat hajt(ott) végre, hogy likvidálja a Hamasz vezetőit és embereit, ugyanakkor megsemmisítse a Gázában kiépített infrastruktúráját. Az akcióknak azonban sok szerencsétlen civil áldozata is volt, van. Ráadásul pár napja az északi határai mentén is indított először légvédelmi, majd szárazföldi támadásokat, hogy likvidálja és kifüstölje a Libanonban megtelepedett Hezbollah terrorszervezetet, célkeresztbe téve annak vezetőit is. Kérdés, lesz-e ebből újabb közel-keleti háború? Tarjányi Pétert kérdeztük.
A biztonságpolitikai szakértő szerint ez egyelőre még nem dőlt el. Kérdés, hogy – miképpen áprilisban láthattuk – a felek korlátozott csapások mellett döntenek-e, ebben az esetben a mostani helyzet nem teljesedik ki egy közel-keleti háborúvá. De az is benne van a pakliban, hogy folytatódik a folyamatos csapás-válaszcsapás-újabb válaszcsapás-stb., amivel a térség belesodródik a háborúba. Izrael mellett a nyugati diplomácia, Irán oldalán pedig a kínai, keleti diplomácia próbálja csitítani feleket, de korántsem biztos, hogy ez működni fog – mondta.
Kemény felismerés mindenki számára, hogy az Izrael elleni tavaly októberi Hamasz-támadás után Izrael felkészült, s eldöntötte, nem akarja megadni a lehetőségét arra, hogy egységben maradhasson az a fajta szövetségesi viszonyszer, aminek köszönhetően a szunniták (a Hamasz) és síiták (a Hezbollah), valamint a mögöttük álló nagy síita állam, Irán közösen képes volt az Izrael elleni egy évvel ezelőtti támadásra. Izrael azóta 70-80 százalékban megsemmisítette a Hamasz katonai szárnyát Gázában, közben olyan akciókat készített elő, mint a csipogós robbantásos merényletsorozat, amellyel kiiktatta a Hezbollah alsó és felső középvezetőségét, s a múlt héten légicsapásokkal már likvidálta a szervezet top vezetőségét is. Sőt, Irán terültén kivégezte a Hamasz politikai vezetőjét, továbbá felkészült a húszi lázadók központjai elleni támadásokra is. Hogy világosak legyünk: az Irán által szponzorált és szervezett támadások résztvevőiről – a Hezbollah, a Hamasz, a húszi lázadók embereiről – beszélünk, szögezte le.
„Ha Irán hagyja, hogy lépésről-llépésre megvalósuljon Izraelnek ez az akciósorozata, akkor fél év múlva kijelenthető lesz, hogy Izrael visszavetette, gyakorlatilag megsemmisítette ezeknek a terrorszervezeteknek a katonai szárnyait” – mutatott rá Tarjányi. Ha pedig ez megtörténik, akkor Izraelnek lehetősége lesz arra is, hogy – a légiereje és a csapásmérő eszközei segítségével – visszabombázza a középkorba Irán atomközpontjait. Ezek után Izrael elmondhatná, hogy Irán már nem atomhatalom, és nem kell attól tartania, hogy az atomfegyver előkészítő és befejező program megvalósuljon. Ezért billeg a mai helyzet kimenetele.
Ma már kristálytisztán látszik Iránnak az utóbbi években játszott szerepe és tevékenysége, nem véletlen, hogy a nyugati diplomácia – bár próbálja fékezni Izraelt, de – mégis egyöntetűen azt mondja: Izraelnek joga van megvédenie magát – magyarázta.
Nem szokatlan-e, hogy eléggé csendben vannak a térségbeli arab országok? – kérdeztük. A szakértő magyarázata szerint ketté kell bontani ezt a dolgot. A Hamasz ugyan nem síita szervezet, ám mégsem lehet mondani, hogy baráti fogadtatásra lelne a szunnita vallású Szaúd-Arábiában, és mégis: az Öböl-menti államok és Szaúdi Arábia behunyják a szemüket a felett, hogy a Hamasz nyitott a síita Irán felé. Mára már azt is tudjuk, hogy a Hamasz és a Hezbollah vezetőit, stratégáit Iránban képezték ki. Látható tehát, hogy Izrael ellenében az elmúlt 10-20 évben füstté váltak a régi vallási ellentétek. Az Öböl-államok és Szaúdi Arábia hozzáállása kettős: az egyik oldalról elítéli azt, amit Izrael tett-tesz Gázában, ugyanakkor nem tartják rendben lévőnek azt sem, hogy Irán felborítsa a térség békéjét azzal, hogy atomhatalommá akar válni – ez ugyanis (atom)fegyverkezési spirált indítana el a régióban. Az Öböl-országok és Szaúdi Arábia valójában értik, de azért persze bizonyos szempontból nem fogadják el azt, amit Izrael csinál, ugyanakkor hallgatólagosan támogatják.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Jordánia külön is kiemelendő, hiszen ez a térségbeli ország az elmúlt 50-60 évben többször is háborúzott Izraellel, most azonban a légiereje semmisített meg több, Irán által Izraelre kilőtt rakétát. Furcsa ez a helyzet, adott esetben akár ősellenségek is egymás mellé kerülnek, ami mutatja, mennyire törékeny a helyzet – vonta le a következtetést Tarjányi, aki szerint mindenki tojáshéjakon lépked.
„Az alapkérdésre nem tudok válaszolni egy mondatban: nem lehet ugyanis megjósolni, hogy merre billen el a helyzet” – szögezte le. Majd hozzátette: a következő néhány napban meglátjuk, merre mozdul el a helyzet.
Vajon a közelgő amerikai választás mennyire játszik szerepet a jelenlegi veszélyes konfliktus esetleges eszkalációjában? – kérdeztük. Tarjányi emlékeztetett rá: a demokrata adminisztráció számára lényeges lenne – és mindent meg is tesz azért –, hogy ne úgy forduljanak rá az elnökválasztásra, hogy lehetővé tegyék Donald Trump számára azt kommunikálni, miszerint az Egyesült Államok belesodródott egy közel-keleti háborúba, egy Irak 2.0-ába, ami sok éven keresztül rengeteg pénzt emésztene fel. Kiváltképpen úgy, hogy Trump tényleg elmondhatja: ő hozta tető alá az Ábrahám-megállapodásokat, illetve, hogy elnökségének négy éve alatt az USA nem keveredett háborúba. Egyébként – jegyezte meg a szakértő – miután Trump volt az, aki felrúgta az Irán elleni szankciókat enyhítő Obama-paktumot, s ő volt az is, aki parancsot adott az iráni forradalmi gárda parancsnokának likvidálására iraki területen, Teherán mélységesen gyűlöli az ex-elnököt, s nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban két esetben is felsejlett az iráni titkosszolgálatok részvétele két Trump elleni merénylet szervezésében is.
Ezzel együtt, abban egyetértés van a demokraták és a republikánusok között is, hogy jó lenne, ha Izrael le tudna számolni Iránnal. A demokraták tehát el szeretnék kerülni a háborút a Közel-Keleten, s a jelek szerint Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akár gesztusokra is kész lehet ennek érdekében, de – magyarázta Tarjányi figyelmeztetően – a katonák logikája ezt felülírhatja. Ha Netanjahu esetleges gesztusai működnek, akkor egy hónapig nem lesz eszkaláció – prognosztizálta, hozzátéve azt is, hogy a demokraták és a republikánusok között abban egyetértés van, hogy Iránnal kell valamit kezdeni, és jó lenne, ha ellehetetlenülne Irán atomprogramja.
