Még Nyugatra mutat a magyarok iránytűje, de Kelet is erősödik

A GLOBSEC Policy Institute 2016 óta minden évben monitorozza a közép-kelet-európai régió lakosságának véleményét az EU-ról, a NATO-ról, a demokrácia megítéléséról, állapotáról, a stratégiai partnerekről, illetve olyan, kiemelkedően fontos eseményekről, mint a Covid-járvány, vagy az ukrajnai háború. Kilenc ország lakóitól – Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Románia – gyűjtött válaszok alapján igyekeznek képet alkotni arról, milyen trendek látszanak kirajzolódni itthon, illetve a régióban. Az eredményeket a „Keletre vagy Nyugatra mutat a magyarok iránytűje?” című, a Political Capitallel közös konferencián ismertették. 

2024-es felmérése szerint azt lehet mondani, hogy a közép-kelet-európai régió támogatja a nyugati intézményrendszert, nagyon fontosnak tartja, hogy ezekhez az intézményrendszerekhez tartozzanak, támogatja Ukrajnát – mondta Szicherle Patrik. A GLOBSEC kutatója hozzátette, stratégiai partnerek tekintetében is inkább nyugatra kacsintanak ezek az országok az USA, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság felé. Viszont súlyos regionális különbségek vannak például Oroszország és Ukrajna kapcsán, mert élesen el lehet választani Csehországot, Lengyelországot és a három balti államot Magyarországtól, Bulgáriától és Szlovákiától.

Ahhoz, hogy ezt a válaszvonalat szemléltesse, a GLOBSEC (Centre for Democracy & Resilience) budapesti tudományos munkatársa elmondta, arra a kérdésükre, hogy kit okolnak az ukrajnai háborúért, Szlovákiában és Bulgáriában összességében kevesebb, mint 50 százalék mondta, hogy legfőképp Oroszországot. Magyarországon és Romániában 55 százalék okolta elsősorban az oroszokat, míg a regionális átlag 61 százalék. De akkor, amikor azt kérdezték, hogy a jövőben hova tartozzon Ukrajna, Magyarország és Szlovákia volt az a két ország, ahol többen voksoltak Ukrajna semlegessége mellett, mint ahányan azt mondták, hogy tartozzon az EU-hoz, a NATO-hoz, esetleg mindkettőhöz.   

Szicherle Patrik szerint az általános eredményekhez még az is hozzátartozik, hogy erős támogatottsága van a demokráciának, mint elvnek és nagyon kevesen vágynak például arra, hogy totalitárius rendszerben éljenek, ahol nincsenek rendszeres választások. Vannak azonban kivételek: Csehországban, Romániában és Szlovákiában a lakosság több, mint harmada támogatna egy totalitárius rendszert. Az LMBTQ közösség jogainak biztosítása ügyében – ahol kiemelték a házassághoz való jogot is – nagy volt a különbség, mert míg Csehországban 73, Magyarországon 55, addig a például Lettországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Litvániában 40 százalék alatti eredményeket mértek.

Mennyivel másabb a gondolkodás Magyarországon a többi vizsgált országhoz képest? – kérdeztük a szakembert. Ha az EU és a NATO tagságot nézzük, akkor az ország az élmezőnyben van a régióban. 86 százalék mondta, hogy szeretne továbbra is az EU tagja maradni, a NATO tagság támogatottsága még ennél is nagyobb volt, 91 százalék. „Volt egy olyan kérdésünk is, egyetértenek-e azzal, hogy az EU diktálja nekünk mit csináljunk, anélkül, hogy Magyarországnak befolyása lenne az unióban történő dolgokra? Ezzel csak 39 százalék értett egyet, ami kiemelkedően a legalacsonyabb eredmény volt az egész régióban. Ennek oka lehet az is, hogy a magyar kormány gyakorlatilag büszkélkedik azzal, hogy vétófenyegetés segítségével kivetetett az oroszországi szankciós csomagokból bizonyos elemeket. Ukrajnára nézve kiderült, hogy a szomszédos ország támogatottsága viszonylag alacsony, 36 százalék mondta csak, hogy Ukrajna legyen az EU, a NATO vagy mindkettő tagja. Bár ez a kis szám már 13 százalékkal magasabb, mint 2022-ben volt. Emellett a megkérdezett magyarok több, mint a fele mondta, hogy szerintük az, hogy a Nyugat fegyvereket biztosít Ukrajnának, provokálja Oroszországot és közelebb hozza a háborút. Fenyegetésnek 47 százaléka gondolja Putyin országát” – sorolta Szicherle Patrik. 

Amit még kiemelt, az a demokráciával való elégedettség kérdése, ami 2022-ben tetőzött, akkor 50 százalék feletti értéket mértek. Azaz százból 54 magyar válaszadó elégedett volt azzal, ahogyan a demokrácia működött az országgyűlési választások évében Magyarországon. Ez az arány azonban mára visszaesett 36 százalékra, ahogyan csökkent a kormányba vetett bizalom is, az a 2022-ben mért 55 százalékról 39-re.

A stratégiai partner kérdéskörben évek óta Németország vezetett. Viszont Kína lett a második legtöbbször említett stratégiai partner, 34 százalék nevezte meg 2024-ben, ezzel az egész régióban itt mérték a legmagasabb értéket. „Itt is látszik, hogy működik a kormány pozitív Kína üzenete, legalábbis a saját szavazóbázisa körében” – tette hozzá a tudományos munkatárs. 

Arra a kérdésünkre, hogy mi állhat ezeknek az eredményeknek a hátterében, Szicherle Patrik kiemelte a kormány üzeneteit gyakorlatilag kritika nélkül ismétlő médiabirodalom jelentőségét. Ráadásul bizonyos szektorokban lefedik majdnem az egész magyar piacot. Ezeknél a sajtóorgánumoknál például folyamatosan pozitív képben jelenik meg Oroszország, most pedig kiváltképpen Kína. „Az ukrajnai háborúról csak a kormánynak az Ukrajna kritikus és Oroszországgal megengedőbb nézetei jelennek meg. Szlovákiában és Bulgáriában is megengedőbbek az emberek, de ott ez nemcsak a médiának köszönhető, hanem azért is, mert náluk van egy alulról jövő, a nép oldaláról generálódó pozitív vélemény Oroszországról, ami történelmi, vagy kulturális kapcsolatokon alapszik, illetve Bulgária esetében ott van a közös ortodox keresztény hit is” – magyarázta Szicherle Patrik.