Orosvári Zsolt: nem tudom mire vár a bíróság

Orosvári Zsolt közigazgatási perben két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonság jogsérelme, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak.

Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a strasbourgi bíróság ítélete szerint rendezni kellett a magyar államnak a rokkantak helyzetét. Ezen ítélet után két év hallgatás következett, majd a parlament csendben módosította a törvényt, s onnantól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap, mert csak 2020 után engedett egy keveset a kormány – Zsolt megfogalmazása szerint – a „szociális szadizmusából”.  

A felperes az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, és aki az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszűntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék lerakatot. Megkapta az Egészséghős díjat és a Magyar Civil Becsületrendet, a TASZ pedig Szabad-díjra jelölte. A 85 ezer forintos rokkant ellátásban részesülő, két gyermekét egyedül nevelő családapa autoimmun betegséggel küzd. A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló ún. alapösszeget kapja meg rokkant ellátásként. Az első tárgyalásra a NoÁr Mozgalom még telekocsikat is szervezett, hogy jelenlétükkel támogassák őt.

A Veszprémi Törvényszéken történt első tárgyaláson – amiről a Hírklikk is beszámolt – felhívta a bíróság a felperest, hogy fejtsék ki álláspontjukat arról, miért kellene az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulniuk. Ha az AB megvizsgálja az egész folyamatot és felismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt 300 ezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt is. Tehát kötelezheti a jogalkotót, hogy visszamenőlegesen annál az embertömegnél is a 2021-es új szabályokat alkalmazza, ehhez pedig induljanak el a közigazgatási eljárások azért, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket.  

Annak rendje és módja szerint tavaly decemberben el is készült a beadvány. „Meg voltunk nyugodva, mert teljesítettük a bíróság kérését és még azt is kiszámoltuk, hogy mikorra kapja meg az alperes, azaz a kormányhivatal, és azt is, hogy a reagálásukra rendelkezésre álló 15 nap január 18-20-ig járt le. De mivel nem küldött a kormányhivatal semmit, vártuk a február 9-i tárgyalást” – mesélte Orosvári Zsolt. 

Ehelyett március végén kiküldtek egy olyan kérdéssort megválaszolásra, ami Orosvári szerint nagy valószínűséggel nem ügyvédi hatáskörbe tartozik, hanem elsősorban az ügy alperesének – a kormányhivatalnak – a feladatköre lenne. Hiszen neki áll ehhez rendelkezésére a szükséges infrastruktúra. Viszont nem tűztek ki újabb tárgyalási napot. „Azt várják tőlünk, hogy összegszerűen, adatokkal alátámasztva dolgozzuk ki azt, hogy az elmaradt korrekció – az, hogy nem tettek minket egy csoportba - az szerintünk milyen csoportokat, hogyan és miért érint hátrányosan. Miközben az én peremben nem csoportokról, hanem rólam van szó” – magyarázta a sárbogárdi rokkant apuka.

Ez most egy olyan ügy, amelyben az egyik oldalon ott van 300 ezer ember, akiket, ha elutasít a bíróság, bennük komoly haragot fog gerjeszteni. A másik oldalon – ha az emberek mellett dönt – föntről koppinthatnak a fejére. Ezt mind értjük. De nem azért ül valaki a bírói székben, hogy kibújjon a felelősség alól, miközben abban kellene döntést hoznia, hogy a kidolgozott beadványt tovább küldi-e az Alkotmánybíróságnak – érvelt Orosvári Zsolt, aki megjegyezte: tudom, hogy a jól fizetett bírói állásban ez nem olyan sürgős ügy, mint a boltban a filléreket számolgató többszázezer rokkant számára.

Szerinte a tavaly márciusban benyújtott perben - amely eddig egyetlen tárgyalási napot ért meg -, a bíróság a felelősség elkenésére, időhúzásra játszik, miközben 300 ezer ember napi léte függ tőle. „Úgy látszik, hogy a független hatalmi ág, azaz a bíróság nem érzékeli azt, hogy az állam jogszabályi hibái miatt korrekciókat kellene végrehajtania. Ugyanis így nem látja el a feladatát azokkal az emberekkel szemben, akik egyébként a megbízói és a fizetői” – vélte Orosvári Zsolt, aki egészségügyi állapota miatt a közeljövőben egy komoly és nehéz műtétnek néz elébe. Az orvosi beavatkozás kimenetele bizonytalan, és akár sokkal rosszabb állapotba is kerülhet, amely azután újabb kiadásokat generál, mert akár hosszabb ideig ápolásra is szorulhat. 

Megkérdeztük a Veszprémi Törvényszéket is. A válaszból kiderült, hogy a február 9.-i tárgyalást a tanács elnökének „az ítélkezésből történő váratlan és elháríthatatlan kiesése miatt” kellett elhalasztani. A bíróság a megelőző tárgyalást azért halasztotta el, mert a felperes Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezését kérte. A bíróság tárgyaláson kívül meghozott, március 27.-i végzésével a felperest e kezdeményezés indokolására hívta fel, mert a felperesi beadvány további kidolgozását tartotta szükségesnek. „A bíróság az Alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezése iránti indítványról tárgyaláson kívül is határozhat. Tárgyalás tartására e döntés függvényében kerül sor, amelynek időpontja előre nem látható.” Mindez viszont azt jelenti, hogy akár hónapokig is eltarthat mire a bíróság dönteni fog egyelőre még csak a következő tárgyalás napjáról.