Politikai üzenete lehet, ha Magyarország kilép a nemzetközi bíróságból
„Volt már arra példa, hogy egy-egy állam valamiért kilépett egy nemzetközi szervezetből, de ebbe nem rokkant bele senki. Politikai értelemben azonban ez egyfajta üzenet, amelynek lehetnek kellemetlen politikai utózöngéi” – véli Lattmann Tamás. A nemzetközi jogásszal annak kapcsán beszélgettünk, hogy kiderült, Orbán Viktor arra utasította a kabinet három tagját, mérjék fel, milyen nemzetközi következményei lehetnek annak, ha Magyarország, az uniós tagországok közül egyedüliként, kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szervezetéből? Mindez alig négy nappal azután történt, hogy hazánk átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét; két nappal azután, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezett korábban a délszláv háborúban elitét politikusok és katonák ügyében is?
Hágában nem ez az egyetlen nemzetközi bíróság. Nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a szintén Hágában működő Nemzetközi Bírósággal, amely az államok közötti vitákat rendezi, sem a korábbi Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, amely a jugoszláviai helyzetre kialakított ideiglenes intézmény volt. Ez utóbbi elé állították annak idején – többek között – a délszláv térségben elkövetett gyilkosságok miatt Milosevicset száznál is több vádlott társával.
A Nemzetközi Büntetőbírósággal több államnak is feszült a viszonya.
Huszonkét éve működik a büntetőbíróság, ennyi idő alatt természetesen voltak és biztosan lesznek más országokkal is konfliktusaik. A jelenlegi helyzet azért más. A nemzetközi konfliktusok kiéleződése miatt, az európai országok egységesen beálltak a bíróság mögé, mert egyre több olyan bejelentés érkezik az ICC főügyészéhez, ami népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével kapcsolatosak. Ezért is biztosította az Európai Unió az elmúlt húsz évben messzemenő támogatásról a bírákat. Nagyon rossz üzenetnek tartom, ha egy ilyen helyzetben szembemegy valaki a többi ország egységes álláspontjával. Magyarország esetében politikailag annyiban bonyolultabb egy ilyen lépés, mert az Európai Uniós külpolitikájában nagyon kevés kérdésben van egyetértés, de ezek között az egyik éppen a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének támogatása.
Orbán Viktor biztosan kalkulál ezzel. Alighanem felmérte, hogy ennél népszerűtlenebb már úgyse lehet az Európai Unióban. Nincs mit vesztenie.
Szerintem ez hibás álláspont lenne. Politikai értelemben igenis súlyosabb hatása lehet, mint amivel kalkulál a kormány. Hozzá kell tennem, semmiféle jogi kötelezettséget nem szeg meg az állam a kilépéssel, mert egy nemzetközi szerződésen alapuló kapcsolatról beszélünk, amiben minden állam a saját döntésével, mint szuverén entitás vesz részt.
A jövőre nézve ennek milyen következményei lehetnek?
Az egy másik kérdés. Látni kell, ha most ki is lépünk, azzal nem szűnnek meg a múltban keletkezett kötelezettségeink. Amennyiben mondjuk Putyin, vagy Netanjahu esetleg Budapestre látogatna, letartóztatásuk kötelezettsége továbbra is megmaradna.
Aminek nyilván úgysem tudnánk eleget tenni…
De egy ilyen kötelezettség megköti minden politikus döntési szabadságát.
Az elmúlt húsz évben születtek ítéletek is, letartóztatások? Tudunk kifejezetten ismert politikusokról, államfőkről?
A bíróság 2005. július 8-án adta ki első elfogatóparancsát, az első tárgyalásait pedig 2006-ban tartotta. 2012-ben hozta meg az első ítéletét, amikor Thomas Lubanga Dyilo kongói hadurat bűnösnek találta a gyermekkatonákkal kapcsolatos háborús bűncselekményekben. Tizennégy év börtönre ítélték. Miután bejelentették, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes vizsgálatot indít a Fülöp-szigeteken a fokozódó kábítószer-háború kapcsán, Rodrigo Duterte elnök ellen, az gyorsan elindította országa kilépési folyamatát. Ebbe a sorba illeszkedik a Putyin ellen kiadott letartóztatási parancs, de eljárásra csak akkor kerülhetne sor, ha a „vádlott” hajlandó volna megjelenni a bíróság előtt. Bármilyen későbbi ítélethez előbb a személyes büntetőjogi felelősségét kellene megállapítani. Ugyanez a helyzet a mostani izraeli miniszterelnök elleni elfogató paranccsal is.
Ha a tényleges bírósági eljáráshoz a személyes felelősséget is előbb meg kell állapítani, nem csak politikai nyilatkozatnak tekinthető egy ilyen bejelentés?
Amikor a Putyin vagy Netanjahu elleni letartóztatási parancsot kiadta a bíróság, akkor mindkét esetben előzetes információk és adatok alapján döntött az ebben illetékes főügyész. A letartóztatási parancs még önmagában, az ő esetükben sem ítélet, és mivel a letartóztatási paranccsal érintett személyek jó okkal nem rohannak Hágába, hogy tisztázzák magukat, a bizonyítást sem lehet lefolytatni az esetükben. Amikor a magyar kormány azt nyilatkozta, hogy a bíróságot valakik politikai célokra akarják használni, valótlanságot állított. Nem használja senki a bíróságot politikai célra, mert a bíróság nem mondta ki egyikükről sem, hogy háborús bűnös lenne. A politika ott lépne be az igazságszolgáltatásba, ha bizonyítás nélkül születne az ügyükben ítélet.
