A légtér megtelt, menjünk inkább vonattal?
Még csak július van, de a légiközlekedésben már csúcsra jár a káosz, rendszeresek a késések, járatkimaradások. A repülőtereken dühös, felháborodott utasok százai próbálnak információhoz vagy legalább egy pohár vízhez jutni. Kránitz Balázs légiközlekedési szakújságíró, a budapesti Aeropark ügyvezető-helyettese mondta el a Hírklikknek, milyen okok sorozata vezethet egy-egy valóban dühítő helyzet kialakulásához.
Természetesen emberi hibák is közrejátszanak, ha a gép késik, vagy törlik a járatot, az utasok órákig kénytelenek várakozni a repülőtéren, de Kránitz inkább azt magyarázza el, milyen kivédhetetlen helyzetek okozhatják az úgynevezett „dominó effektust.”
Valóban betarthatatlan a menetrend? – kérdeztük a szakértőt. „A menetrend papírforma szerint tartható lenne, de annyira sok mindentől függ, főleg nyáron, hogy ha valahol a dominó ’megborul’, a sor végén is érezteti hatását. Ez azt jelenti, hogy délutánra, estére egy járat óriási késéseket gyűjthet össze. A reggeli járatok biztosak, a késések az esti órákra kulminálnak” – magyarázta Kránitz. Tudni kell, hogy a légitársaságok feszített tempóval működnek. Azt, hogy a meghatározott – mondjuk 6-8 – járat beleférjen a napba, nagyon rövid fordulóidőben lehet csak megvalósítani. A keresett, forgalmas célpontokon, például a görög szigeteken kevés a hely, ki van centizve, mennyi időre tudják fogadni a gépeket. Ha csak egy járat is csúszik, dől a papírforma.
Ezen kívül a légiforgalmi irányítás kapacitásának is megvannak a korlátai. Hiány van itt is és a földi kiszolgáló személyzetnél is. A Covid-járvány idején a légitársaságok és földi kiszolgálószervezetek szerte Európában leépítették a dolgozókat, a hirtelen megindult forgalomban pedig még nem sikerült maradéktalanul pótolni őket. És ha mindez nem lenne elég, jön még a résidő, amit mostanában tapasztalunk. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen okból a gép lekési a rendes indulási idejét, utána új időablakot kell keresni. Ez pedig lehet 10-15 perc, vagy akár 1 óra is, feltéve, hogy a célreptér tudja-e fogadni, vagy a köztes időszakban át tudják engedni egy adott légtéren. Ilyenkor fordulhat elő, hogy az utasok a bezárt ajtajú gépeken ülnek, felszállási engedélyre várva. Beüthet egy nyári zivatar, amilyen a múlt héten sepert végig Európán, Magyarországon a légtér felét le kellett zárni. Újdonságként a szerbek a jég megelőzésére rakétázzák a zivatarfelhőket. Rövid zárásokkal jelentik be, hogy 15 perc múlva az adott légteret lezárják, vagyis az érintett gépeknek kerülniük kell, így mondjuk Horvátország túlterhelődik, és csökken az áteresztő képesség. Egy adott járatnál az sem mindegy, hogy előtte a gép hol járt. Vannak olyan repterek, például a londoniak, ahonnan késés nélkül nem tudnak elindulni, és akkor ezt a késést egész nap tolják maguk előtt – tájékoztatott a repülési szakértő.
A fogyasztóvédelem oldaláról vegyes a kép. Van olyan – mondta el saját történetét Kránitz Balázs –, hogy öt óra késés után három napon belül megjött a kompenzációs összeg, a legutóbbi utazásánál viszont – amikor este helyett másnap reggel ért haza Korfuról – elhárította a felelősséget a légitársaság. Miután sokszereplős a történet, megy a tili-toli, ki a felelős. Mindenki igyekszik a másikra tolni a hibát. Ami az utasokkal való bánásmódot illeti, Kránitz szerint is vannak különbségek. A repülőtéri kiszolgálás függ a helyi viszonyoktól, a földi személyzet hozzáállásától. Van, hogy komplett éjszakát kell eltölteni a gépre várva úgy, hogy sem tájékoztatást, sem ellátást nem kap az utas.
A szakértő szerint egyébként segítség lehet, ha az utazó letölti telefonjára a megfelelő alkalmazást, így folyamatosan kapja az értesítést, ha bármi változás van a gépével kapcsolatban. Az utas oldaláról mindenesetre sok türelemre van szükség és arra, hogy ne éljük bele magunkat abba, hogy pár óra múlva csobbanhatunk a tengerben – figyelmeztet a repülési szakember.
A fogyasztóvédelmi hatóság (FEOSZ) felhívja a légitársaságok figyelmét, hogy a megfelelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól semmilyen esetben nem mentesülnek, azaz tájékoztatniuk kell az utasokat az esetleges késésről, a járattörlésről, adott esetben az átfoglalásról. Ez szolgálja mindenekelőtt ugyanis a fogyasztói érdekek érvényesítését, az utazásokra akár több százezer forintot is kifizető fogyasztók információkkal történő ellátása tehát nélkülözhetetlen. Honlapjukon arról is tájékoztatnak, hogy járattörlés esetén a tájékoztatáson felül étkezés és frissítők biztosítására, éjszakai szállás és transzfer szolgáltatásra, ingyenes telefonhívások biztosítására terjed ki a vállalkozások kötelezettsége.
A diszkont légitársaságok terjedésével lassan elviselhetetlen a helyi lakosok számára a tömegturizmus. Egyes frekventált helyeken (Barcelona, Baleár-szigetek, Tenerife, Horvátország) valósággal megfulladnak a turistáktól. Bár az ott élőknek a látogatók elviselhetetlenek, de a bevételre szükségük van, érdekeik találkoznak a fapadosokéval – és itt bezárul az „ördögi kör”.
Van, ahol fölismerték, hogy valamit tenni kell és elkezdtek különféle megoldásokkal korlátozásokat bevezetni. Elmozdulást jelent például az, hogy az amszterdami repülőtér – amely Európa legnagyobb gyűjtő, elosztó légikikötője – csökkenti a napi és éjszakai járatok számát, a zajvédelem vagy a forgalomszervezés miatt limitet vezet be. A franciáknál arról döntöttek, hogy rövid távolságra nem lehet repülőt indítani, helyette utazzanak vonattal. Persze ahhoz ott vannak szuper nagy sebességű vonatok…
