Rohamosan adósodnak el a magyarok, havonta 100 milliárddal nőtt a háztartások hitelállománya
A kormány idén és jövőre is a lakossági fogyasztás felfutásától várta, várja a gazdasági növekedést. A bizalomra a reálbérek gyors, tíz százalék feletti növekedése, illetve a hitelezés felpörgése ad okot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a bankok lakossági hitelállománya 7,9 százalékkal bővült éves alapon 2024 harmadik negyedévében.
Ezzel az ütemmel a magyar hitelpiac az uniós élbolyba került, ez a 5. leggyorsabb növekedési ütem, az EU-ban ugyanis alig 0,9 százalékkal nőtt az eladósodás mértéke, de a referenciának tekintett másik három visegrádi-országban is 5,1 százalékos bővülést mértek – írja a Népszava.
A III. negyedben a magyar hitelezésnél csak Bulgáriában (21,1 százalék), Horvátországban (10,7 százalék), Romániában (9,6 százalék) és Máltán (9,1 százalék) nőtt gyorsabban a banki kihelyezések üteme.
A hazai pénzintézetek háztartásokkal kötött új hitelszerződéseinek volumene éves összehasonlításban 72 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint a duplájára emelkedett – vagyis nem lehet azt mondani, hogy a lakosság nem hallotta meg a kormány ösztökélését. A gyors felfutásban egyszerre játszik szerepet az alacsony bázis – az inflációs válság idején gyakorlatilag befagyott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés. Másfelől a gyors lakossági hitelállomány növekedését hajtja az állami lakástámogatási rendszer átalakítása, a támogatások megszüntetése, azok gyakorlatilag kizárólag hitellé való alakítása.
Az MNB adatai szerint a harmadik negyedben 300 milliárd forinttal több hitel folyósítottak a bankok a háztartásoknak, mint egy évvel korábban – ez GDP 0,35 százaléka.
A lakossági új hitelszerződések volumene a harmadik negyedévben 755 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 72 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 130 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi kölcsönök esetében is 57 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A harmadik negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma 40 százalékkal emelkedett 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva, miközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt.
Míg 2023. szeptemberben 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. szeptemberben már 19,2 millió forint, amelyhez hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is. 2024 harmadik negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 25 százalékot tett ki, egy évvel korábban ez az arány 21 százalék volt – írta az MNB hitelezési jelentése. 2024 szeptemberében a bankok átlagosan 6,6 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékot tett ki. A bankvezetők körében végzett MNB felmérés szerint a bankárok a lakáshitelezésben további élénkülésre számítanak.
A harmadik negyedévben a lakosság fogyasztási hitelállománya 66 milliárd forinttal növekedett – ez több mint a duplája a 2023 hasonló időszakában felvett 30,4 milliárd forintnak – ennél gyorsabb növekedés utoljára a 2022 választási pénzszórás alatti lakossági eufória alatt tudtak elérni a magyar bankok.
Forrás: Népszava
