Társadalmi összefogás az ellenzéki EP-képviselők mögött

A beadvány régen látott magyar társadalmi összefogás eredményeként, parlamenten belüli és kívüli politikai pártok, mozgalmak, országos civil szervezetek, szakmai szövetségek, szakszervezetek közös fellépéseként készült el. 

Palotás János azzal vezette fel a bejelentést, hogy 2010 óta, amióta az Orbán-rendszer elkezdődött, ennek a beadványnak a legnagyobb a jogi jelentősége. Az összes ellenzéki, európai parlamenti képviselőnek átadták azt az anyagot, amelynek összeállítása Palotás János, Tóth Zoltán választási szakértő és Lattmann Tamás nemzetközi jogász kezdeményezésére indult el, és az a célja, hogy Magyarországon biztosítsák a szabad választás kikerülhetetlen és nélkülözhetetlen alapfeltételét, amelyet a magyar társadalom 2010, de különösen 2014 óta nélkülöz: az információhoz való egyenlő hozzáférést. Azt mindenki mondja, hogy eltorzult a választási rendszer, lejt a pálya Fidesz felé, óriási médiafölénye van a Fidesz-KDNP-nek az emberek megtévesztésére. Arra azonban eddig senki nem koncentrált, hogy akkor, amikor az EU parlamentjébe választják be a képviselőket, az EU-nak joga, de egyben kötelezettsége is, hogy hatékony eszközökkel biztosítsa: csak olyan emberek kapjanak mandátumot június 9-én, akiket a szabad választási akaratnak megfelelően választottak meg. 

Úgy vélik, ha az unió eddigi gyakorlatát folytatja és csak a választás napján, előtte egy-két nappal korlátozott jogkörrel küld választási ellenőröket, akkor nem tudják bizonyítani a szabálytalanságokat. Ezért dolgozták ki a kötelezettségszegési eljárást is kezdeményező beadványt, amelynek célja, hogy bíróság előtt is helytálló, bizonyítható bizonyítékokat gyűjthessenek össze a nemzetközi megfigyelők a magyarországi választásokról. 

Gyakran felvetődik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem kísérte figyelemmel 2010 óta a magyarországi választásokat.

Magyarországon az első szabad, plurális és többpárti – két fordulós – parlamenti választásokat 1990. március 25-én és április 8-án tartották. Ezen és az ezt követő magyar parlamenti választásokon jelen voltak nemzetközi választási megfigyelők, akik szabadnak, tisztességesnek minősítették a választásokat, beleértve a rendszerváltást (1990) követő hatodik magyar parlamenti választást is, amelyet 2010. április 11-én és 25-én tartottak meg.

2003-ban a Magyar Országgyűlés megalkotta az Európai Parlament magyarországi tagjainak választásáról szóló törvényt, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott. Ezt követően Magyarország 2004. május 1-jével lett az Európai Unió tagállama. Az EP tagok magyarországi választását 2004. június 11-én tartották és az – a nemzetközi megfigyelők szerint is – rendben lezajlott.

A 2010. évi választások eredményeként a Parlamentben 2/3-os többséget kapott a Fidesz-KDNP koalíció, amely miniszterelnöknek ismét (1998-2002 után újra) Orbán Viktort választotta meg. A 2/3-os parlamenti többség lehetővé tette új alaptörvény és választási törvények megalkotását. Ezzel a lehetőséggel élt is a parlamenti 2/3-os többsége 2012-ben. A magyar és a külföldi szakértői vélemények egyértelműen aránytalannak és társadalmilag igazságtalannak ítélték a magyar választási törvényeket. A médiában „a lejt a pálya a kormány focipályáján” hasonlattal éltek a szakértők.

Több olyan esetet is föl lehet sorolni, amikor az Európai Bizottság és az Európai Parlament figyelemmel kísérte a magyar választásokat. Az első a GRECO-é (az Európa Tanács által a korrupcióval szembeni törekvések érdekében létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja Group of States against Corruption – GRECO) volt, amelyik a 2010. június 7-11-én elfogadott értékelő jelentésében azt írta: a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásával problémák vannak Magyarországon. Ezek megoldására javaslatokat készített Magyarország számára. A GRECO – hét év múlva – 2017. március 20-24 között ismét áttekintette ebben a témában a magyarországi helyzetet és a következőket állapította meg: „a pártfinanszírozás átláthatósága terén az általános helyzet kiábrándító. Történt némi előrelépés például a célból, hogy a politikai pártok nyilvántartása átlátható és naprakész legyen, a pártok bevételeinek forrását és a választási kampányidőszak hosszát tisztázzák, továbbá, hogy az állami támogatásban részesülő politikai pártok és pártalapítványok behatóbb ellenőrzését biztosítsák. Az említett intézkedések ellenére, a pártfinanszírozás átláthatóságának általános helyzete nagymértékben ugyanaz maradt, mint az értékelő jelentés elfogadásakor volt.” A GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy tegyenek további intézkedéseket az előrehaladás érdekében, és amennyiben a hatóságok úgy akarják, arról tájékoztassák a szervezetet. 

A második ellenőrzés az EBESZ 2014. évi végleges jelentése, amely 36 pontban foglalta össze a magyar választás problémáit. Az EBESZ végleges jelentése a 2014. évi országgyűlési választásokról 36 javaslatot készített a magyar választási törvényre és a választások lebonyolítására. Az értékelés összességében kétségbe vonta a 2014. évi magyar választások demokratikus jellegét. A 36 pontból a Fidesz egyetlen egyet sem vett figyelembe. Ezt a tényt 2023. júniusában az Európai Parlament testületi ülése is megállapította, és határozatot is hozott róla. Ebben az szerepelt: „a közelgő 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a 2022. április 3-i magyar országgyűlési választásokat és népszavazást megfigyelő választási megfigyelési missziójáról szóló végleges jelentésében foglalt ajánlásokat még nem hajtották végre; sürgeti a magyar kormányt, hogy a választások lebonyolítását hozza összhangba az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal”

Magyarul: a magyar kormány egyetlen javaslatot sem fogadott el. 

A most elkészített javaslat kiterjed arra is, hogy az EU szerződés hatályos keretei között összekapcsolható az EU magyarországi választási misszió jelentésének 2024. évi tartalma és az EP 2024. évi alakuló ülésén megvalósuló mandátumvizsgálati eljárás eredménye. Az EBESZ várható vizsgálati jelentése tartalmazni fogja annak a bizonyítékait, hogy nincs szabad és tisztességes választás Magyarországon. Ennek alapján az Európai Parlament mandátumvizsgáló bizottsága a plenáris ülésnek javaslatot tehet, hogy semmisítse meg azokat a mandátumokat, amelyek a tisztességtelen Fidesz-mandátumokat eredményezték.