Trump tovább harcol a bírókkal és az idővel

Az új keresetből kihagyták Trump olyan cselekményeit, amelyek összefüggésbe hozhatók elnökségével, de nyitott marad a kérdés: elnöki, tehát nem büntethető cselekménynek számíthat-e, ha nem fogadja el a törvényes választáson elszenvedett vereségét, sőt, arra szólítja fel több állam választási hatóságait, hamisítsák meg a szavazatszámokat – alelnökét pedig felszólítja, hogy a törvényhozásban ne hagyja jóvá ezt a választási eredményt. Az újabb vádiratot tíz nappal a határidő lejárta előtt nyújtották be, a törvény ugyanis előírja, hogy a választások előtt 60 nappal nem lehet olyan perindítványt tenni, ami befolyásolhatja azok eredményét. 

Az új vádirat változatlanul leszögezi: Donald Trump a tények tagadásával, törvénysértően dolgozott azon, hogy érvénytelenítse a választók által hozott döntést. A vádiratból ezúttal kimaradt a vád, hogy Trump annak idején az Igazságügyi Minisztériumot és egyes államok közalkalmazottait is felszólította: keressenek neki „új szavazókat”, illetve ne ismerjék el a választási eredményeket. Az ügyészség bevonta keresetébe azokat az ügyvédeket is, akik tanácsadóként szerepeltek Trump csalási kísérleteiben, azzal, hogy magán jogtanácsosaival való együttműködése nem tekinthető elnöki tevékenységnek. Változatlan maradt a Trump elleni vád a 2021. január 6-i merénylet ügyében, amikor az elnök által feltüzelt csőcselék megtámadta a Capitolium épületét, rombolt és halálra kereste a törvényhozás tagjait. Trump a történtek alatt a közösségi médiákon uszította híveit, mondván, elcsalták a választást és hogy alelnöke, Mike Pence gyáva, mert nem tagadja meg az eredmények jóváhagyását. 

A periratban változatlanok maradtak a Trump elleni fő vádak: összeesküvési tevékenység, hogy elcsalja a választást és megakadályozza a választási eredmények jóváhagyását, A cél, hogy amerikaiak millióit fossza meg a választás jogától, és hamis szavazási listákat készíttessen olyan államokban, amelyekben Joe Biden győzött. Vádolják azzal is, hogy kihasználta a káoszt és az erőszakot, amikor hívei uszítására megrohamozták a Capitoliumot, mert azt remélte, hogy azzal megőrizheti hatalmát.

Trump szokása szerint szélsőséges szitkozódással válaszolt a lépésre. Szerinte „a washingtoni boszorkányüldözők kétségbeesésükben folyamodtak ehhez a lépéshez”, a vádirat nevetséges, csak azt szolgálja, hogy befolyásolja a novemberi elnökválasztást.

Szövetségi perétől függetlenül öt államban, amelyek között a választási szempontból kulcsfontosságúnak tekinthetők is vannak, Trump és több embere ellen is emeltek már vádat azért, mert meg akarták hamisítani a 2020-as választások eredményeit. Büntetőeljárás indult a volt elnök ellen Georgia államban és Washington D. C.-ben is, ugyancsak azért, mert nem ismerte el a választási eredményt és annak meghamisítására törekedett. Trumpot és bűntársait bűnszervezetben elkövetett okmányhamisítással vádolják. Georgiában négy volt segítője már elismerte bűnösségét, így fontos tanúkként szolgálhatnak a perben, amelynek időpontját még nem tűzték ki. Abban szerepel majd az a rögzített telefonbeszélgetés is, amelyben Trump felszólította az állam közigazgatásának egy vezetőjét, hogy „találjon szavazatokat” számára – miután Joe Biden csak kis többséggel győzött.

A Trumpnak kedvező legfelsőbb bírósági döntés egyébként ellentétes az ország alkotmányával, amely kimondja, hogy olyan emberek, akik az állam elleni felkelésben vesznek részt, miután esküt tettek az alkotmányra, nem jelölhetők. A Legfelsőbb Bíróság – amelyben többségben vannak a Trump által kinevezett bírák – tavasszal viszont arról is döntött, hogy nem távolíthatják el az elnökválasztási listáról Trumpot azért, mert megsértette az alkotmányt. Úgy foglaltak állást, hogy a Legfelsőbb Bíróság ebben nem dönthet, az a törvényhozás feladata. (Amelynek egyik házában, a Szenátusban a republikánusok többségben vannak, a Képviselőházban pedig a demokratáknak csak kis többsége van). Egyébként nincs esély arra, hogy a per még a választások előtt meginduljon, még kevésbé, hogy egyhamar ítélet szülessék. Várhatóan igen hosszú időbe telik majd, amíg – először alsóbb fokon, végül (az elfogultságáról már ismert) Legfelsőbb Bíróság előtt – eldől, felelőssé tehető-e tetteiért volt elnök. Aki akkor már a Fehér Házban ülhet és elítélése esetén megkegyelmezhet magának...

Az ügynek kihatása lehet a többszörös vádlott egy másik, függőben lévő New York-i perére: a legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozva meg akarják úszni a felelősségre vonást ebben az egyértelműen köztörvényes ügyben is. A volt elnököt adócsalással és könyvhamisítással vádolják, mert egy pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzt üzleti költségként próbált elszámolni. Trump ügyvédei e nehezen tagadható kérdésben is azzal érvelnek, hogy – a Legfelsőbb Bíróság említett döntése alapján – cselekedetei elnöki tevékenysége körébe tartoznak, tehát nem büntethetők. A manhattani esküdtszék mindenesetre már bűnösnek találta Trumpot az ügyben, az ítéletet a bíró még nem hozta meg. Amennyiben ez bekövetkezik, a törvények szerint Trump elítélt bűnözőként továbbra is elnökjelölt maradhat, sőt, meg is választhatják. Az eddigiek szerint a bíró még szeptemberben ítéletet hozhat – hacsak a döntést ismételten el nem halasztják, netán elfogadják Trump érvelését, hogy elnöki minőségében fizetett és adócsalt, miközben mindez megválasztása előtt történt.

Egyelőre szünetel az eljárás Trump szűkebb hazájában, Floridában, ahol már jó egy éve 37 pontban emeltek vádat ellene, mert szigorúan titkos nemzetbiztonsági iratokat vitt magával, törvénytelenül, a Fehér Házból, azok őrizetét nem biztosította és csak ismételt felszólításokra, kastélyában tartott házkutatások után volt hajlandó a dokumentumokat (amelyekkel barátai előtt hencegett) visszaszolgáltatni.

A volt elnök egyébként kezdettől mindmáig azt hirdeti, hogy a 2020-as választást a demokraták elcsalták tőle – és hogy az igazságszolgáltatás által ellene emelt vádak (összesen 91) alaptalanok, „politikai boszorkányüldözésről” van szó. Trump rendre durva, személyeskedő támadásokat is indít az ellene eljáró ügyészek, bírák ellen.

Donald Trump a minap újabb, visszatetsző kampányfogással hívta fel magára a figyelmet. Koszorúzási ünnepséget rendezett az amerikai fegyveres erők hősi halottainak washingtoni temetőjében azok sírjainál, akiket az afganisztáni kivonulásnál egy öngyilkos merénylő ölt meg. Az ünnepségen ott voltak a merénylet súlyosan sebesült túlélői is. Trump rendszeresen vádolta (ezúttal aligha alaptalanul) a Biden-kormányt, hogy megfelelő előkészületek nélkül hagyta sorsára Afganisztánt. A volt elnök fotósa fényképezni akarta az eseményt, de ezt a hősi temető illetékesei megtiltották, mondván: az előírások tiltják, hogy ott a politikai propagandát szolgáló felvételek készüljenek. Trumpék viszonzásul „eszementnek” minősítették a döntést. És a fotók, Trumpról és a rokkant katonákról, persze így is elkészültek, megjelentek a médiában.