Egyedi kerti garnitúrával gazdagodott a Janus Pannonius gyűjteménye

2024. szeptember 30. 12:21 2024. szept. 30. 12:21

Egy pécsi polgári család szőlőbirtokán zajló társasági élet középpontját képezte az a gomba alakú kerti garnitúra, amelyen egykor még Sólyom László, későbbi köztársasági elnök is tanult joghallgatóként a vizsgák előtti éjszakákon. Mostantól a garnitúra a JPM Zsolnay Múzeum udvarában tekinthető meg.

 

A JPM sajtóközleménye szerint a híres "gomba"-ülőke gyártása 1882-ben kezdődött, és egészen a két világháború közötti időszakig rendelhető volt. Bár az asztal eredeti tervrajza nem ismert, valószínűleg a gyár egyik modellőrje készítette. A garnitúra nem önálló művészi alkotás, inkább használati tárgyként funkcionál.

Főként romantikus kerti dekorációként használták, de praktikus célt is szolgálhatott. Az 1890-es évek elejéig majolikamázas terrakottából, majd az időjárásnak ellenállóbb pirogránitból készült, amely szintén majolika mázzal volt bevonva. A garnitúra az 1890-es években vált népszerűvé, különösen Ernst Wahliss bécsi kereskedő révén, aki külföldi megrendeléseket is hozott, és a garnitúra egy 1893-as bécsi kiállításon is szerepelt.

Az évek során azonban ezek a kerti kerámiák sérülékennyé váltak, így ma már ritkaságnak számítanak az épségben megmaradt darabok, mint például a JPM gyűjteményében található asztal és ülőkék.

 

A kertben elhelyezett kerámiák több évszázados hagyományra nyúlnak vissza, különösen az itáliai mintákat követve. A 16. században a híres francia keramikus, Bernard Palissy (1510–1589) alkotott életnagyságú állat- és növénymintázatokat kerámiából, melyek Medici Katalin megbízására díszítették a Tuileriák kertjének grottáját, egy mesterséges barlangot.

A gombaasztalt és ülőkéket eredetileg Varga Gyula idősebbik lányának családja örökölte, majd később Bajka Péter birtokába került, aki Pécsen született (1934), és Kaliforniában hunyt el (2012). A garnitúra végül 2021-ben Bajka Péter özvegye, Csajka Ágnes nagylelkű ajándékaként került a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe.

 

Forrás: PécsMa