Év végére kicsit faragott a hárommiliárdot meghaladó tartozásából a PTE
Tavaly december végére kemény 39 millió forintot sikerült a Pécsi Tudományegyetemnek csökkentenie a tartozásállományát, de az még így is 3,2 milliárd fölött áll.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint novemberről december végére 39 millió forinttal sikerült csökkentenie a fennálló tartozállományát a Pécsi Tudományegyetemnek.
Tavaly januárban 307 millión állt a tartozás, ez februárban 241 millióra csökkent le, de aztán nyár elejére már a milliárdot is meghaladta (március: 422 millió forint; április: 666 millió forint; május: 960 millió forint; június: 1,202 milliárd forint).
A tartozás növekedésének lendülete a nyáron sem hagyott alább (július: 1,546 milliárd; augusztus: 1,836 milliárd forint), és az ősz sem tudott határt szabni neki (szeptember: 2,148 milliárd forint, október: 2,603 milliárd forint), július és október között több mint egy milliárddal ugrott meg a számláló.
Novemberben aztán újabb ugrás következett, a PTE tartozásállománya átlépte a hárommilliárdos határt, és 3,259 milliárd lett az államkincstár adatai szerint.
December végére ez az összeg csökkent mindössze 39 millió forinttal, így a tartozás mértéke a tavalyi év végén 3,22 milliárd forint volt.
A PTE-t még az októberi adatok nyilvánosságra kerülése után kereste meg lapunk, hogy a tartozás nagy volumenű emelkedéséről kérdezzük, az okokat keresve.
Az egyetem válaszában azt írta, hogy
"egy konkrét tényezővel nem írható le az adósság oka, az látszik, hogy összefüggés lehet az intézmény nagysága, kapacitása, költségszerkezete, infrastruktúrája és az adósságállomány mértéke között."
Hangsúlyozták, ez nem PTE-specifikus, az október végi lejárt kötelezettségállományának nagyságrendje arányaiban nem nagyobb, mint két nagy vidéki egyetem (nem írták, hogy melyikek) tartozásállománya, éves költségvetésének mintegy 2,3%-a. Az adósság a klinikai területen realizálódik, legnagyobb része 30 napon belüli tartozás.
Az egyetem arra is kitért, hogy "az adósság nem befolyásolja az ellátás minőségét, a működés stabil, a tárgyi feltételek biztosítottak, és a szállítókkal is jó az együttműködés. Megjegyezték, folyamatosan egyeztetnek az Emmi-vel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, hogy az egyetemi klinikai központok teljesítményarányosan részesüljenek az év végi konszolidációs forrásból" - írtuk korábbi cikkünkben.
A kormány tavaly év végén egy ideig még azt pedzegette, hogy az előző évektől eltérően nem fogja átvállalni a kórházak és egészségügyi intézmények adósságait, aztán a beszállítókat tömörítő Orvostechnikai Szövetség kiadott egy közleményt, melyben arról írtak, hogy az országosan 71 milliárd forintot meghaladó tartozás a betegellátást veszélyezteti. Cserébe a kormány is aktivizálta magát, a december közepi Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter arról beszélt, hogy a kormány 42,8 milliárdos adósságrendezésről döntött, "amiről a kormány a számlák mögötti teljesítést is ellenőrizve közvetlenül kíván megállapodni a beszállítókkal" - olvasható az Index cikkében.
Az OSZ egy újabb közleményben jelezte, hogy rendkívül veszélyes eljárás lenne, ha a kormány csak a tartozások felét egyenlítené ki. A számlák jogosságának ellenőrzését több szempontból is életszerűtlennek tartották, de arra is kitértek, hogy a teljes tartozás megtérítésének elmaradása esetén a kormány fizetéskeptelennek minősülhet, és a beszállítói bizalom is meginoghat az állami szférával szemben - áll az Index cikkében.
Szerző: V.G.
