Harmadszor tér vissza Pécsre, Tóth Norbert kosaras

Korábban két alkalommal, Norbi már lehúzott Pécsett hét szezont. A 2000-es évek közepén, még fiatal játékosként Orosz Lászlótól, Horváth Zoltántól és Sztojan Ivkovicstól tanulhatta meg a centerjáték csínját-bínját, hogy aztán pár évvel később már, mint Ivkovics játékosa ünnepelhessen Magyar Kupa-győzelmet és bajnoki ezüstöt a PVSK-val. Aztán 2009-ben Kecskemétre igazolt.

Sokáig nem kellett várni, hogy visszahúzza őt a szíve Pécsre, egy szezont követően ismét a PVSK játékosa lett, és három éven át nem csak csapatkapitány, de vezére is volt a gárdának. A mellett, hogy idő közben számtalan alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban – részt vett a 2017-es kontinenstornán is –, megfordult az Albacompban, Körmenden, bajnok lett a Falcoval és játszott a Szolnoki Olaj színeiben is. Tavaly az NB I. B Zöld csoportjában szereplő Ceglédet erősítette, és az Újpestet legyőzve bajnoki aranynak örülhetett. Az új pécsi szerződés aláírásakor elmondta, hogy Budapesten született, és bejárta azóta a fél országot, azért mégis kicsit olyan, mintha hazatérne a Mecsek aljára.

A sokat ígérő szerződés utáni közleményből megtudtuk, hogy : – én valóban hazatérek ide. Sokat nem kellett gondolkodnom, amikor a vezetők megkerestek, még ha az ember családdal már nem is ugrál úgy, mint tíz éve. Őszintén szólva az utóbbi pár évben párszor eszembe is jutott, hogy szép keretbe foglalná a pályafutásomat, ha vissza tudnék térni ide, ahol az élvonalban kezdtem, már 18 évvel ezelőtt. Megjegyzem, 2004-ben, amikor tinédzserként megérkeztem ide vonattal, Kövecses Józsi fogadott engem, aztán egy vele közös ebéddel indult el a pécsi létem az akkori Delta étteremben. Most, amikor visszajöttem, újra eltöltöttük az ebédet Csőrivel, bár az étterem neve már nem ugyanaz. Ezt viszont jó előjelnek látom. Az helyzet az, hogy azon kevés, nagyon szerencsés kosárlabdázó közé tartozom idehaza, akinek megadatott, hogy minden korosztályban bajnoki címet

ünnepelhetett. Bevallom, azt korábban nem terveztem, hogy az NB I. B-ben is lesz erre lehetőségem, de ha már tavasszal a Cegléd színeiben a Zöld csoportot megnyertem, akkor most már a Pirost is jó lenne behúzni mellé. Itt a PVSK-nál azért sok az ismerős, játszottam már a legtöbb csapatársammal, vagy épp ellenük, csak a legfiatalabbakat nem ismertem eddig. Az biztos, hogy a nevek alapján a keret nagyon bíztatónak tűnik. Viszont keret, meg nevek még sosem nyertek bajnokságot. Annál inkább csapatok. Össze kell csiszolódnunk, igazi csapattá kell kovácsolódnunk, ebben a rutinommal igyekszem majd minél többet segíteni.

Ismerős arcokból mindenesetre nem lesz hiány Tóth Norbert számára, hiszen amikor legutóbb a PVSK mezében szerepelt, Bíró Olivér és Halász Ákos is a csapattársa volt. Most újra egy csapatban harcolhatnak majd a közös célért, ami egyértelmű: fel kell jutni az élvonalba.

Szerző: Szabó Ferenc