A költségvetés miatt (is) lesz rendkívüli ülés a Parlamentben
A parlamenti képviselők sokáig nyaraltak, többek között ezért kell az ünnepek előtti utolsó héten rendkívüli üléseket tartani a parlamentben – mondta a Hírklikknek Nagy Attila Tibor politikai elemző. Ismét módosítják a gránitszilárdságú Alaptörvényt, megszüntethetik az elévülést a fiatalkorú gyilkosok esetében, és ha minden jól megy, a jövő évi költségvetési terveket is elfogadhatják az ünnepek előtt.
Rendkívüli ülésszakot kérvényezett a parlamentben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Az országgyűlés a jövő héten, december 16. és 20. között ülhet össze, ehhez a képviselők egyötödének kell aláírnia a kérvényt. Semjén indoklása szerint a rendkívüli ülésszakra azért van szükség, hogy elfogadják a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, az Alaptörvény tizennegyedik módosítását, és a Budapest, Pest vármegye és Csongrád-Csanád vármegye választókerületeit átrendező javaslatot. Nagy Attila Tibornak nincs kétsége afelől, hogy alá fogják írni.
„Feltorlódtak a törvények, és meg kell szavazni a költségvetést is. Túl későn, szeptember végén kezdődött az őszi ülésszak. Már szeptember elején el kellett volna kezdeni, nem kellett volna ekkora szünetet tartani, és akkor most nem kellene december 20-ig ülésezni” – mondta a Hírklikknek a politikai elemző.
Az Alaptörvény tizennegyedik módosításában olyan javaslatok szerepelnek, mint például, hogy a jövőben a legfőbb ügyésznek már nem kellene ügyészi tapasztalattal rendelkeznie. Polt Péter mandátuma ugyan csak 2028-ban jár le, az alaptörvény-módosítás már 2025. január 1-jétől hatályba léphet. „Nem kizárható, hogy az eddig megismert alaptörvénymódosítás-tervezeten túl más is eszébe jut a kormányoldalnak. A büntető törvénykönyvben is lesz egy rendkívüli módosítás: Kocsis Máté kezdeményezte, hogy Till Tamás halála kapcsán a gyilkosságok ne évüljenek el” – mondta Nagy.
A 2000-ben eltűnt, akkor 11 éves Till Tamás holttestét idén júniusban találták meg. A gyilkosa, F. János budapesti vállalkozó azonban hiába tett beismerő vallomást, az ügy elévülése miatt már nem büntethető. Az emberölés ugyanis a fiatalkorú elkövetőknél 15 év után elévül. Az ügy mentén szokatlan konszenzus alakult ki a parlamentben, az ellenzéki pártok és a kormánypártok egyaránt úgy módosítanák a törvényt, hogy az emberölés bűntette ne évülhessen el, függetlenül az elkövető életkorától.
Sem béke, sem költségvetés nincs még
Nagy Attila Tibor a rendkívüli ülésszak legfontosabb indokának a 2025-ös költségvetési tervek elfogadását tartja. A Pénzügyminisztérium az idén őszre halasztotta a jövő évi célok kiírását, többek között arra hivatkozva, hogy az amerikai elnökválasztás eredményét szeretnék megvárni. Végül novemberben tették közzé a „békeköltségvetést”, amely több mint 2000 milliárd forint – egyelőre bizonytalan sorsú – uniós forrással, és a jelenleginél jóval alacsonyabb euró-forint árfolyammal tervez. A kormány által meghatározott 3,7 százalékos hiánycélt az Európai Bizottság is bírálja, nem véletlenül, hiszen az európai uniós előírás szerint ennek legfeljebb 3 százaléknak kellene lennie. A költségvetési tartalék is jóval a bizottság által elvárt szint alatt lesz jövőre, a kormány mindössze 100 milliárd forintot tesz félre a váratlan helyzetek kezelésére.
