Magyar „békemisszió” – kommunikációs kavarás a köbön
A magyar kormány folytatja a békemissziót. Nagyjából így foglalta össze Szijjártó Péter a szerdai, meglehetősen sűrűre sikeredett nap történéseit. A közlés önmagában is semmitmondó, különösen annak fényében, ami – szemben a kormányzati közlésekkel – valóban történhetett.
Ami biztosnak látszik: Orbán Viktor szerdán hozzávetőlegesen egy órán keresztül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A 444 vette észre, hogy a magyar miniszterelnök ezt a megbeszélést nem igyekezett a nyilvánosság elé tárni, s csupán azt követően számolt be a tárgyalásról, miután – a Kreml közleménye nyomán – egy sor hírportál írt róla. „Ma reggel egyórás telefonbeszélgetést folytattam Putyin elnökkel. A háború legveszélyesebb heteit éljük. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében” – közölte Orbán a lakossággal a Facebookon.
Erről utóbb Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtószóvivő a következőképpen tájékoztatta az MTI-t: „Vlagyimir Putyin a maga részéről értékelést adott a magyar miniszterelnöknek az Ukrajna körüli helyzet jelenlegi alakulásáról”.
Csakhogy az oroszok részben másként emlékeztek a beszélgetésre. Szerintük a beszélgetésen Putyin „felvázolta alapvető értékelését az Ukrajna körüli helyzet jelenlegi alakulásáról és a kijevi rezsim destruktív irányvonaláról, amely továbbra is kizárja a konfliktus békés rendezésének lehetőségét”.
Vagyis a magyar fél „elfelejtette” közölni a hazai és a nemzetközi nyilvánossággal, hogy az oroszok visszautasították volna „a konfliktus békés rendezésének lehetőségét”.
Feltehetőleg nem véletlenül. Orbán azt is állította, hogy kezdeményezte a „karácsonyi tűzszünetet”, amelyet azonban szerinte Ukrajna visszautasított. Minderre Szijjártó Péter is ráerősített. A külügyminiszter közleményt adott ki. Az MTI által közzétett szöveg így kezdődik: „a magyar kormány felvetette egy ukrajnai karácsonyi tűzszünet és fogolycsere lehetőségét, a kijevi vezetés azonban ezt elutasította".
Ezzel szemben az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója, Dmitro Litvin, határozottan cáfolta, hogy Ukrajna elutasította volna a „karácsonyi tűzszünet” lehetőségét. Szerinte ugyanis a magyar fél nem egyeztetett erről Ukrajnával.
A békemisszió tehát, anélkül, hogy ennek bármiféle látható eredménye lenne, a szájkarate szintjén folytatódik. Orbán és Szijjártó békepártinak állítja be a magyar kormányt, miközben a hazai ellenzéket, valamint Brüsszelt háborúpártisággal vádolja. Orbán és Szijjártó békemissziójának tartalmát azonban továbbra sem hozzák nyilvánosságra. Az eléggé beszédes, hogy Orbán az oroszok háborúja óta egyetlen egyszer sem említette, hogy Putyinnak vissza kellene vonnia az orosz csapatokat Ukrajnából és akkor egyből béke lenne.
Lehet, hogy nem igazán fontos, de mindenképpen érdekes adalék, hogy 2023 májusában Orbán péntek reggeli, a Kossuth Rádióban hallható interjújában, arról beszélt, hogy „Ukrajna egy része ősi magyar föld, ami most Ukrajnához tartozik”. Ez a mondat azonban a miniszterelnök hivatalos YouTube-csatornájára feltöltött videóban már nem szerepelt, ezért aztán a sokat megélt Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke magyarázkodni kényszerült. Szerinte Orbán szavait nem „cenzúrázták”, hanem jelkimaradás történt.
Van tehát előzménye a magyar kormány békemissziónak nevezett hadjárata körüli mostani kommunikációs kavarásnak. Jó volna persze tisztán látni ezekben az ügyekben (is), de ez egyelőre csak merő ábránd. Egy olyan kormány, amely a hazai viszonyokról – gyenge forintról, inflációról, közlekedésről, egészségügyről – sem tudja, vagy akarja hitelesen tájékoztatni a polgárait, miért épp a békemissziónak nevezett kavarás kapcsán mondana igazat?
