Elvehetik a befektetők kedvét Magyarországtól a „fantasztikus” 2025-ös tervek

A magyar kormány 2025-ös költségvetési tervei több ponton különböznek az Európai Bizottság előrejelzéseitől és elvárásaitól is. Például, Brüsszelben jövőre a magyar gazdaság 1,8 százalékos GDP-növekedésére számítanak, illetve 4,6 százalékos költségvetési hiányra. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre, a költségvetési hiánycélt pedig 3,7 százalékban állapította meg.

Az Európai Unió országspecifikus gazdasági ajánlásai csak az eurozóna tagjai számára kötelező érvényűek 2027-ig. A magyar gazdaságot érintő uniós bírálatok most még inkább a befektetőknek szólnak, akiknek elveheti a kedvét Magyarországtól a kedvezőtlen vélemény. „Ha a befektetők azt látják, hogy az Európai Unió is szóvá teszi, hogy a költségvetés megbízhatatlan, nem látja megalapozottnak a kormány terveit, annak lehet következménye, hiszen a költségvetés az államadósság fizetésének alapja is. A kormány politikájának hitelessége kerül veszélybe: a befektetők számára, akik Magyarországra piaci alapon jönnének, negatívum, hogy nem tudhatják, mire számíthatnak egy kormánytól. Inkább Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot választják: például, a lengyel gazdaság sokkal stabilabb a magyarnál, ott növekedés van” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Három bő esztendő maradt

A kormány nagyszabású tervekkel készül a jövő évre, Orbán Viktor előzetesen fantasztikusnak nevezte a 2025-ös évet. A gazdaság terén a kormány a jövő évre:

- 3,4 százalékos gazdasági növekedést vár,
- 3,7 százalékos költségvetési hiánycélt tűzött ki,
- az államadósság mértékét a GDP-arányában 72,6 százalékra csökkentené,
- 3,2 százalékos inflációval számol,
- 8,7 százalék bruttó átlagkereset-növekedést ígér, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelentene,
- a honvédelmi kiadásokat a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékában határozza meg, ami 1753 milliárd forintot jelent,
- a költségvetési tartalékot 100 milliárd forintban határozta meg,
- 397,5 forintos euró-árfolyamra, és 360,5 forintos dollárárfolyamra számít.

Ahogy azt a Hírklikk is megírta, a csillagok szerencsés együtt állása kellene ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés a kormány tervei szerint alakuljon. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy az ideihez hasonlóan a jövő évi terveket is át kell szabni útközben. Még úgy is, hogy például a költségvetési hiánycél az Európai Unió elvárásainak már a tervek szintjén sem felel meg, hiszen a kívánatos arány 3 százalék lenne. Az államháztartás hiánya tavaly 6,7 százalék volt, az idei előzetes becslés pedig 4,5 százalék.

„Az Európai Bizottság tagállamok számára megfogalmazott ajánlásait kötelező lesz végrehajtani 2028-tól, különben nem jár pénz. Ezeket az ajánlásokat, például a nyugdíjreformot egyelőre egyik évben sem teljesítjük” – emlékeztetett Molnár László.

A beruházások alakulását nagyban befolyásolja az, hogy 2025-ben mennyi forrás érkezik Magyarországra az Európai Uniótól. Az Európai Bizottságtól érkező kohéziós támogatás 1300 milliárd forint, a helyreállítási támogatás 630 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatás pedig 165 milliárd forint lehet, ha a magyar kormány teljesíti a jogállamisági feltételeket. Ez az összesen több mint 2000 milliárd forint támogatás kulcsfontosságú lenne a jövő évi költségvetési tervek teljesüléséhez. 

A 397,5 forintos euró-árfolyam is optimista becslésnek tűnik a kormány részéről. Pénteken még 415 forintot kellett fizetni egy euróért, és hétfőn napközben is csak 411-412 forint közé erősödött az árfolyam. Ez a szint a 2022 végi árfolyamokhoz hasonló, abban az időszakban gyengült rekordszinten a forint. A tartósan 400 forint – és a várakozások – feletti euró-árfolyam nem csak az utazások költségét növelheti meg, hanem olyan szempontból is problémás lehet, hogy a központi államadósság mintegy 30 százaléka is devizában van.